Bolygókutatók rájöttek, hogyha a Jupiter pályája excentrikusabb lenne, akkor a Föld még lakhatóbbá válna

Az összes ismert bolygó közül a Föld a legbarátságosabb az élettel szemben, és eddig úgy tudtuk, hogy ennél barátságosabb már nem is lehetne...

Az összes ismert bolygó közül a Föld a legbarátságosabb az élettel szemben, és eddig úgy tudtuk, hogy ennél barátságosabb már nem is lehetne. Ám mint kiderült, ez mégsem így van. Ha a Jupiter pályája megváltozna, egy új tanulmány szerint a Föld vendégszeretőbb lehetne, mint ma.

Ha egy bolygó tökéletesen körpályán mozog a csillaga körül, a csillag és a bolygó közötti távolság soha nem változik. A legtöbb bolygó azonban "excentrikus" pályával rendelkezik a csillagok körül, ami azt jelenti, hogy a pálya ovális alakú. Amikor a bolygó közelebb kerül csillagához, több hőt kap, ami hatással van az éghajlatra.

A ma ismert Naprendszer adatain alapuló részletes modellek felhasználásával a Kaliforniai Egyetem Riverside-i (UCR) kutatói egy alternatív naprendszert hoztak létre. Ebben az elméleti rendszerben azt találták, hogy ha a gigantikus Jupiter pályája excentrikusabbá válna, az nagy változásokat indukálna a Föld pályájának alakjában.

"Ha a Jupiter helyzete változatlan maradna, de pályájának alakja megváltozna, az valójában növelheti a bolygó lakhatóságát," - mondta Pam Vervoort, az egyetem Föld- és bolygókutatója, valamint a tanulmány vezető szerzője.

Nulla és 100 Celsius-fok között a Föld felszíne több ismert életforma számára is lakható. Ha a Jupiter excentrikusabbá tenné a Föld pályáját, a Föld egyes részei néha közelebb kerülnének a Naphoz. A Föld felszínének jelenleg fagypont alatti részei felmelegednének, és a hőmérséklet emelkedne a lakható tartományban.

Ez az eredmény, amelyet most az Astronomical Journalban tettek közzé, két régóta fennálló tudományos feltételezést fejt meg naprendszerünkkel kapcsolatban. (1)

"Sokan meg vannak győződve arról, hogy a Föld egy lakható bolygó megtestesítője, és a Jupiter pályáján bekövetkezett bármilyen változás, mivel ez egy hatalmas bolygó, csak rossz lehet a Föld számára," - mondta Vervoort. "Megmutatjuk, hogy mindkét feltevés téves."

A kutatókat az is érdekli, hogy ezt a megállapítást alkalmazhatják-e más csillagok körüli, úgynevezett lakható exobolygók felkutatására.

"Az első dolog, amit az emberek az exobolygó kutatása során keresnek, a lakható zóna, a csillag és a bolygó közötti távolság, hogy lássák, van-e elég energia a folyékony víz számára a bolygó felszínén," - mondta Stephen Kane, az UCR asztrofizikusa és a tanulmány társszerzője.

Keringése során a bolygó különböző részei több vagy kevesebb közvetlen sugarzást kapnak, aminek következtében a bolygónak évszakai vannak. A bolygó egyes részei az egyik évszakban kellemesek lehetnek, a másikban pedig rendkívül melegek vagy hidegek.



"Az, hogy van-e víz a felszínén, egy nagyon egyszerű első mérőszám, és nem veszi figyelembe a bolygó pályájának alakját, vagy a bolygó által tapasztalt évszakos eltéréseket," - mondta Kane.

A meglévő teleszkópok képesek a bolygók keringésének mérésére. Vannak azonban további tényezők is, amelyek befolyásolhatják a lakhatóságot, például az, hogy egy bolygó milyen mértékben dőlt a csillag felé vagy attól távol. A bolygónak a csillagtól elhajló része kevesebb energiához juthat, ami miatt hidegebb lehet.

Ugyanez a tanulmány megállapította, hogy ha a Jupitert sokkal közelebb helyeznénk el a Naphoz, az extrém dőlést idézne elő a Földön, ami miatt a Föld felszínének nagy részei fagypont alatti állapotba kerülnének.

Nehezebb mérni a dőlést vagy a bolygó tömegét, ezért a kutatók olyan módszereket szeretnének kidolgozni, amelyek segítségével ezeket a tényezőket is megbecsülhetik.

Végső soron egy óriásbolygó mozgása fontos abban a törekvésben, hogy előrejelzéseket készítsünk a bolygók más rendszerekben való lakhatóságára vonatkozóan, valamint abban, hogy megértsük ennek a Naprendszerre gyakorolt hatását.

"Fontos megérteni, milyen hatást gyakorolt a Jupiter a Föld éghajlatára az idők során, hogyan változtatta meg a pályánkra gyakorolt hatása a múltban, és hogyan változtathat meg bennünket a jövőben," - mondta Kane. (2)

(1) - https://iopscience.iop.org/article/10
(2) - https://www.sciencedaily.com/rele