Megdöbbentően bőséges élet virágzik a sötétben egy antarktiszi selfjég alatt

Az antarktiszi Ekström selfjég alatti mélységben nincs más, mint teljes sötétség. A teljes sötétségben azonban egy dús, virágzó ökoszisztéma...

Az antarktiszi Ekström selfjég alatti mélységben nincs más, mint teljes sötétség. A teljes sötétségben azonban egy dús, virágzó ökoszisztéma található, amely évezredek óta létezik, derül ki az Egyesült Királyságból és Németországból származó kutatók új tanulmánya szerint.

"Az ilyen szélsőséges körülmények között élő bőséges élet felfedezése teljes meglepetés, és emlékeztet bennünket arra, hogy az antarktiszi tengeri élőlények mennyire egyediek és különlegesek," - mondja David Barnes, a Brit Antarktisz Felmérés tengerbiológusa. (1)

"Elképesztő, hogy olyan sok állattípusra találtunk bizonyítékot, amelyek többsége mikroalgákkal (fitoplanktonnal) táplálkozik, de egyetlen növény vagy alga sem tud megélni ebben a környezetben. Tehát a nagy kérdés az, hogy ezek az állatok hogyan maradnak életben és virágoznak itt?"

A kutatók forró vízzel fúrtak két lyukat a viszonylag kicsi Ekström selfjégen, Kelet-Antarktiszon még 2018-ban. Az egyik lyuk 192 méteres, ami alatt 58 méternyi folyékony víz található, míg a másik 190 méter mély, és alatta 110 méternyi víz van.

Amit a jég alatti sötét, hideg és élelemszegény helyen találtak, az rengeteg élet volt. A csapat 77 fajt fedezett fel 49 különböző mohaállat nemzetségből, köztük a kard alakú Melicerita obliqua-t és a mészcsőférgeket, mint például a Paralaeospira sicula.

Ezek a lények egy helyben ülnek, és tapogatóikkal kiragadják a körülöttük áramló vízből a szerves anyag részecskéit, ami azt jelenti, hogy valamilyen táplálékforrásnak, például napfénytől függő algáknak kell bejutniuk a jégtakaró alá.

Ez igencsak meglepő, tekintve, hogy a legközelebbi nyílt vízforrás 9,6 kilométerre van tőle. A korábbi kutatások pedig életet találtak még a szárazföld belsejében olyan nagyobb jégmezők alatt is, mint a Ross és McMurdo selfjég.

"A legalább évezredek óta tartó állandó sötétség ellenére a jégtakaró széleitől 700 km-re is megfigyeltek életet," - írja a csapat a tanulmányában. (2)

"Azt hittük, hogy a jégtáblák alatti élet gazdagsága és bősége nagyon elenyésző. Ennek ellenére a biodiverzitás, amelyet mindkét fúrásnál találtunk, még a nyílttengeri antarktiszi kontinentális talapzaton lévő minták esetében is magas lehet."

Négy Cellarinella faj töredékei még a fa gyűrűihez hasonló növekedési növekményt is mutattak, és a kutatók felfedezték, hogy ezek hasonlóak az Antarktisz körüli minták más méretű növekedéséhez.

De a kutatók nem csak a mai szűrve táplálkozó lényeket találták meg mélyen a jég alatt; rég elhalt töredékeket is megvizsgáltak, és karbon kormeghatározást végeztek rajtuk, hogy kiderítsék a korukat.

"Egy másik meglepetés az volt, hogy kiderült, milyen hosszú ideje létezik itt az élet. Ezen tengerfenéki állatok elhullott töredékeinek szén kormeghatározása mától egészen 5800 évig terjedt," - mondja Gerhard Kuhn, az Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet geológusa.

"Tehát annak ellenére, hogy a legközelebbi nyílt víztől 3-9 km-re élnek, az élet oázisa közel 6000 éve folyamatosan létezhetett a jégtakaró alatt. Csak az úszó jégmező alatti tengerfenékről vett minták mesélnek majd történeteket a múltról."

A tengerfenéken felfedezett mohaállat töredékek

Ez egy másik problémát vet fel, mivel a múlt glaciális eseményei során, amikor az antarktiszi talapzat nagy részén a jég egészen a tengerfenékig ért, hogyan maradtak fenn ezek a sötét ökoszisztémák?

Az új információk azt sugallják, hogy a lények kis területeken éltek, míg a tengeri jéggel körülvett nyílt vízterületek lehetővé tették a fitoplanktonok virágzását, majd elfogyasztották őket ezek a lények messze a jég alatt. A planktont a jég alá sodorhatta a víz áramlása, a messze alatta lévő éhes lények számára elérhető távolságba.

Sajnos ezen ökoszisztémák hihetetlenül hosszú élettartama ellenére a kutatók aggódnak a jövőjük miatt.

"Lehet, hogy a legtöbb helyen hideg, sötét és élelemhiány van," - írja a csapat, "de a Föld legkevésbé zavart élőhelye lehet az első olyan élőhely, amely kihal, ahogy a globális felmelegedés következtében megszűnnek a jég alatti állapotok." (3)

(1) - https://www.bas.ac.uk/media-post/abun
(2) - https://www.cell.com/current-biology/
(3) - https://www.sciencealert.com/there-s