A szárazság miatt a felszínre kerültek egy 3400 éves város romjai a Tigris folyó mellett

Három évvel ezelőtt a szárazság következtében a moszuli víztározóban olyan szintre csökkent a vízszint az Iraki Kurdisztánban, hogy rövid id...

Három évvel ezelőtt a szárazság következtében a moszuli víztározóban olyan szintre csökkent a vízszint az Iraki Kurdisztánban, hogy rövid időre feltárt egy várost, amely a régészek szerint Zakhiku lehet, a bronzkori Mitanni Birodalom központja.

Mostanra visszatértek a száraz körülmények, amelyek komoly veszélyt jelentenek az iraki lakosságra, de a régészek számára egy második lehetőséget adnak a fontos helyszín felfedezésére.

A dél-iraki szárazságról kevésbé számoltak be világszerte, ellentétben az indiai és pakisztáni hőhullámokkal, de elég súlyos ahhoz, hogy kikényszerítse a moszuli víztározóban tárolt nagy mennyiségű víz felszabadítását. Félelmetes a lehetősége annak, hogy Moszulban vízhiány lép fel, mielőtt véget ér az aszály, de időközben a vízszint annyira leesett, hogy újra kutatni lehet az ősi kincseket.

A tározó szintjének korábbi csökkentése során egy német-kurd csapat egy nagy palotát talált a falain festményekkel. A palotának legalább két időszaka volt, az egyik körülbelül 3400 évvel ezelőtt, és 20 méterre feküdt a Tigris folyó keleti partjától. Nyilvánvalóan a bronzkori hatalom központja volt, és a történészek azt gyanították, hogy Zakhiku városa lehetett, amelyre a 3800 évvel ezelőtti források hivatkoznak.

Később azonban a nedvesebb idő miatt a víztározó visszafoglalta a palotát. Idén, amikor a szárazság ismét felfedte a lelőhelyet, a régészek akcióba lendültek, napokon belül összeállítottak egy csapatot, és rendkívüli gyorsasággal biztosították a finanszírozást a Fritz Thyssen Alapítvány segítéségével, amelyre az állami finanszírozó ügynökségek nem tudtak időben reagálni.

A várost már nagyrészt feltérképezték, több nagy épületet is feltárva a palota mellett. Ezek közé tartoznak a hatalmas erődítmények és tárolókomplexumnak valamint üzemnek tűnő építmények - úgy tűnik, a Mitanni Birodalom többet tudott a várostervezés és az ipari felhasználások együttes koncentrálásának előnyeiről, mint egyes utódaik.

"A hatalmas raktárépület különösen fontos, mert óriási mennyiségű árut kellett tárolni benne, valószínűleg a régió minden részéről hozták őket," - mondta Ivana Puljiz, a Freiburgi Egyetem professzora. Dr. Hasan Qasim, a Kurdisztáni Régészeti Szervezettől hozzátette : "Az ásatások eredményei azt mutatják, hogy a helyszín a Mitanni Birodalom fontos központja volt."

Bár a víztározó miatt az elmúlt 40 év nagy részében víz alatt volt a komplexum, a vályogtégla falak rendkívül jó állapotban maradtak. A régészek ezt egy i.e. 1350-ben bekövetkezett földrengésnek tulajdonítják, amely lerombolta a felső falakat és megvédte az alatta lévőket.

Több mint 100, nem sokkal a földrengés előttről származó ékírásos táblát találtak kerámiaedényekben, ami hozzáadódik az előző ásatás során talált 10 táblához. Lefordítva ezek fontos betekintést nyújthatnak a város életébe.

A területre műanyag fóliát helyeztek el, hogy megóvják az újonnan feltárt területeket a jövőbeli elárasztásoktól.

A Mitanni Birodalom i.e. 1600-tól 1260-ig állt fenn, és csúcspontján a mai Szíria és Észak-Irak nagy részét lefedte, ami ősi mércével mérve hatalmas terület. Végül északról a hettiták, délről pedig asszírok lepték el. Ma azonban kevéssé ismert, részben azért, mert az egyedüli Mitanni városok, amelyeket feltártak, a birodalom perifériájáról származnak és kis méretűek. (1)

(1) - https://www.iflscience.com/editors-blog/