Rendkívül bizarr találkozás történt egy idegen lénnyel Finnországban több mint 50 éve, amire ma sincs magyarázat

1970. január 7-én Aarno Heinonen és Esko Viljo egy közelgő sífutó versenyre edzett a napsütésben a finn Imjarvi erdőben. A nap nyugodt volt ...

1970. január 7-én Aarno Heinonen és Esko Viljo egy közelgő sífutó versenyre edzett a napsütésben a finn Imjarvi erdőben. A nap nyugodt volt és ők ketten az életről fecsegtek, majd alkonyatkor megálltak megcsodálni a tiszta éjszakai égboltot és annak csillagait.

Figyelték a láthatáron túlra süllyedő napot, még akkor is, amikor nagyon hideg lett, és ahogy a sötétedő eget nézték, valami egészen furcsa dolog keltette fel a figyelmüket.

Egy különös, zümmögő hangot vettek észre, és amikor megpróbálták megállapítani, honnan származik, állítólag egy ragyogó fényt láttak az égen, amely gyorsan közeledett feléjük, ami mintha valamiféle fémes jármű lett volna.

Ez egy meglehetősen furcsa megpróbáltatás kezdetét jelentette számukra, amely az egyik leghíresebb és legfurcsább UFO eset lett, amely Finnországban valaha történt.

Ahogy a rejtélyes fény egyre közeledett, az idegen zümmögő hang mind hevesebbé vált, amíg majdnem fülsiketítő lett. A tárgy lekerekítettnek és korong alakúnak tűnt, és körülbelül 10 méter átmérőjű volt. Elkezdett a föld felett lebegni, és látszólag egy furcsa, vöröses szürke köd vette körül. Nagyon szokatlan látvány volt, amiről Heinonen a következőket mondta:

"A hatalmas korong ereszkedni kezdett, miközben vöröses szürke köd borította, amely egyre vékonyabb és átlátszóbb lett. 3-4 méteres magasságban lebegni kezdett olyan közel, hogy a botommal megérinthettem volna. A jármű teljesen kerek volt. Amikor ferdén állt, láttuk, hogy a felső részén egy kupola van. Az alsó perem mentén egyfajta megemelt rész volt, amelyen három gömb vagy kupola volt egyenlő távolságra."

Éppen akkor, amikor a dolgok nem is lehettek volna furcsábbak, hirtelen egy nyílás jelent meg a jármű alján, amelyből egy cső nyúlt ki, amely intenzív erős fényt bocsátott ki, amely egy fekete színű körvonalat hozott létre a havon. A fény olyan erős volt, hogy szinte elvakította őket, ezért a férfiak hunyorogva próbálták rajta tartani a szemüket. Körülbelül akkor érezte Heinonen úgy, mintha valami láthatatlan erő rángatta volna hátrafelé, majd valamiféle lényt látott maga előtt.

"Szerintem egyáltalán nem mondtunk semmit egymásnak. Teljesen le voltunk döbbenve. Párszor láttuk, hogy a fény megmozdul, mielőtt megállt és intenzíven megvilágította volna a havat egy körülbelül egy méter átmérőjű részen, körülötte sötét szélű, majdnem szénfekete és 1 cm széles csíkkal. Teljesen mozdulatlanul álltam. Hirtelen úgy éreztem, mintha valaki megragadta volna a derekamat hátulról, és hátrahúzott volna. Azt hiszem, tettem egy lépést hátra, és ugyanabban a másodpercben megpillantottam a lényt. A fénysugár közepén állt, egy fekete dobozzal a kezében.

A doboz kerek nyílásából sárga fény lüktetett. Körülbelül egy méter magas volt, nagyon vékony karokkal és lábakkal. Arca olyan volt, mint a sápadt viasz. Az orra inkább egy horogra hasonlított. A fülei nagyon kicsik voltak, és a feje felé elkeskenyedtek. A lény valamiféle halványzöld anyagú overállt és kúpos sisakot viselt, ami fémesen csillogott. A lény a ragyogó fény közepén állt, és világított, mint a foszfor, de az arca nagyon sápadt volt. Vállai nagyon vékonyak és ferdék voltak, vékony karokkal, mint egy gyermeké. A könyökéig érő fehér kesztyű viselt, és az ujjai karmokként hajlottak a fekete doboz körül," - mondta Heinonen

Ez a titokzatos lény ott állt a fényben a fekete dobozával, amelyet kísérteties sárga ragyogás világított meg, és a vörös köd hirtelen megint mindenütt elhomályosította a látásukat, és olyan vastag lett, hogy már alig látták egymást. A ködben lila szikrák táncoltak, és az egész jelenet egyszerre volt ijesztő, szürreális és gyönyörű. Ezután a lény felfelé emelte a dobozt, hogy közvetlenül a megdöbbent férfiak felé mutasson, és mind a köd, mind a szikrák felé kezdtek repülni, amitől émelyegni kezdtek, és lábaik elzsibbadtak.

"A lüktető fény nagyon erős volt, szinte elvakított. Nagy volt a csend az erdőben. Hirtelen vöröses szürke köd folyt le a tárgyról, és a megvilágított hókörből nagy szikrák kezdtek kirepülni. A szikrák olyanok voltak, mint a kúpok, körülbelül 10 cm hosszúak, pirosak, zöldek és ibolyák. Hosszú ívekben, meglehetősen lassan lebegtek, sok közülük eltalált, és bár arra számítottam, hogy megégetnek, eleinte nem éreztem semmit. A jobb lábam volt a legközelebb a fényhez. Az egész lábam merev volt és sajgott. A lábamat mintha megbénították volna," - mondta Heinonen.

A furcsa köd egyre sűrűbb lett, míg hirtelen úgy tűnt, hogy mind a humanoid, mind a furcsa járműve eltűnik. A két férfinak sikerült kibotorkálnia onnan, egész idő alatt zsibbadást és hányingert éreztek. Később egészségügyi problémáik lettek, a vizeletük állításuk szerint olyan volt, mint a "fekete kávé," az arcuk felduzzadt, fájt a fejük, valamint látási és memória problémák léptek fel náluk. Egy orvos, Dr. Pauli Kajanoja, aki megvizsgálta őket, azt mondta:

"Azt hiszem, a két férfi nagy sokkot szenvedett el. Viljonak nagyon vörös volt az arca, és kissé duzzadtnak tűnt. Mindketten szórakozottnak tűntek. Gyorsan és összefüggéstelenül beszéltek. Nem találtam semmi klinikai rendellenességet Heinonenen. Nem érezte jól magát, de ez a gyomrának a reakciója lehetett a sokkra. Az általa leírt tünetek olyanok, mint a radioaktivitás okozta tünetek.

Sajnos nem volt eszközöm ennek mérésére. A fekete vizelet megmagyarázhatatlannak tűnik. Valószínűleg vér lehetett benne, de ez nem tarthat több hónapig. Ha vérmintákat vettek volna, akkor kiderülhetett volna, hogy változások vannak a vérükben. Mindkét férfi őszintének tűnt, és nem hiszem, hogy kitalálták volna a dolgot. Biztos vagyok benne, hogy sokkos állapotban voltak, amikor hozzám jöttek, valami biztosan megrémítette őket."

Valóban nagyon megrázó és megmagyarázhatatlan, és mivel mindkét férfit őszintének és megbízhatónak ismerték, az esetet akkoriban az ufológusok nagyon ígéretesnek tartották. Heinonen a későbbi években azt állította, hogy 1970 és 1972 között több mint egy tucatnyi további UFO élményben volt része, néha egy gyönyörű szőke idegennel, aki megjelent és beszélgetett vele.

Ezt a humanoidot valamiféle gömb alakú objektummal együtt írta le, és azt állította, hogy több mint 180 éves, és néha egy körülbelül 1 méter magas halszerű lény kísérte, fehér csíkokkal ellátott szürke ruhát viselve.

Azt is állította, hogy valamikor kapott egy zöld tollat tőle, de azt mondta, hogy eltűnt, és azt is panaszolta, hogy minden alkalommal, amikor megpróbálta lefényképezni ezeket a lényeket, a fényképezőgépe eltűnt a levegőben vagy egy láthatatlan erő kiverte a kezéből.

Az eset annyira bizarr, hogy valójában meglehetősen nehéz megállapítani, hogy mi igaz belőle. (1)

(1) - https://mysteriousuniverse.org/2020/12/