Graham Hancock "A mélység titkai - Az emberi civilizáció rejtélyes eredete" című művében számos struktúrát vizsgál, amelyeket vilá...
Graham Hancock "A mélység titkai - Az emberi civilizáció rejtélyes eredete" című művében számos struktúrát vizsgál, amelyeket világszerte felfedeztek a víz alatt. A Hancock által tárgyalt helyszínek többsége kevesebb mint 120 méterrel fekszik a tengerszint alatt, ami nem meglepő, mivel a tengerszint soha nem esett ez alá azóta, hogy a Homo sapiens megjelent a Földön.
A több mint 700 méterrel a víz alatt található kubai város, amelyet Paulina Zelitsky és Paul Weinzweig fedezett fel egy közös kubai-kanadai expedíció során, egyedülálló kivétel.
Hogyan lehet összeegyeztetni ennek a víz alatti városnak a létezését ebben a mélységben azzal a megalapozott konszenzussal, hogy a tengerszint soha nem esett ilyen alacsonyra?
Hancock saját szavaival: "Amire az ember nem számít a vízben közel 700 méteres mélységben, az egy elsüllyedt város, hacsak nem valami kolosszális tektonikus esemény süllyesztette el, és nem a tengerszint emelkedése."
Az a hipotézis azonban, miszerint a várost eredetileg nagyobb magasságban építették, majd a tektonikai tevékenység eredményeként a mai mélységbe süllyedt, nem állta ki a szakértők vizsgálatát.
Grenville Draper, a Floridai Nemzetközi Egyetem kutatója rendkívül valószínűtlennek tartja, hogy ilyen esemény bekövetkezhetett volna: "Semmilyen ilyen nagyságrendű eseményről nem számoltak be, még a Földközi-tengeren sem ..."
Ha feltételezzük, hogy Draper elutasítja a város víz alá merülésének valószínűségét, akkor kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy a város nagyjából ugyanolyan mélységben épült, mint ahol jelenleg található.
Más szavakkal, nyilvánvalóan azon abszurd következtetés előtt állunk, miszerint az építményeket víz alatt építették! Ezzel egyértelműen zsákutcába jutottunk. Lehet-e olyan alternatív elmélet, amely kielégítő magyarázatot ad ezekről a struktúrákról ilyen mélységekben?
Nagy tengerek és hatalmas mélységek
Az Atlanti-óceán két oldalán a Karib-tengerrel szemközt található a Földközi-tenger. Európa és Afrika elkülönülésével a Földközi-tenger egy hatalmas tengerré vált több mint 2,5 millió négyzetkilométeres területtel, amely legalábbis az anatómiailag modern ember idővonalán belül mindig is létezett.
Évezredek óta egymást követő nagy nemzetek és birodalmak hajói hajóztak a Földközi-tengeren, köztük a föníciaiak, görögök, karthágóiak és rómaiak. Időszámításunk előtt 146-ban a Róma Karthágó elleni háborúiban aratott győzelmeinek köszönhetően elérte azt, amit addig egyetlen ismert civilizáció sem ért el, mégpedig az egész Földközi-tenger egyetlen hatalom általi irányítását.
A rómaiak helyesen "a mi tengerünknek" nevezték a tengert, amely felett uralkodtak. Vajon képzelték volna a rómaiak valaha, hogy az ő tengerük jóval az ember hajnala előtt egykor szárazföldi medence volt?
Valójában, nagyon is lehetséges. A természettudományban Plinius megemlíti a Gibraltári-szoros közelében lakók hagyományát: "ők is úgy vélik, hogy a (Gibraltári-szorost) kiásták; amelyen át a tenger, amely korábban el volt zárva, bejutást nyert, és így megváltoztatta a természet arcát."
Lehetséges, hogy a Karib-tenger hasonló geológiai történelemmel rendelkezik, mint a Földközi-tenger? Vagyis a Karib-tenger egy száraz medence lehetett, és ilyen volt az anatómiailag modern ember megjelenése alatt?
A témában egyetlen alternatív irodalomban sem található egyetlen erre vonatkozó forrás sem, nem is beszélve egy szakértői véleményezésű tudományos cikkről, amely ilyen hipotézist fogalmazott volna meg.
Bármilyen hihetetlen is ez a hipotézis, ha igaz, egyszerű és elegáns megoldást kínál a vitatott problémára, nevezetesen arra, hogy miként épülhetett egy város közel 700 méterrel a mai tengerszint alatt, vagy akár 580 méterrel azon tengerszint alatt, amikor a világ óceánjai a legalacsonyabb vízszinttel rendelkeztek.
Ha a Karib-tenger egyszerűen nem létezett hosszabb ideig az emberi múltban, akkor a területet lakó ésszerűen fejlett civilizáció városokat építhetett a szárazföldön, több száz méterrel a mai tengerszint alatt.
A Karib-tenger kialakulásakor ezek a városok olyan mélységbe merülhettek, mint az eredetileg épített tengerszint alatti mélység. A kubai víz alatti város csupán egy ilyen hipotetikus város lehet, így magyarázatot ad a város ekkora mélységben való létezésére anélkül, hogy vagy a mélybe süllyedt város elméletét használnánk, vagy pedig azt, hogy a víz alá építették.
A föld és a tenger
Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a Karib-medence száraz legyen?
Először is, a West Indies szigetvilág ahelyett, hogy a szigetek (tengerszint feletti magasságban) különféle vízi utak által elválasztott (tengerszint alatt fekvő) szigetek lennének, amint azok jelenleg is, a tengerszint felett fekvő földsávnak kellett volna lennie teljes hosszában. Más szavakkal, a Yucatán-félszigetet szárazföldi hídnak kellett összekötni Kubával, ahelyett, hogy szoros választotta volna el, és Kubát Haitivel, és Haitit Puerto Ricóval, és így tovább, míg végül Grenada szigetét is szárazföldi híd kötötte volna össze a dél-amerikai szárazfölddel, ahelyett, hogy szoros választotta volna el tőle.
Valójában, ha a West Indies régió olyan lett volna, mint manapság a közép-amerikai földszoros, töretlenül és egységesen a tengerszint felett, akkor a Karib-medencét gyakorlatilag a geológusok lefolyástalan medencének, a világ óceánjától elzárt medencének nevezték volna. A Karib-medence elzártsága a világ óceánjától azonban, bár szükséges, önmagában nem elegendő ahhoz, hogy száraz legyen.
Ahhoz, hogy a Karib-tenger száraz legyen, van még egy szükséges feltétel, amelynek teljesülnie kell, mégpedig a medence vízválasztója fölött a csapadékmennyiségnek túlzott mértékben kellett párolognia. Ma valóban túl sok a párolgás a Karib-térségben, de vajon igaz volt-e ez azon időszakban, amikor a viselkedésében modern emberek már léteztek, amelyek az éghajlati viszonyok sokféle változatának lehettek tanúi?
Valószínűleg a válasz igen, mivel a trópusi és szubtrópusi régiók, amelyekhez a Karib-térség tartozik, minimális éghajlati változásokon mentek keresztül, még a jégkorszakok és az interglaciális zűrzavar közepette is, amelyek a pleisztocén korszak alatt zajlottak. Ezért ésszerű azt a következtetést levonni, hogy a Karib-térségben az emberi múlt nagy részében, ha nem egészében, a csapadékot meghaladó párolgás vízmérlege éppúgy működik, mint ma.
Összességében ez a két feltétel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Karib-medence száraz legyen, elegendő ahhoz, hogy ez így legyen. Vagyis, ha a Karib-medence egyaránt el volt szigetelve az Atlanti-óceántól, és a párolgás meghaladta a csapadékot a vízválasztója felett, akkor biztosan száraz volt.
Tekintettel arra, hogy az utóbbi feltétel nagyon is valószínűnek bizonyult az ember létezésének időtartama alatt, bizonyítva, hogy az előbbi feltétel is fennállt, elegendő annak bizonyításához, hogy a Karib-medencének száraznak kellett lennie. Megállapítható tehát, hogy a Karib-medence valóban száraz lehetett, és így lakható, ha el volt különülve.
Ez felveti a kérdést: Lehetett-e a Karib-medence elkülönülve? Más szóval, vajon a West Indies szigetvilág, amely ma egy szigetekből álló ív, amelyet számos mély vízi út keresztez, egykor a közép-amerikai szoroshoz hasonló, összefüggő szárazföld lehetett, amely egységesen a tengerszint felett volt? (1)
(1) - https://www.ancient-origins.net/opinion
Könyvajánló
Graham Hancock
Graham Hancock mindenkinél többet foglalkozott korunk egyik nagyszabású elméletével, mely szerint egy ismeretlen, nagy civilizáció létezett a prehistorikus időkben.
Hancock könyvei és tv-műsorai heves vitákat váltottak ki a tudósok között, emberek millióinak keltették fel az érdeklődését szerte a világon, és az emberi civilizáció eredetének újfajta szemléletéhez vezettek. A mélység titkaiban a víz alatt folytatja a figyelemre méltó kutatást - ahol az ókori mítoszok szerint egy globális özönvíz pusztította civilizáció romjai találhatók.
Miközben igyekszik feltárni a mítoszokban rejlő igazságot, Hancock a modern tudomány segítségével vizsgálja az utolsó jégkorszak titkát. Ahogy a jég elolvadt, mintegy 8-15 000 évvel ezelőtt, a tengerszint megemelkedett, és ezáltal összesen több mint tízmillió négyzetkilométer szárazföld került víz alá, gyökeresen megváltoztatva az emberek által lakott világ alakját. Hancock a legújabb számítógépes technika segítségével a szárazföldi partvonal változásait térképezi fel, és megdöbbentő összhangot talál az ősi özönvíz-mítoszokkal.
A mélység titkai egy történelmi nyomozás, rejtély és felfedezés könyve. Komoly bizonyítékokat mutat be az emberi történelem egy lenyűgöző, elfeledett epizódjáról, és teljesen új magyarázatot ad az emberi civilizáció eredetéről.
