Egy Kínában felfedezett hatalmas koponya arra késztette a tudósokat, hogy újragondolják az evolúciót

Egy hatalmas, megkövült koponya felfedezése, amelyet közel 90 évvel ezelőtt egy kínai kútban rejtettek el, arra késztette a tudósokat, hogy ...

Egy hatalmas, megkövült koponya felfedezése, amelyet közel 90 évvel ezelőtt egy kínai kútban rejtettek el, arra késztette a tudósokat, hogy átgondolják az emberi evolúció történetét.

A maradványok elemzése feltárta az emberi családfa egy új ágát, amely egy korábban ismeretlen testvércsoportra mutat, amely szorosabban kapcsolódik a modern emberhez, mint a neandervölgyiekhez.

A rendkívüli kövületet új emberi fajnak, Homo longinak vagy "Sárkányembernek" nevezték el a kínai kutatók, bár más szakértők óvatosabban viszonyulnak a megjelöléshez.

"Úgy gondolom, hogy ez az elmúlt 50 év egyik legfontosabb lelete," - mondta Chris Stringer professzor, a londoni Természettudományi Múzeum kutatási vezetője, aki a projekten dolgozott. "Ez egy csodálatosan megőrzött kövület."

Úgy tűnik, hogy a koponya figyelemre méltó háttérrel rendelkezik. A kutatók szerint eredetileg 1933-ban találták meg kínai munkások, akik a japán megszállás idején hidat építettek a Szonghua folyó felett Harbinban, Kína legészakibb tartományában, Hejlungcsiangban. Annak érdekében, hogy a koponya ne kerüljön japán kezekbe, egy elhagyott kútban rejtették el, és csak 2018-ban került elő újra, miután a koponyát elrejtő férfi nem sokkal halála előtt elmondta az unokájának.

A Qiang Ji professzor által vezetett nemzetközi csapat a kínai Hopej Geo Egyetemen geokémiai technikákat vett igénybe, hogy leszűkítsék, hogy a koponya mikortól pihent Harbinban, és ennek alapján a csontok legalább 146000 évesnek bizonyultak. A koponya a primitív és modernebb vonások egyedülálló kombinációjával rendelkezik, különösen az arca hasonlít jobban a Homo sapiensre. Csupán egyetlen hatalmas örlőfoga maradt.

A 23 cm hosszú és több mint 15 cm széles koponya lényegesen nagyobb, mint egy modern emberé, és 1420 ml-es térfogatában bőségesen elférne a modern emberi agy. A vastag szemöldökcsont alatt az arc nagy, négyzet alakú szemüregekkel rendelkezik, de mérete ellenére finom vonalú. "Ennek az embernek hatalmas feje volt," - mondta Stringer.

A kutatók úgy vélik, hogy a koponya egy körülbelül 50 éves férfié volt, aki lenyűgöző fizikai jellemzőkkel rendelkezett. Széles, hagymaszerű orra lehetővé tette, hogy hatalmas mennyiségű levegőt lélegezzen be, ami nagy energiájú életmódra utal, miközben a puszta mérete segíthetett ellenállni a régió brutálisan hideg teleinek. "A Homo longi erősen felépített, nagyon robusztus," - mondta Xijun Ni professzor, a Hopej paleoantropológusa. "Nehéz megbecsülni a magasságát, de a masszív fejnek meg kell egyeznie a mai ember átlagánál nagyobb magassággal."

Annak érdekében, hogy kiderüljön, hol illeszkedik a Homo longi az emberiség történelmébe, a tudósok a kövület és 95 másik koponya méréseit táplálták be egy olyan szoftverbe, amely összeállította a legvalószínűbb családfát. Meglepetésükre a Harbinban talált koponya és néhány más kínai ember új ágat alkotott a modern emberhez közelebb, mint a neandervölgyiek.

A kínai kutatók úgy vélik, hogy a harbini koponya eléggé megkülönböztethető ahhoz, hogy új faj legyen belőle, Stringer azonban nincs meggyőződve róla. Úgy véli, hogy hasonló egy másikhoz, amelyet Kínában, Dali megyében találtak 1978-ban.

"Inkább Homo daliensis-nek hívom, de ez nem nagy baj," - mondta. "A fontos a későbbi emberek harmadik nemzetsége, amelyek elkülönültek a neandervölgyiektől és a Homo sapienstől."

Bármi is legyen a neve, az egyik lehetőség az, hogy a harbini koponya gyenyiszovai, a kihalt emberek titokzatos csoportja, amelyet nagyrészt a Szibériából kinyert DNS és csonttöredékek alapján ismernek. "Természetesen ez a példány gyenyiszovai is lehet, de óvatosnak kell lennünk. Amire szükségünk van a DNS mellett egy sokkal teljesebb gyenyiszovai csontváz," - mondta Stringer.

John Hawks professzor, a Wisconsin-Madison Egyetem paleoantropológusa szerint az emberek új vonalának gondolata "provokatív állítás," mert a koponyák hasonlóak lehetnek még távoli rokonok körében is. A gyenyiszovai koponya jó hipotézis, tette hozzá, bár kevésbé kedveli az új fajnevet.

"Úgy gondolom, hogy a tudományban ez egy rossz pillanat, ha új fajként nevezzük meg ezeket a nagy agyú embereket, amelyek mind kereszteződtek egymással," - mondta. "Amit többször tapasztalunk, az az, hogy a küllembeli különbségek nem sokat jelentettek ezen ősi emberek kereszteződése terén."

Mark Maslin, az UCL földrendszertudományi professzora és "Az emberiség bölcsője" című könyv szerzője elmondta: "A gyönyörűen fennmaradt kínai harbini archaikus emberi koponya még több bizonyítékot jelent arra, hogy az emberi evolúció nem egyszerű evolúciós fa volt, hanem sűrű, összefonódott bokor. Ma már tudjuk, hogy a saját fajunk megjelenésével egyidejűleg 10 különböző homininfaj létezett."

"A genetikai elemzés azt mutatja, hogy ezek a fajok kölcsönhatásba léptek és keresztezték egymást - saját genetikánk tartalmazza ezen szellemfajok sokaságának örökségét. De kijózanító a gondolat, hogy mindezen sokféleség ellenére körülbelül 60000 évvel ezelőtt jelent meg Afrikában a Homo sapiens új változata, amely egyértelműen versenyre kelt, sőt harcolt ezekkel a más, szorosan rokon fajokkal, ami a kihalásukat okozta. Csak kövületeik, például a harbini koponya körültekintő keresésével és elemzésével tudunk a létezésükről." (1)

(1) - https://www.theguardian.com/science/2021