3200 éves fák árulták el, hogy miért omlott össze egy ősi birodalom

3200 éves fákat vizsgált egy tanulmány Törökországban, melynek eredményei azt sugallják, hogy több civilizáció titokzatos összeomlása a késő...

3200 éves fákat vizsgált egy tanulmány Törökországban, melynek eredményei azt sugallják, hogy több civilizáció titokzatos összeomlása a késő bronzkorban, körülbelül i.e. 1200 és 1150 között, egybeesett egy súlyos hároméves szárazsággal Anatólia középső részén, a hatalmas Hettita Birodalom szívében, és az egyik legsúlyosabban érintett területen.

A "késő bronzkori összeomlás" néven ismert területen a hettita birodalom és a mükénéi görögök civilizációja, valamint sok kisebb hatalom és az őket összekötő kereskedelmi hálózatok szétestek, ami anarchiához, felkelésekhez, polgárháborúkhoz és rivális fáraókhoz is vezetett Egyiptomban, miközben Asszíria és Babilónia éhínségeket, betegségek kitörését és külföldi inváziókat szenvedett el.

A tudósok 200 éve küzdenek azért, hogy megmagyarázzák a vulkánkitörések vagy földrengések következtében bekövetkezett összeomlásokat, a kalózkodás, migráció vagy invázió, politikai vagy gazdasági kudarcok, betegségek, éhínségek vagy éghajlatváltozás hatását, vagy akár a vaskohászat elterjedését egy olyan régióban, amelyet a bronz ural.

A Nature folyóiratban közzétett kutatásból kiderül, hogy az éghajlatváltozás nagyobb szerepet játszhatott a késő bronzkori összeomlásban, mint azt korábban gondolták. (1)

A csaknem 3000 éve eltemetett fák rönkjeinek vizsgálatával egy amerikai kutatócsoport feltárta, hogy a Hettita Birodalom központi vidékei Közép-Anatóliában súlyos aszályt szenvedtek el i.e. 1198-ban, 1197-ben és 1196-ban - közvetlenül a késő bronzkori összeomlás kezdetén.

A megállapítás megerősíti azokat az elméleteket, amelyek szerint a Földközi-tenger keleti térségében a szárazabb és hidegebb éghajlat miatt felpörgették az élelmiszertermelést, ami hiányhoz vezetett, ami súlyosbította a régiót már amúgy is sújtó kulturális és gazdasági problémákat.

Egy birodalom "eltűnik"

A Hettita Birodalom körülbelül i.e. 1650-től körülbelül i.e. 1200-ig uralta Anatólia nagy részét és a mai Szíria területét. A leghíresebb esemény, amikor i.e. 1274-ben Egyiptommal harcoltak Kánaán ellenőrzéséért a kádesi csatában, amely ma a szíriai Homsz városa közelében található.

De a hettiták soha többé nem merészkedtek ilyen messzire délre, és az új kutatás azt sugallja, hogy úgy tűnik, hogy birodalmuk gyorsan összeomlott az i.e. 1198 és 1196 között az Anatólia középső részén bekövetkezett hosszan tartó aszály után, amely megzavarhatta a hettita gazdaságok alapvető gabonaellátását.

Ez széles körű élelmiszerhiányhoz vezethetett, mondja Sturt Manning, a tanulmány vezető szerzője és a Cornell Egyetem régészprofesszora; és ez az élelmiszerhiány olyan tényezőkkel kombinálódhatott, mint a háborúk, a társadalmi felfordulások vagy a járványok kitörése, melynek következtében a Hettita Birodalom hamarosan véget ért i.e. 1200 után.

"Nem tudjuk összekapcsolni ezeket a dolgokat, mert nincsenek szemtanúi beszámolóink," - mondja Manning. "De rendkívüli véletlennek tűnik, hogy valahol az 1190-es és 1180-as évek között az egész birodalom örökre eltűnik a történelemből."

Ősi fák meséi

Annak feltárására, hogy mi történt a Hettita Birodalommal, Manning csapata megnézte Phrügia királyságát, amely évszázadokkal később ugyanazon a területen keletkezett. Egyes tanulmányok azt sugallják, hogy a phrügiaiak betolakodók voltak a mai Balkán területéről, de sok régész úgy gondolja, hogy a hettitáktól származtak.

Manning a dendrokronológia elismert szakértője, amely képes meghatározni, hogy a fák éves növekedési gyűrűi pontosan melyik évben alakultak ki, és csapata egy óriási temetkezési halom alól előkerült rönköket vizsgált meg a fríg főváros, Gordion közelében, Ankarától mintegy 80 kilométerre délnyugatra. A halom a legendás Midasz királyhoz kapcsolódik, és az alatta lévő királyi sír lehet a világ legkorábbi ismert faépülete, mondja Manning.

Az i. e. nyolcadik században kivágott borókafák több mint 100 rönkjéből készült, amelyeket aztán a halom alatt őriztek meg. De mivel a borókák rendkívül sokáig élhetnek - néha több mint 1000 évig -, a kutatók 18 olyan fa rönkjét azonosították, amelyek életben voltak, amikor a terület a Hettita Birodalom szívének számított.

A csapat megmérte a rönkökben látható fák éves növekedési gyűrűit, és megvizsgálta a szén-13 izotóp szintjét a sejtjeikben, ami jelzi a levegő nedvességtartalmát, amikor kialakultak. Mindkét típusú bizonyítékot elemezték, hogy egyfajta nagyfelbontású "szárazsági feljegyzést" hozzanak létre Közép-Anatóliáról, körülbelül i.e. 1500 és 800 között.

A birodalmak vége

A legújabb kutatások előtt a tanulmányok azt mutatták, hogy a régió éghajlata szárazabbá és hűvösebbé vált az i.e. 1200 utáni 300 év alatt. Az új szárazsági feljegyzés azonban súlyos aszályra utal i.e. 1198-ban, 1197-ben és 1196-ban.

Manning hangsúlyozza, hogy a Hettita Birodalom valószínűleg túlélhetett volna egy rövidebb aszályt, mint ahogy a múltban, ám a túl sokáig tartó szárazság legyőzte.

Eric Cline, a George Washington Egyetem történésze és régésze nem vett részt a legújabb kutatásban. 2014-es könyve, az "I.e. 1177: Az év, amikor a civilizáció összeomlott" 1177-et emeli ki, mint kulcsfontosságú évet, amikor a dolgok szétestek, de azt mondja, hogy az új tanulmány dátumai is értelmesek.

"A késő bronzkori összeomlás és az aszályok határozottan i.e. 1177 előtt kezdődtek," - mondja Cline. "Az i.e. 1198 és 1196 között zajló aszályra vonatkozó új bizonyítékok jól illeszkednek az összeomlás általános forgatókönyvébe."

Lorenzo D'Alfonso, a New York-i Egyetem Ókori Világot Tanulmányozó Intézetének és az olasz Paviai Egyetemnek a régésze és történésze, aki szintén nem vett részt a kutatásban, azt mondja, hogy a grönlandi jégmagokban bizonyíték van egy még korábbi globális aszályra, amely i.e. 1250 körül sújtotta a hettitákat.

Az ókori írások azt mutatják, hogy a Hettita Birodalom új technikákat vezetett be a víz tárolására, de úgy tűnik, hogy nem csökkentették a gabonatermelésüket, ehelyett növelték, mondja. Ennek eredményeként a Hettita Birodalmat még súlyosabban érinthette ez a második súlyos aszály körülbelül 50 évvel később.

"Amikor eljött az aszály, már túltermeltek," - jegyzi meg D'Alfonso. (2)

(1) - https://www.nature.com/articles/
(2) - https://www.nationalgeographic