Miután a tálibok elfoglalták Afganisztánt, a kezükbe került a világ egyik legnagyobb lítiumtartaléka

Amikor a tálib harcosok augusztus 15-én beléptek Kabulba, nem csak az ország irányítását vették át. Képessé váltak arra is, hogy ellenőrizzé...

Amikor a tálib harcosok augusztus 15-én beléptek Kabulba, nem csak az ország irányítását vették át. Képessé váltak arra is, hogy ellenőrizzék a világméretű tiszta energiagazdaság szempontjából kulcsfontosságú ásványi anyagok hatalmas lelőhelyeihez való hozzáférést.

2010-ben az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának belső emlékeztetője Afganisztánt "a lítium Szaúd-Arábiájának" nevezte, miután amerikai geológusok felfedezték, hogy az ország legalább 1 billió dollár értékű ásványkinccsel rendelkezik. Az ezüstös fém elengedhetetlen az elektromos járművekhez és a megújuló energiájú akkumulátorokhoz.

Tíz évvel később a konfliktusoknak, a korrupciónak és a bürokratikus diszfunkciónak köszönhetően ezek az erőforrások szinte teljesen kihasználatlanok maradtak. És miközben az Egyesült Államok arra törekszik, hogy függetlenedjen a kínai tiszta energiaellátó lánctól, a világ vezető lítiumtermelőjétől, az, hogy Afganisztán ásványai a tálibok ellenőrzése alá került, súlyos csapás az amerikai gazdasági érdekekre.

"A tálibok most a világ legfontosabb stratégiai ásványain ülnek," - mondta Rod Schoonover, a washingtoni agytröszt, a Stratégiai Kockázatok Tanácsa ökológiai biztonsági programjának vezetője. "Az, hogy tudják-e vagy akarják -e használni őket, fontos kérdés lesz a jövőben."

Az ásványok kétélű kardot jelentenek Afganisztán számára

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a lítium iránti globális kereslet az előrejelzések szerint 2040-re 40-szeresére emelkedik a 2020-as szinthez képest, a ritkaföldfémek, a réz, a kobalt és más ásványok mellett, amelyekben Afganisztán természetesen gazdag. Ezek az ásványok kis számú lelőhelyen koncentrálódnak szerte a világon, így a tiszta energiára való áttérés jelentős bevételt eredményezhet Afganisztán számára.

A múltban az afgán kormányzati tisztviselők az amerikai katonai jelenlét meghosszabbítására irányuló csábításként lebegtették a jövedelmező bányászati szerződések kilátását amerikai társaik előtt. A tálibok irányításával ez a lehetőség valószínűleg lekerül az asztalról.

Ám Asraf Gháni, a Világbank közgazdászából lett afgán elnök, aki a tálib hatalomátvétel napján elmenekült az országból, az ásványokat potenciális "átoknak" tekintette. Egyrészt a legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy az ásványi kincsek korrupciót és erőszakot szülnek, különösen a fejlődő országokban, és gyakran nem sok hasznot hoznak az átlagpolgárok számára. Ugyanakkor a tálibok régóta illegálisan csapolták az ország ásványait (különösen a lapis lazuli drágakövet), hogy lázadásukat akár évi 300 millió dolláros bevétellel tudják finanszírozni.

Mi történik most, amikor a tálibok átvették az irányítást?

Schoonover szerint a tálibok nem tudnak egyszerűen felkapcsolni egy kapcsolót, és belevetni magukat a globális lítiumkereskedelembe. Az évek óta tartó konfliktusok tönkretették az ország fizikai infrastruktúráját - utakat, erőműveket, vasutakat. Jelenleg a tálib fegyveresek állítólag még azon is fáradoznak, hogy fenntartsák az alapvető közszolgáltatásokat és közműveket az általuk elfoglalt városokban, nemhogy olyan gazdaságpolitikát hajtsanak végre, amely vonzza a nemzetközi befektetőket.

A tálibok közötti versengő frakciók pedig nagyon megnehezítenék bármely társaság számára a bányászati ügyletek tárgyalását, és Kína nem valószínű, hogy kiterjeszti az országra az infrastrukturális kölcsönöket, amely ahhoz szükséges, hogy minden jelentős bányászati művelet működőképes legyen - mondta Nick Crawford, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete agytröszt közgazdaságtudományi kutatója.

Ez különösen igaz azután, hogy a kínai befektetők megégették magukat egy 2007-ben kezdődött, 3 milliárd dollár értékű rézbányászati projekt miatt Afganisztánban, amely nem termelt semmit, elsősorban az infrastruktúra hiányával kapcsolatos kihívások miatt.

"Amíg biztonságosabb és megbízhatóbb források vannak máshol, az afgán ásványok teljes hasznosítása valószínűleg lassú marad," - mondta Schoonover. Kína és Oroszország azonban megőrzi diplomáciai kapcsolatait a tálibokkal, és szinte biztosan üzletelni fog az új rezsimmel a hazai pályán.

Crawford szerint Kína egyik oka az lehet, hogy a ritkaföldfémek és a lítium bányászatával járó lokális környezeti pusztítások egy részét külföldre helyezi. Ebben az esetben a bányászat valószínűleg növeli az egyéb környezeti veszélyek sorát - beleértve a vízhiányt, a légszennyezést és az éghajlatváltozással összefüggő szélsőséges időjárási katasztrófákat -, amelyekkel az afgán nép már most is szembenéz. (1)

(1) - https://qz.com/2047785/under-the-taliban