Melyik a legrégebbi nyelv, amelyet még ma is beszélnek?

A kimondott szavak nem hagynak nyomot a világban, így az emberi nyelv eredetének megismerése trükkös dolog lehet. A nyelv is állandó változá...

A kimondott szavak nem hagynak nyomot a világban, így az emberi nyelv eredetének megismerése trükkös dolog lehet. A nyelv is állandó változásban van, a szavak és jelentésük minden generációval átalakul és változik. Ennek megfelelően szinte lehetetlen vállalkozás, hogy egyetlen nyelvet emeljünk ki a világ legrégebbi nyelveként.

Ennek ellenére számos olyan nyelv létezik az ókorból, amelyeket még ma is beszélnek, és ezek mindegyike megvilágítja az emberi történelem egy lenyűgöző részét.

Héber

A héber a zsidó szentírások szent nyelve, amely több mint 3000 éves, és a nyelv korai formái i.e. 1200 körül jelentek meg a szövegekben. Először csak vallástudósok használták, de végül az ókori izraeliták mindennapi nyelvévé vált.

Kr.e. 400 körül a héber megszűnt rendszeres beszélt nyelv lenni, és majdnem halott nyelv lett. Azonban a cionizmus felemelkedése a modern korban biztosította a nyelv újjáéledését, és mára kilencmillióan beszélik, leginkább Izraelben, ahol ez a hivatalos nyelv.

A modern héber eltér a bibliai változattól, ahogyan az több ezer év után várható, de lehetséges közvetlen szálakat találni a kettő között.

Szanszkrit

A szanszkrit egy másik nyelv, amely az ókorban a vallásból fakadt, és a Védák, a hinduizmus szentírásainak, valamint a buddhizmus és a dzsainizmus történelmi szövegeinek köznyelveként szolgált. A hindu szövegeket i.e. 1200 körül írták, ami azt jelenti, hogy a nyelv több mint 3000 éves múltra tekint vissza.

Valamilyen formában ma is beszélik, bár elsősorban hindu papok használják vallási szertartások során. Becslések szerint az indiaiak kevesebb mint 1 százaléka beszéli a nyelvet, és mindössze 14000 ember vallja elsődleges nyelvének.

Öröksége azonban tovább él. A szanszkrit az indoeurópai nyelvek széles családjába tartozik, ami azt jelenti, hogy egyértelmű kapcsolata van az angol, francia, portugál, spanyol, orosz és sok más, Európában széles körben beszélt nyelvvel.

Tamil

Körülbelül 80 millióan még mindig beszélik a tamilt, mint mindennapi nyelvet, ami elég lenyűgöző, tekintve, hogy a legkorábbi tamil irodalom, a Tolkāppiyam i.e. 300-ra datálható. Elsősorban Srí Lankán és India legdélibb államában beszélik.

Görög

Ilyen vagy olyan formában a görög nyelvet legalább i.e. 1300-tól használták. Klasszikus formája jelentősen eltér a ma Görögországban beszélt nyelvtől, bár a legtöbb folyékonyan beszélő képes arra, hogy felfogja a múltban beszélt hellenisztikus vagy "koine" görög nyelvet.

Azonban az olyan formák, mint az attikai dialektus, amely az egyik legrégebbi nyelv, amelyet Szókratész beszélt, valószínűleg túl távoliak ahhoz, hogy a mai emberek megértsék.

Arab

Az arab rendkívül kiemelkedő szerepet játszott a világtörténelemben. Az arab nyelv korai formái egészen a Krisztus előtti nyolcadik századig nyúlnak vissza, de a nyelv jelentős változáson ment keresztül az évszázadok során, leginkább az i.sz. harmadik és hatodik század között.

Először az Arab-félsziget északnyugati részén bukkant fel, és a sémi nyelvcsalád tagja, amelybe a héber és az arámi is tartozik. Az iszlám vallási szövegek elsődleges nyelveként ma világszerte 371 millió ember beszéli anyanyelveként az arabot. Sokan beszélik második nyelvként az iszlám jelentősége miatt.

Kínai

Nincs egyetlen kínai nyelv, bár Kínában az emberek többsége a mandarin kínai modern szabványosított formáját beszéli. Vannak még mindig széles körben beszélt regionális dialektusok, mint például a Jüe (kantoni), a Hsziang (hunani), a Min dialektus, a Kan dialektus, a vu nyelvjárás és a Kejia.

Ezek azonban mind az archaikus kínaira vezethetők vissza. A kínai karakteres feliratok legkorábbi ismert felhasználását legalább i.e. 1123-ból származó teknőspáncélokon találták meg, ami arra utal, hogy az írott nyelv több mint 3000 éve létezik. Azóta változatossá vált és jelentősen fejlődött, de ennek az ősi nyelvrendszernek a hatása még ma is érezhető a ma élő kínaiak körében.

Latin

A latin egy másik nyelv, amely hatalmas történelmi jelentőséggel bír. A proto-itáliaiból fejlődött ki az ólatin nyelv i.e. 750 és 100 között, végül a klasszikus latinná vált, amelyet a késő Római Köztársaságban és a korai Római Birodalomban használtak i.e. 100 és i.sz. 450 között.

Az i.sz. hatodik és kilencedik századra a nyelv a modern román vagy újlatin nyelvekké fejlődött, mint például az olasz, a spanyol, a portugál és a francia.

Bár a latint ma már nem beszélik első nyelvként, sikerült elkerülnie, hogy halott nyelv legyen, köszönhetően az ősi szövegek iránti élénk érdeklődésnek, és a latin európai kultúrára gyakorolt ​​messzemenő hatásának, beleértve Carl von Linné latin használatát az élőlények elnevezésére, amelyet névadási rendszerként alkalmaznak a tudományban.

Baszk

Az euskera vagy baszk Nyugat-Európa legrégebbi élő nyelve. Körülbelül 700 000 ember beszéli még mindig Baszkföldön, egy autonóm közösségben, amely a Pireneusok hegységében található Franciaország és Spanyolország határai között.

A pontos kora rejtély, mivel nincs rokonságban egyetlen más létező nyelvvel sem. Ez azonban lenyűgöző nyelvvé teszi a nyelvészek számára, mivel egyike azon kevés európai nyelveknek, amelyek fennmaradtak, mielőtt elárasztották volna a kontinenst az indoeurópai nyelvek. (1)

(1) - https://www.iflscience.com/whats-the-oldest