Rendellenes fémtárgyat fedeztek fel egy 4,5 milliárd éves meteorit belsejében

David Bryant meteorit kereskedő és UFO kutató, korábban haditengerészeti pilóta és oktató feleségével együtt vezeti az üzletet, és 2020 ápri...

David Bryant meteorit kereskedő és UFO kutató, korábban haditengerészeti pilóta és oktató feleségével együtt vezeti az üzletet, és 2020 április 17-én kaptak egy meteorit csomagot, amelyet megbízható, rendszeres forrásból rendeltek.

Ez egy húsz darabból álló gyűjtemény volt az NWA 869 néven ismert és népszerű közönséges kondritból. Az egyik különbözött a többitől, és úgy tűnt, hogy a belsejében van egy fémtárgy.

A házaspár több mint húsz éve az Egyesült Királyság egyetlen teljes munkaidőben működő meteorit kereskedésének, a Spacerocks UK-nek a tulajdonosa. Mindketten egyetemi végzettséggel rendelkeznek csillagászatból, és széles körű előadásokat tartanak az ország számos intézményében. Bármelyik pillanatban több ezer, minden típusból rendelkezésre álló meteoritjuk van készleten, ezért teljes mértékben ismerik azok megjelenését.

A meteoritok nagyon ősi eredete

Ezen a ponton érdemes rövid magyarázatot adni arról, hogy mik a meteoritok és honnan származnak. A Naprendszer (a Nap, a bolygók, az aszteroidák és az üstökösök) körülbelül ötmilliárd évvel ezelőtt a napködként ismert por- és gázfelhőből sűrűsödtek össze.

Az első szilárd tárgyak milliméteres gömbök voltak, amelyeket kondruláknak neveznek. Ezek néhány millió év alatt egyesültek, és egyre nagyobb darabokat alkottak. Végül ütközés következtében ezek bolygóféléket hoztak létre, végül mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt kialakult a Naprendszert alkotó nyolc nagy bolygó és más, kisebb égitestek.

A nyolc nagy bolygó keringési pályája közötti hatalmas régiók tele vannak törmelékkel, amelyek megmaradtak ezekből a korai időkből. Ezenkívül a Mars és a Jupiter közötti régió sok ezer kisebb planetáris objektumot tartalmaz, amelyek aszteroidákként ismertek. Ezek időnként ütköznek (a múltban gyakrabban), további sziklás és fémes törmeléket szétszórva a Naprendszerben.

Ha ezen töredékek egyike a Nap körül keringve a Földdel ütközik, akkor a légkörben való súrlódás miatt 6000 Celsius fok fölé melegszik. Ez okozza a megszokott hulló csillagokat, vagy meteorokat, amelyeket éjszaka láthatunk. Ha egy darab elég nagy, megmaradhat, és elérheti a Föld felszínét. Ez a maradék tárgy meteorit néven ismert.

A meteorit típusok ismertetése

Tágabb értelemben háromféle meteorit létezik:

1) Kondritok: az eredeti ősi kövek töredékei, amelyek a Naprendszer kezdeteitől maradtak fenn. Ezek gyakran tartalmaznak kondrulákat, a korábban említett kis gömböket. A kondritok körülbelül 4,5 milliárd évesek.

2) Akondritok: köves anyag, amelyet egy bolygó, aszteroida vagy hold felszínéből robbantott ki egy másik tárgy ütközése. Bebizonyosodott, hogy az Akondrit meteoritok számos testből származnak, beleértve a Marsot, a Holdat és az aszteroidákat, mint például a Vesta.

3) A vas és a kő-vas meteoritok a teljesen kialakult kis bolygók magjainak töredékei, amelyek több milliárd évvel ezelőtti ütközések során keletkeztek. Az első bolygók méretének növekedésével a nehéz elemek, mint a nikkel és a vas a középpontjukba süllyedtek, így fémmagokat képeztek, mint a Föld esetében.

Általánosságban elmondható, hogy a meteoritokat arról a helyről nevezik el, ahol leestek vagy ahol megtalálták őket. Ezért hívják az arizonai meteorkrátert előidéző vas meteoritot Canyon Diablo-nak, és az, amely 1947-ben Oroszország felett robbant fel, Szihote-Aliny néven ismert.

A Szihote-Aliny meteor egyik darabja

A kérdéses NWA 869 meteorit

Az itt tárgyalt meteorit, az NWA 869 egy nagy szóródási mezőről származik, amely a 869-ik felfedezett terület volt Északnyugat-Afrikában, innen származik a neve.

Amikor Bryant az újonnan érkezett 869-es csomagot feldolgozta, hirtelen észrevette, hogy az egyikük fémes fényű. Ez nem szokatlan: az összes kondrit nikkel-vasat tartalmaz, és néhány egészen nyilvánvaló fémes foltokat mutat. Ez más volt. Ebben az esetben a fényes régió 6 mm átmérőjű volt egy kis hengeres résszel.

Ez a fémes terület szögben kiemelkedik az üveges fúziós kéreg egy részéből, amely néhol láthatóan lefolyt a tárgyról. Egy másik érdekes tulajdonság, hogy a henger felületén egy kis kráter található, ami nem ritka látvány a vas-meteoritok vagy az űrből visszatérő űrhajók esetében.

A meteoritot és annak furcsa zárványát mikroszkóppal és spektroszkóppal is megvizsgálták a Kelet-Angliai Egyetem munkatársai. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy az ezüstös henger nem a meteoritokban található szokásos ásványok közül való, ezért további vizsgálatot terveznek.

Bryant egyáltalán nem kételkedik abban, hogy az NWA 869 meteoritba ágyazott tárgy akkor is ott volt, amikor a kő valamikor a múltban belépett a Föld légkörébe. Mivel maga a meteorit több száz millió évvel a bolygók előtt keletkezett, felveti a kérdéseket: ki készítette és honnan származott, mielőtt a napköd részévé vált volna? Nagyon is reális a lehetősége annak, hogy a henger egy olyan II. populációs csillag körül keringő bolygóról származik, amely szupernóvaként robbant fel több milliárd évvel azelőtt, hogy naprendszerünk kialakult volna.

Mit jelenthet ez a felfedezés?

A világegyetem legrégebbi csillagait III. populációs csillagoknak nevezik. A középpontjukban található "atomkemencék" hozták létre a hidrogénnél "nehezebb" elemek némelyikét. Amint ezeknek az ősi csillagoknak elfogyott a hidrogénje, a nagyobbak összezsugorodtak, majd felrobbantak, és gázokat, port és ezen nehezebb elemek egy részét szabadon engedték az univerzumba.

Ez az anyag sűrűsödött össze II. populációs csillagokká tíz-tizenöt milliárd évvel ezelőtt. Ezek közül a nagyobbak szintén kataklizmikus szupernóva robbanáson estek át, amelyek olyan csillagképződési régiókat generáltak, ahol az I. populációs csillagok, mint a Napunk - és a hozzájuk kapcsolódó bolygók - kondenzálódtak.

Ma már ismert, hogy a bolygók nagyon gyakoriak. Eddig a csillagászok több mint 4000-et fedeztek fel. Valószínű, hogy a legtöbb I. populációs csillag bolygórendszerrel rendelkezik. Mivel ezek közül a legrégebbi tízmilliárd évvel ezelőtt keletkezett - kétszer olyan régen, mint a Nap -, nagyon valószínűnek tűnik, hogy az élet és végül a civilizációk a megfelelő helyeken kifejlődhettek.

Bármelyik szupernóvaként elpusztuló csillag bolygó- és esetleg régészeti törmeléket szórhatott szét a galaxisában. Vagy egyedül vagyunk a kozmoszban, vagy pedig kialakul az élet ott is, ahol erre a legkisebb lehetőség van. Ebben az esetben arra kell számítanunk, hogy idegen tárgyakat találunk az ősi meteoritokban. (1)

(1) - https://www.ancient-origins.net/news-science