Most már hivatalos, hogy a Mars Jezero-kráterében egykor hatalmas tó volt, amely fosszíliákat tartalmazhat

A NASA Mars Perseverance roverje által készített képek új elemzése megerősíti, hogy a rover leszállóhelye, a Jezero-kráter egykor egy nagy t...

A NASA Mars Perseverance roverje által készített képek új elemzése megerősíti, hogy a rover leszállóhelye, a Jezero-kráter egykor egy nagy tó volt, amelyet 3,7 milliárd évvel ezelőtt egy kis folyó táplált, magyarázza az MIT közleménye.

Az új elemzés bizonyítja azt az elméletet, amely miatt a NASA a Jezero-krátert választotta a Mars Perseverance leszállóhelyének. Az amerikai űrügynökség úgy véli, hogy a kráter ősi tómedrében talált üledék az ősi élet jeleire utalhat a vörös bolygón.

Elemzésüket a kráter nyugati oldalának képein végezték el, amely mára megerősítést nyert, hogy egy ősi folyó deltája volt, amely a Mars Jezero-kráterének egykor földszerű tavát táplálta.

Fosszíliák keresése a Marson

A kutatók, akik elemzésüket a Science folyóiratban megjelent cikkükben részletezték, azt is elárulták, hogy az elhagyatott régióban villámárvizek fordultak elő. "Ha megnézzük ezeket a képeket, alapvetően ezt az epikus sivatagi tájat látjuk," - magyarázta Benjamin Weiss, az MIT bolygótudományi professzora és az elemzőcsapat tagja. (1)

"Sehol sincs egy csepp víz, és itt mégis bizonyítékunk van egy egészen más múltra. Valami nagyon mély dolog ment végbe a bolygó történetében."

A Mars Perseverance csapata a Jezero-krátert választotta ki leszállóhelyként, miután a műholdas felvételek legyező alakú sziklaalakzatokat mutattak, amelyek a földi folyók deltáihoz hasonlítanak. Az új képek a rover februári Marsra érkezésének első három hónapjában készültek, amikor mozdulatlanul maradt, miközben a NASA mérnökei elvégezték a gép műszereinek távoli elemzését.

A Perseverance Mastcam-Z és SuperCam Remote Micro-Imager (RMI) kamerái által készített képek megerősítik, hogy a Jezero-kráter nyugati oldala valaha egy folyó deltájának adott otthont.

Az MIT új tanulmánya elmagyarázza, hogy a tó hosszú ideig nyugodt volt, amíg az éghajlatváltozás nem okozott áradásokat a régióban. A kutatók szerint az árvizek nagy sziklákat vittek több tíz mérföldre a magasabb tengerszint feletti magasságtól a tómederig, ahol ma is jelen vannak.

Ezután a Perseverance olyan helyeket keres, ahonnan mintákat gyűjthet, amelyeket a későbbi küldetések végül visszajuttatnak a Földre. Miután a Földre kerültek, ezekben a mintákban az ősi marsi élet jeleit fogják keresni.

"Most lehetőségünk van fosszíliákat keresni," - mondta Tanja Bosak, a MIT geobiológiai docense. "Beletelik egy kis időbe, amíg megszerezzük a kőzeteket, amelyekben reméljük, hogy az élet jeleire bukkanunk. Tehát ez egy maraton, sok lehetőséggel." (2)

A Mars vörös sivatagi pusztaságba való átmenete

Lenyűgöző, hogy az árvíz által elmosott sziklák az ősi Jezero-kráter tómederben lehetővé teszik a tudósok számára, hogy pontosan meghatározzák, hogy a Mars mikor vált lakható bolygóból a ma ismert vörös sivatagi pusztasággá.

"A legmeglepőbb dolog, ami ezekből a képekből kiderül, az a lehetőség, hogy meghatározzuk azt az időt, amikor ez a kráter átalakult a Földhöz hasonló lakható környezetből ezen pusztasággá, amelyet most látunk," - mondta Weiss. "Ezek a sziklaágyak feljegyzések lehetnek erről az átmenetről, és ezt a Mars más helyein még nem láttuk."

Amióta február 18-án leszállt a Jezero-kráterbe, a Mars Perseverance misszió sikeresen végrehajtott egy sor történelmileg elsőnek számító feladatot, beleértve az első irányított repülést egy másik bolygón, valamint az első belélegezhető oxigén, az úgynevezett MOXIE kivonását a vörös bolygóból.

A Perseverance rover legalább két évet tölt a Jezero-kráter felfedezésével és mintavételezéssel. A mintákat a vörös bolygó meghatározott helyein hagyja, hogy a jövőbeni Mars küldetések megtalálhassák és visszahozzák a Földre.

Hihetetlenül közel lehetünk ahhoz, hogy megerősítsük az idegen élet létezését rég kihalt mikroorganizmusok formájában, amely felfedezés nagymértékben megváltoztatná az univerzumról meglévő tudásunkat. (3)

(1) - https://www.science.org/doi/10.1126/
(2) - https://news.mit.edu/2021/rover-jezero
(3) - https://interestingengineering.com/its-