Kutatók szerint egy korábbi jégkorszakot egy aszteroida okozott, ami a Mars és a Jupiter között darabokra hullott

Egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy egy hatalmas aszteroida ütközés történt az űrben 460 millió évvel ezelőtt, ...

Egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy egy hatalmas aszteroida ütközés történt az űrben 460 millió évvel ezelőtt, ami a Földön kiváltott egy jégkorszakot.

A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók azt állítják, hogy egy óriási aszteroida szétesése következtében hatalmas mennyiségű törmelék keletkezett a Naprendszerben, és vastag kozmikus portakaróval borította be a Földet, amely hatékonyan blokkolta a napfényt. (1)

"Eredményeink először mutatják meg, hogy az ilyen por időnként drámai módon lehűtötte a Földet," - mondta Birger Schmitz vezető szerző, a svéd Lund Egyetem és a chicagói Field Museum of Natural History tudósa.

A geológiai bizonyítékok azt mutatják, hogy a Földön jégkorszak volt a késő ordovíciumi időszakban, körülbelül 466 millió évvel ezelőtt. Ezt az időszakot a nagy ordovíciumi biodiverzifikációs esemény jellemezte, amelynek során több új faj jelent meg, és a gerinctelen állatok változatosabbá váltak.

Ennek javasolt mechanizmusa Schmitz szerint az ordovíciumi jégkorszak. De eddig nem volt világos, hogy mi váltotta ki a globális eseményt.

A kutatók megvizsgálták, van-e összefüggés a jégkorszak és az aszteroidaövben található 150 kilométeres szikla darabokra hullása között, amely a csapat szerint a mai napig is szállít meteorokat a Földre.

A csapat által keresett űrport egy svéd kőfejtőben találták meg a késő ordovíciumi üledékekben, majd összehasonlították ezt a port az Antarktisz apró mikrometeoritjaival. A kőbánya meteoritokban gazdag volt, amelyek azonos összetételűek, ami arra utal, hogy ezek mind ugyanazon aszteroida ütközésből származó törmelékek.

"Földön kívüli anyagokat, meteoritokat és mikrometeoritokat vizsgáltunk a Föld üledékeiben," - mondta Philipp Heck társszerző, a Chicagói Egyetem és a Field Museum munkatársa. "Majd kivontuk a földön kívüli anyagot, hogy megállapítsuk, mi volt és honnan jött."

A Földön kívüli anyag kinyerése érdekében a kutatók savval áztatták az ősi sziklákat, amelyek megemésztették a követ, és izolálták a kozmikus anyagokat, például mikrometeoritokat és kozmikus port.

A csapat megbizonyosodott arról, hogy ezek a töredékek az űrből származnak, miközben olyan izotópokat kerestek, amelyek ritkán fordulnak elő a Föld kőzeteiben. Például azok a héliumatomok, amelyekben nincs neutron, ritkák a Földön, ami azt jelenti, hogy az ilyen izotópokkal rendelkező kőzetek vagy por az űrből származhatott.

Ezen módszerek alkalmazásával a kutatók megállapították, hogy röviddel az aszteroida széthullása után hatalmas mennyiségű finomszemcsés por jutott el a Földre. "Normális esetben a Földre évente mintegy 40000 tonna Földön kívüli anyag érkezik. Képzeljük el ennek az ezer vagy tízezerszeresét," - mondta Heck.

A kutatók szerint a tengerszint drámaian csökkent a por beérkezése után világszerte, egybeesve az ordovíciumi jégkorszak kezdetével. "Úgy tűnik, hogy az időzítés tökéletes," - mondta Schmitz.

A szerzők megjegyezték, hogy a por valószínűleg legalább kétmillió év alatt hullott le a Földön, ami fokozatos lehűlést okozott, amely lehetővé tette az élet alkalmazkodását a hidegebb hőmérsékletekhez. A kutatók szerint valójában a globális lehűlés ezen időszaka hasznosnak bizonyulhatott az élet számára, amely ösztönözte az új fajok megjelenését és a biodiverzifikációs eseményeket.

"Ez a globális lehűlés egy gyengéd lökés volt. Kevesebb volt a stressz," - mondta Heck.

A tanulmány megállapításai új tudást jelentenek az éghajlat kutatás számára, különösen azért, mert a tudósok különféle mesterséges módszereket keresnek a Föld hűtésére. Az egyik javasolt megoldás az, hogy aszteroidákat helyeznek el Föld körüli pályára oly módon, hogy azokból folyamatosan felszabaduljon a finom por és részben blokkolják a beérkező napfényt.

De míg a késő ordovícium idején a porzápor életre szóló áldás volt, Heck óvakodott az ilyen geotechnikai projektektől és azt mondta: "Ha valami rosszul alakul, a dolgok rosszabbá válhatnak, mint korábban." (2)

(1) - https://advances.sciencemag.org/content/
(2) - https://www.lunduniversity.lu.se/article/