Már jóval azelőtt, hogy a vasárnapi halálos árvíz két hidroelektromos gátat is megsemmisített, a tudósok többször is figyelmeztettek arra, h...
Már jóval azelőtt, hogy a vasárnapi halálos árvíz két hidroelektromos gátat is megsemmisített, a tudósok többször is figyelmeztettek arra, hogy az ilyen projektek veszélyesek egy törékeny régióban, amelyet a globális felmelegedés nagy mértékben érintett.
Jóval korábban, hogy bekövetkezett volna a katasztrófa, amely száz embert ragadott magával és elpusztította az újonnan épített gátakat és hidakat, a figyelmeztetések egyértelműek voltak.
A Himalája évek óta riasztó sebességgel melegszik, az olvadó gleccserekben csapdába esett talaj és a sziklák növelik a pusztító áradások és földcsuszamlások kockázatát, figyelmeztettek a tudósok. A közeli lakosság sérülékeny, és a régió ökoszisztémája túl törékennyé vált a nagy fejlesztési projektek kivitelezésére.
Az indiai kormány azonban felülírta a szakértők kifogásait és a helyi lakosok tiltakozását, és sziklákat robbantott és vízerőművek építésébe fogott olyan ingatag helyszíneken, mint amilyen Uttarakhand északi államának területe, ahol a katasztrófa történt.
A tisztviselők hétfőn közölték, hogy 26 áldozat holttestét sikerült megtalálni, miközben közel 200 eltűnt ember után kutatnak. Vasárnap víz és törmelék hullám söpört végig a Rishiganga folyó meredek hegyi völgyeiben, és mindent elmosott, ami az útjába került. Az áldozatok többsége az áramprojektek dolgozói voltak.
A falusiak szerint a drága fejlesztési projekteket felügyelő hatóságok nem készítették fel őket a jövőre, hamis bizalmat keltettek abban, hogy semmi sem fog történni.
"A faluban nem volt program vagy képzés a katasztrófavédelemről a kormány részéről," - mondta Bhawan Singh Rana, Raini falu vezetője, amelyet a legsúlyosabb károk értek. "A falunk egy sziklán van, és attól tartunk, hogy bármikor megcsúszhat."
A biztonsági erők egy alagútra összpontosítanak, ahol állítólag 30 ember esett csapdába. Körülbelül 13 faluba dobtak le légi úton élelmiszert, melyek a földön megközelíthetetlenné váltak, és nagyjából 2500 ember rekedt ezeken a helyeken.
Az uttarakhandi pusztítás ismét rávilágított a Himalája törékeny ökoszisztémájára, ahol emberek milliói érzik a globális felmelegedés hatását. A Világbank arra figyelmeztetett, hogy az éghajlatváltozás rendkívüli mértékben ronthatja akár 800 millió ember életkörülményeit Dél-Ázsiában. De a hatások már most is érezhetők, gyakran halálos módon, a Himalája övének nagy részein, Bhutántól Afganisztánig.
A régióban körülbelül 15000 gleccser van, amelyek évtizedenként 30-60 méteres sebességgel vonulnak vissza. Az olvadás több ezer jégtavat táplál vagy hoz létre, amelyek hirtelen áttörhetnek a jégen és az őket visszatartó sziklás törmeléken, katasztrofális áradásokat okozva. Nepálban, Bhutánban, Indiában és Pakisztánban a jégtavak nagy részét a Nemzetközi Hegyfejlesztési Nemzetközi Központ, egy kormányközi csoport nyilvánította veszélyesnek.
Nepál különösen sérülékeny, ahol az éghajlatváltozás miatt egész falvak vándoroltak alacsonyabb területekre, hogy túléljék az egyre mélyülő vízválságot. A halálos villámáradások, amelyek közül néhányat a jeges tavak áttörése okoz, szintén gyakoribbá váltak.
A tudósok többször felhívták a figyelmet arra, hogy a régió fejlesztési projektjei halálos szerencsejátékot jelentenek, ami még tovább súlyosbíthatja a helyzetet.
Ravi Chopra, az Uttarakhandi Népi Tudományos Intézet igazgatója elmondta, hogy a kormány által kinevezett 2012-es szakértői csoport azt javasolta, hogy ne építsenek gátakat az Alaknanda-Bhagirathi-medencében, beleértve a Rishigangát is. Indiában a legfelsőbb bíróság által 2014-ben kinevezett tudományos bizottság tagja volt, amely szintén nem tanácsolta a gátak építését a "periglaciális övezetben," amelyet úgy jellemzett, mint olyan területet, ahol a völgy alja több mint 2100 méterre van a tengerszint felett.
"De a kormány csak ment előre és úgy döntött, hogy felépíti őket," - mondta. A vasárnapi árvíz által sújtott mindkét vízerőművet - az egyiket elpusztította, a másikat súlyosan megrongálta - ebben a zónában építették, mondta.
D.P. Dobhal, a kormány által működtetett Himalája Geológiai Intézet volt tudósa elmondta: "Amikor olyan projekteken dolgozunk a Himalájában, mint például a vízipar, az utak és a vasút, a részletes projekt jelentésekben soha nem veszik figyelembe a gleccserek tanulmányozásának adatait."
A kormány több mint 800 kilométernyi utat épít Uttarkhandban, hogy javítsa a hozzáférést számos nagyobb hindu templomhoz, annak ellenére, hogy a környezetvédők kifogásolták a szükséges erdőirtást, amely felgyorsíthatja az eróziót és növelheti a földcsuszamlások kockázatát.
Az indiai Legfelsőbb Bíróság által kinevezett és Dr. Chopra által vezetett tudományos bizottság tavaly arra a következtetésre jutott, hogy a kormány a 10 méteres szélességű autóút megépítésével a Közlekedési Minisztérium saját szakembereinek tanácsával is szembeszállt. A kormány azzal érvelt, hogy egy szélesebb út több gazdasági hozadékkal jár, és nagy szükség van rá a nagyszabású katonai felszerelések potenciális telepítéséhez a vitatott kínai határnál.
A Legfelsőbb Bíróság a tudományos bizottság egyik frakciója mellett döntött, hogy az utat 5,5 méterre kell korlátozni. De addigra már több száz hektár erdőt és több tízezer fát vágtak ki - olvasható az indiai The Scroll hírügynökség beszámolójában. (1)
"Amikor saját minisztériumi szakértői azt mondják, hogy a Himalája régió útjainak ne legyen az aszfaltozott felülete 5,5 méternél nagyobb, és akkor szembe kell néznie saját szakértőinek ajánlásaival, akkor ez komoly kérdés," - mondta Dr. Chopra. "Hacsak a bíróságok nem vizsgálják a szankcionáló tisztviselők és a személyesen elszámoltatható végrehajtó tisztviselők kérdését, nem hiszem, hogy a helyzet megváltozik."
Trivendra Singh Rawat, Uttarakhand miniszterelnöke óva intett attól, hogy az áradást "oknak tekintsék a fejlődésellenes narratívák felépítésére".
"Megismétlem kormányunk elkötelezettségét Uttarakhand fenntartható fejlesztése iránt, és mindent megteszünk e cél elérésének biztosítása érdekében," - mondta Rawat.
Hogy pontosan mi okozta a legutóbbi áradást, hétfő este még nem volt világos, az indiai kormány szerint egy szakértői csoport látogat el a helyszínre, hogy kivizsgálja. Ranjeet Rath, az indiai geológiai felmérés vezetője elmondta, hogy a kezdeti információk szerint "jégborjadzás volt a legnagyobb magasságban." A jégborjadzás a jégdarabok letörését jelenti a gleccser széléről.
Az áradás előtti és utáni műholdképeket tanulmányozó tudósok szerint valószínűleg nem egy jeges tó szakadt át, mert a képeken ilyen tó nem látszott.
Szerintük a katasztrófa valószínűleg egy olyan sziklalejtő összeomlásával kezdődött, amely az elmúlt nyarakon instabillá vált a jég olvadása miatt, és egy ilyen földcsuszamlás darabokra törhette a gleccser egy részét.
A lavina átmenetileg el tudta zárni a folyót, létrehozva egy tavat, amely aztán kiszabadult - mondta Umesh K. Haritashya, a jégveszélyeket tanulmányozó tudós az ohiói Daytoni Egyetemen.
A lavinák súrlódása során hő is keletkezik, amely megolvaszthatja az útjában fekvő vagy a hömpölygő törmelékben lévő jeget.
"Alapvetően egy földcsuszamlásról van szó, amely valamilyen töredékkőzet, és némi töredékjég," - mondta Dan Shugar, az albertai Calgary Egyetem geomorfológusa. "A jég nagy része megolvadt. És lehet, hogy sokkal többet sodort magával."
Raini falu az egyik legjobban sújtott területen volt vasárnap, ahol a 13 megawattos Rishiganga vízerőmű teljesen megsemmisült. Utána a falu 150 lakosából nagyjából 100 töltötte az éjszakát a szabadban.
"Nem aludtunk a házunkban, mert attól féltünk, hogy még több víz jöhet, a sziklák elmozdulhatnak, valami veszélyesebb dolog történhet," - mondta Rana úr, a falu vezetője. "Felvittük az ágyneműket az erdőbe, tüzet gyújtottunk, és valahogy átvészeltük az éjszakát."
A környéken az 1970-es években az erdőirtás ellen ismert környezeti tiltakozás zajlott. A tüntetők, köztük nagy számban nők, átölelték a fákat, hogy megakadályozzák a favágókat, hogy kivágják őket egy mozgalom során, amelyet "chipkónak" neveztek el.
Rana úr elmondta, hogy a helyi lakosok tiltakoztak a Rishiganga villamosenergia-projekt építése ellen is, amely tavaly kezdte meg az áramtermelést, sőt bírósági ügyeket is indítottak, de eredménytelenül. Attól tartottak, hogy a sziklák robbantása halálos földcsuszamlásokat okoz.
"Robbantást hallottunk, és láttuk, hogy a sziklák elmozdulnak," - mondta. "Amikor ez a projekt építés alatt állt, a falunk fele megcsúszott. Kértük, hogy költöztessenek innen egy másik helyre. A kormány azt mondta, hogy megteszik, de soha nem történt meg." (2)
(1) - https://scroll.in/article/972616/special-report
(2) - https://www.nytimes.com/2021/02/08/world/
