Peru titokzatos fehér bőrű "felhőharcosai," akik még a spanyol hódítókat is elkápráztatták

A világ egyik legegyedibb és legmitikusabb emberi faja az, amelyet a legkevésbé ismerünk. A lenyűgöző csacsapoják, más néven "felhőharc...

A világ egyik legegyedibb és legmitikusabb emberi faja az, amelyet a legkevésbé ismerünk. A lenyűgöző csacsapoják, más néven "felhőharcosok" a 9. században megjelent emberi faj volt.

A felhőharcosok településeket kezdtek létrehozni a Marañón és a Huallaga folyók között elhelyezkedő rendkívül sűrű hegyi erdőkből, és végül impozáns királyságot hoztak létre, amely a perui Andok északi területén helyezkedett el.

1470-ben ezeket az erős és hatalmas harcosokat az inkák pillanatnyilag meghódították. A csacsapoja név valójában a kecsua inka nyelvből származik, mivel amikor az inkák először megtalálták őket, a felhőkbe burkolózó erdőkben éltek.

A felhőharcosok eredeti neve még mindig teljesen ismeretlen. Amikor 1535-ben a spanyolok megérkeztek a mai Peruba, rendkívüli módon lenyűgözte őket e szokatlan törzs ereje és elszántsága.

Hamarosan szövetség jött létre a csacsapojákkal, amely elegendő emberi erőt adott nekik ahhoz, hogy visszaszerezzék földjüket az inkáktól.

Az európai szövetségesek érkezése azonban nem volt jó hír. A spanyolok olyan új betegségeket hoztak magukkal az Újvilágba, mint például a himlő, amely végül elpusztította az egész fajt.

A mai napig csak annyit tudunk ezekről a lenyűgöző emberekről, amennyit az északi Andokban járt spanyolok naplóiban olvashatunk.

Valószínűleg a leghíresebb idézet a felhőharcosokról a spanyol hódító, Pedro Cieza de Leóntól származik, ő azt írta, hogy "a csacsapoják voltak a legfehérebbek és a legcsinosabbak azon emberek közül, akiket láttam, és feleségeik olyan szépek voltak a szelídségük miatt, hogy közülük sokan megérdemelték, hogy az inkák feleségei legyenek, és hogy a Nap Templomába is elvigyék őket."

Orellana, egy másik spanyol hódító hasonló leírást adott, és azt is kijelentette, hogy a felhőharcosok sokkal magasabb, mint a spanyolok, rendkívül világos bőrűek és szőke hajúak, rámutatva arra, hogy európai származásúak, nem pedig mediterránok. Ezek a tények továbbra is elgondolkodtatják a mai tudósokat, mivel a felhőharcosok előtt nincs bizonyíték arra, hogy korábbi európai gének jelen lettek volna a világ ezen területén.

A csacsapojákkal kapcsolatos felfedezések

A legtöbb kísérlet, hogy megismerjék a csacsapojákat, hiábavaló volt. A legtöbb temetkezési helyszínt és régészeti lelőhelyet olyan durván kifosztották, hogy alig maradtak utánuk nyomok.

A felhőharcosok után nem találtak bizonyítékot az írott nyelvre, ami azt jelenti, hogy nem találhatók feljegyzések a háborúkról vagy a belső működésről, illetve a mindennapi életről. 1998-ban azonban a régészek áttörő felfedezést tettek.

Egy barlang mélyén egy földalatti temetkezési helyet találtak, amely több csacsapoja múmiát tartalmazott, amelyek közül kettő teljesen sértetlen volt bőrrel és testszőrzettel. Ezeknek a múmiáknak a felfedezése nemcsak a felhőharcosok magasságát és bőrtípusát igazolta, hanem rengeteget megtudhattunk a faj egyéb jellemzőiről.

1998 óta a perui hegyvidéki erdők éghajlatának köszönhetően olyan faszobrokat, kőfaragványokat és más ritka műtárgyakat fedeztek fel, amelyek még többet elárultak erről a legendás kultúráról. Most azt gondolják, hogy a csacsapoják fából készített ruhákat viseltek, és mindig használtak egy lautut (gyapjú turbánt), hogy a helyi törzsek és emberek tudják, hogy kik ők.

A felhőharcosok mögött rejlő titkok feltárásával kapcsolatos legfrissebb felfedezésre 2008-ban került sor. Helyiek véletlenül felfedezték egy csacsapoja város romjait, akik a sűrű erdőben utat vágtak maguknak egy közeli vízesés után kutatva.

A település mintegy 5 hektár területű, és a perui Amazonas északi dzsungelének rendkívül távoli részén található. A citadella egy hatalmas hegyoldal legszélén ül, a helyszínt állítólag azért választották, hogy a felhőharcosok észrevehessék a közeledő ellenséget.

Bár az épületek állítólag több mint 1000 évesek, feltűnően jó állapotban vannak, és egyes esetekben még mindig láthatók az eredeti sziklafestmények. A házak mindegyike a hagyományos csacsapoja stílusban épült, kerek kövekkel és kis hasított ablakokkal.

Néhány épület mellett kis emelvényeket találtak, melyek alapján a sziklafestmények bizonyítékaival párosítva a régészek azt gondolják, hogy a felhőharcosok étrendje gazdag volt őrölt növényekben és magokban.

Még mindig nagyon sok felfedeznivaló van a fehér bőrű perui felhőharcosokkal kapcsolatban, de komoly tudományos és régészeti munka folyt az elmúlt 10 évben, és remélhetőleg sokkal többet megtudhatunk róluk a közeljövőben. (1)

(1) - https://www.chimuadventures.com/blog/