Törökországban felfedeztek egy csodanövényt, amiről azt hitték, hogy 2000 éve kihalt

Az ókori görögök, rómaiak és egyiptomiak által fogyasztott "csodanövényt," amelyről azt hitték, hogy kétezer éve kipusztult, most ...

Az ókori görögök, rómaiak és egyiptomiak által fogyasztott "csodanövényt," amelyről azt hitték, hogy kétezer éve kipusztult, most Törökországban fedezte fel egy professzor, aki úgy gondolja, hogy botanikai túlélőt talált.

A növény, amelyet az ókori görögök szilfionnak (szilfium) neveztek, aranysárga virágú növény volt. Egykor a Földközi-tenger legkeresettebb terméke volt még Athén és a Római Birodalom felemelkedése előtt.

Úgy gondolják, hogy a vastag szárról kinövő sárga virágú növényt összetörték, megpirították és főzték, majd gyógyászati ​​célokra, étkezésre, sőt fogamzásgátlásra is használták. Julius Caesar uralkodása alatt a növényből több mint ezer kilót halmoztak fel az arany mellett Róma birodalmi kincsei között, a szilfion csemetéket pedig az ezüsttel azonos áron mérték.

Mindössze hét évszázaddal azután azonban, hogy az imádott növényről először dokumentálták, hogy a mai Líbia területén, Cyrenaica partjai mentén nőtt, a szilfion eltűnt az ősi mediterrán világból.

Idősebb Plinius római krónikás Természettörténetében azt állítja, hogy "csak egyetlen szárat találtak" a növényből az i.sz. első században, "és azt Nero császárnak adták". Ez volt az utolsó dokumentált beszámoló a szilfionról.

Az ókori beszámolók ihlette botanikus kutatók a középkorban folyamatosan keresték a növényt három kontinensen, de hiába. Következésképpen a történészek úgy vélték, hogy a szilfion volt az első feljegyzett faj, növény vagy állat, amely kihalt.

Annak ellenére, hogy a növényt évszázadok óta kihaltnak tekintették, és teljesen eltűnt a történelemkönyvekből, Mahmut Miski, az Isztambuli Egyetem kutatója azt gyanítja, hogy újra felfedezte az ősi növényt. Úgy véli, hogy a Hasan-hegyen növő Ferula Drudeana a rejtélyes ősi növény, közel 1500 kilométerre az egykori termőhelyétől.

A National Geographic jelentése szerint a kutató azt találta, hogy hasonlóságokat mutat a szilfion növénnyel, amely egybeesik a régi botanikai szövegekkel és a növény képeivel az ókori görög érméken. (1)

A kutató észrevette, hogy mindkét növénynek ugyanolyan vastag elágazó gyökere és sárga virágai vannak. Ráadásul mindkettőnek erős gyógyászati hatásai vannak. A Ferula Drudeana rákellenes vegyületekkel és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, hasonlóan a szilfionban ismertekhez.

Bár a Ferula Drudeanát több száz kilométerre találták származási helyétől, Miski szerint két helyen is felfedezték Törökországban, amelyek egykor az ókori görögök otthona volt több ezer évvel ezelőtt. Az egyik ilyen hely Kappadókia.

Az elemzés hasonló gyógyhatású vegyületeket mutat, mint az ősi növényben

A farmakognóziára, a természetes forrásokból származó gyógyszerek kutatására szakosodott Miski posztdoktori kutatása során találkozott először azzal a modern növénnyel, amelyet ma szilfionnak hisz. Ösztöndíjban részesült, hogy gyűjtse a Ferula példányait, amely a sárgarépával, édesköménnyel és petrezselyemmel tartozik egy családba, és számos új, betegség elleni vegyület előállításáról híres.

Miközben Miski a Hasan-hegyen tanulmányozta a növényt, megállapította, hogy harminc másodlagos metabolittal rendelkezik, amelyeknek gyógyászati ​​​​célja van. A vegyületek közül sok rákellenes, fogamzásgátló és gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik. Miski úgy véli, hogy a növény jövőbeli elemzései több tucat, még azonosításra váró, orvosi jelentőségű vegyület létezését fogják feltárni.

A Hasan-hegyen Miski találkozott a növények gondozóival is, akik közölték vele, hogy a juhok és a kecskék szeretik a leveleit, ahogy azt Plinius feljegyzése is megemlíti az ősi szilfionról.

Plinius feljegyzései szerint juhok és kecskék legelnek olyan legelőkön, ahol szilfion nőtt. Elfogyasztása után a juhok elaludtak, és a kecskék tüsszögtek tőle.

Hasonlóságok a Cyrenaica érmékkel

A Plants folyóiratban Miski és csapata által közzétett 2021-es tanulmány szerint a Ferula drudeana hasonlóságokat mutat az ősi szövegben leírt és a Cyrenaica érméken ábrázolt szilfionnal, kezdve a vastagon elágazó gyökerektől a zellerszerű levelekig.

Azonban nem a megjelenés hasonlósága volt az egyetlen meggyőző érv. Azt mondják, hogy az első szilfionok egy "heves tavaszi felhőszakadás" után jelentek meg, amelyet akkoriban "fekete esőnek" neveztek.

Miski és csapata szerint: "A görög írók közül a legmegbízhatóbbak állítják, hogy ez a növény közvetlenül azután jelent meg a Hesperidák és a Nagy-Szirtisz kertjeiben, hogy a földet eláztatta egy fekete, szurokszerű eső." Ez az esemény hét évvel Cyrenae városának megalapítása előtt történt.

Miski megfigyelte, hogy amikor áprilisban eső érkezett Kappadókiába, a Ferula Drudeana kipattant a földből, és egy hónap alatt közel két méteresre nőtt.

Sőt, mivel az ősi szilfiont nem tudták termeszteni, vadon kellett betakarítani. Azt mondják, hogy Cyrenaica nemesei a sivatagi nomádokra bízták a termesztését. Hippokratész két kísérlete kudarcot vallott, hogy átültesse Görögországba. Miski szintén azt találta, hogy a Ferula Drudeanát nehéz átültetni.

Úgy találta, hogy ezt csak hideg rétegezéssel lehet megtenni, vagyis a magokat hideg és nedves körülményeknek kell kitenni. Ezt a technikát alkalmazva Miski és csapata üvegházban tudták termeszteni a Ferulát.

Az egyik fő oka annak, hogy a Ferulát nem azonosították azonnal a szilfionnal, főként annak elhelyezkedése miatt van. Miski azonban felfedezte, hogy az a törökországi régió, ahol a Hasan-hegy található, évezredekkel ezelőtt az ókori görögök otthona volt.

Erica Rowan, a londoni Royal Holloway Egyetem régészeti botanikával foglalkozó docense elfogadhatónak tartja Miski feltételezéseit. "A régiek nagyon jók voltak a dolgok szállításában," - mutat rá Rowan.

"Nincs semmi ok, amiért a cyrenaicai emberek ne tudták volna elhozni a magokat Kappadókiába és elültetni. A körülmények eléggé hasonlítanak a mediterrán éghajlatra. És ez a Ferula faj úgy néz ki, mint az érméken." (2)

(1) - https://www.nationalgeographic.com/history/
(2) - https://greekreporter.com/2022/09/27/plant