Az elmúlt évek tele voltak könyvekkel, filmekkel, televíziós műsorokkal és újságcikkekkel, amelyek mind megpróbálták megjósolni, milyen lehe...
Az elmúlt évek tele voltak könyvekkel, filmekkel, televíziós műsorokkal és újságcikkekkel, amelyek mind megpróbálták megjósolni, milyen lehet a mesterséges intelligenciával rendelkező jövő az emberek számára. Nem sokkal korábban az MI-t nagyrészt sci-finek tekintették, de ma már egyértelmű, hogy nem állunk messze az olyan újításoktól, mint a teljesen önvezető autók.
Byron Reese író szerint az automatizálás világa szeizmikus váltás lesz az emberiség történelmében, aminek hatása a kerék feltalálásával lesz megegyező. Mint fogalmaz, a negyedik korba lépünk. Ez jelentős aggodalommal jár azzal kapcsolatban, hogy a dolgok hogyan változnak az emberek számára.
Reese véleménye az, hogy az MI katasztrofális vagy előnyös is lehet számunkra. Noha senki nem állíthatja azt, hogy jövendőmondóként látja, hogy mi következik, jobban megismerhetjük azokat a filozófiákat, amelyek befolyásolják a jelen spekulációit, figyelmeztetéseit és pánikszerű jóslatait.
Az emberi történelem három kulcsfontosságú időszakra osztható, az elsőben a tűz és a nyelv feltalálása volt a meghatározó
Elmélkedhetünk az emberi történelemről, feloszthatjuk és számos korszakot kategorizálhatunk. Az egyik mód az innováció és a technológia felé mutatna. Ennek fényében feloszthatjuk a történelmet három kulcskorszakra vagy korszakra, az első kettő az őskorba nyúlik vissza.
Az első kort a tűz és a nyelv találmányai határozzák meg. Úgy gondolják, hogy ez a kor körülbelül százezer évvel ezelőtt kezdődött, amikor vadászó-gyűjtögetőként éltünk.
A tűz megszelidítése játékváltó volt az emberek számára. Ez nemcsak fényt és meleget biztosított számunkra, hanem biztonságunkat is növelte. De talán még ennél is fontosabb, hogy a tűz lehetővé tette számunkra az ételkészítést.
Miért volt olyan fontos a főzés? Nos, mivel a kalóriabevitel 20 százalékát egyedül az agy működésére fordítjuk, a főzés hatalmas lendületet adott agyunk fejlődésének. A főzés lehetővé tette az ételek szélesebb körű elfogyasztását, ezért sokkal több kalóriához jutottunk.
A tűzzel történő főzésnek köszönhetően lebonthattuk azokat a keményítőket és cellulózokat, amelyek sok zöldséget korábban emészthetetlenné tettek. A tűz a kemény fehérjéket is lebontotta, így könnyebben rághatóvá váltak, nem is beszélve arról, hogy sokkal finomabbak lettek.
A tűz előtt körülbelül ugyanannyi idegsejtünk volt, mint egy gorillának vagy csimpánznak. Utána ez a szám megháromszorozódott.
Az első kor második legfontosabb technológiai fejlődése a nyelv volt, mivel ez lehetővé tette számunkra a bonyolultabb ötletek és elvont fogalmak közlését. Miután elkezdtük az ilyen információcserét, több együttműködést folytathattunk és bővíthettük a képzeletünket. Ezzel megszületett a mesélés képessége.
A történetek elmesélésében végre kifejezhettük belső világunkat szavak és szimbólumok használatával, valamint ötleteket keverhettünk az új és izgalmas jövő kifejtése céljából. Nem tudjuk biztosan, hogy milyenek voltak a legkorábbi nyelvek, de az ezt követő nyelvek segítségével kitalálhatjuk, mi jöhetett létre korábban. Egyesek elmélete szerint a mai 445 nyelv, köztük az angol, az orosz, a német, a hindi és a pandzsábi azt sugallja, hogy a legkorábbi emberek proto-indoeurópai nyelvet beszéltek.
A második korszakot a mezőgazdaság és a városok fejlődése jellemzi
Körülbelül tízezer évvel ezelőtt értek véget vadászó-gyűjtögető napjaink, amikor a második kor elkezdődött.
Ezt az életmódbeli váltás a mezőgazdaság feltalálását tette lehetővé, amely a második kor első kulcsfontosságú technológiája. Ezt követően lehetővé vált a városok kialakítása, ahol az emberek letelepedhettek, miközben a földet megművelték.
Ez jelentős változást jelentett a vadászó-gyűjtögető életmódhoz képest, amely nomád volt, és az embereknek hatalmas távolságokat kellett megtenniük ahhoz, hogy élelmet találjanak. Mivel a termékeny termőföldek állandó vízellátást igényeltek, a korai városok gyakran édesvíz forrás közelében helyezkedtek el. Az otthonok mellett a települések általában piacokkal és templomokkal bővültek. Jerikó korai városa például a Jordán folyó mellett alakult ki a mai Palesztinában.
A városok és a mezőgazdaság egy másik fontos újítása a munkamegosztás volt. Ez akkor vált lehetővé, amikor az emberek beléptek a szövetkezeti közösségekbe, mivel most már egy vagy két konkrét feladatra szakosodhattak, a hatékonyság és a gazdasági jólét közös céljaival.
A mai közgazdasági szóhasználatban ez az egyik nagyon ritka "ingyenes ebéd," ami azt jelenti, hogy lehetővé teszi az emberek számára, hogy kevesebb munkát végezzenek, ugyanakkor növelik a társadalom általános gazdagságát.
Voltak azonban hátrányai is, mert az emberek ragaszkodni kezdtek a megművelt földekhez. A magántulajdon megjelenése és a vagyon felhalmozása után az egyenlőtlenség sem váratott magára. Nem sokkal később nem csak az ingatlanok és a termőföldek voltak magántulajdonban, hanem az állatállomány és a gabona is.
Ez végül létrehozta az úgynevezett tulajdonosi osztályt. Mivel a gazdagság nemzedékről nemzedékre szállt, ez az arisztokrácia és a vagyonhoz való jog megjelenéséhez vezetett. Ezt követően sokáig kétféle ember létezett a világon: akik uralkodtak, és az alattvalóik.
Jelenleg a harmadik korban járunk, és úton vagyunk a negyedik kor felé
Most a harmadik korszakot éljük, ami körülbelül ötezer évvel ezelőtt kezdődött, amikor három új találmány jött létre: az írás, a kerék és a pénz.
Az, hogy pontosan hol kezdődött az írás, némi vita tárgyát képezi. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a megtiszteltetés a suméroké, egy civilizációé, amely a mai Irak területén létezett. Mások úgy vélik, hogy egyszerre fejlesztették ki a mai Egyiptomban és Kínában található civilizációk.
Nem számít, hol írták az első levelet, továbbra is tény, hogy megváltoztatta az emberi történelem menetét azáltal, hogy lehetővé tette az ismeretek rögzítését és terjesztését az egész világon. Ez a megosztott tudás új ötletek katalizátora volt, és lehetővé tette a törvények elfogadását.
Az írás mellett jött a kerék, egy másik átalakító újítás, amely elősegítette az információk, az utazás és a kereskedelem terjesztését szerte a világon. Aztán megjelent a pénz, amelyet a harmadik korban a kohászat fejlődése tett lehetővé.
Ez ón és réz keverésével járt, amiből bronzot állítottak elő. A kerék, a pénz és az írás azok az eszközök voltak, amelyek az emberiség számára szükségessé váltak a kiterjedt birodalmak és a nemzetállamok létrehozásához. Törvényekkel, pénzzel és jobb szárazföldi szállítással a birodalmak széles körű társadalmakat hozhattak létre és irányíthattak.
A harmadik korban felemelkedtek az első mega-civilizációk, különösen Kínában, Mezopotámiában és Közép-Amerikában.
Most körülbelül ötezer évet haladhatunk előre a harmadik kor jelenéig és utolsó nagy találmányáig, a számítógépig.
Filozófiai szempontból egyesek úgy vélik, hogy a számítógép rendkívül fontos, mert ez egy számításra képes gép, és az elmélet szerint a számítás az élet és az univerzum minden rejtélyének középpontjában áll. Legyen szó tudatosságról, az agy, a tér és az idő működéséről, egyesek úgy vélik, hogy mindez adatfeldolgozásra vezethető vissza. Ezzel eljutottunk a végső számítógép kifejlesztéséhez és a mesterséges intelligencia térnyeréséhez, ami eljuttathat bennünket a negyedik korba. (1)
(1) - https://lifeclub.org/
Könyvajánló
Byron Reese
Elvehetik-e a robotok a munkánkat? Öntudatra ébredhet-e egy gép? Betölthetjük-e a tudatunkat egy számítógépbe? Nyakunkon a robotapokalipszis? Byron Reese a jövőnket talán leginkább meghatározó kérdéseket, a mesterséges intelligencia fejlődését és a robotok térnyerésének várható hatásait vizsgálja.
A technológiai vívmányokat középpontba állító történelmi áttekintés mellett filozófiai szempontokat is érint, és korunk különböző elgondolásait bemutatva számos lehetséges forgatókönyvet vázol fel a jövőnkről. Mire a kötet végére érünk, meglehet, megalapozottabb véleményt alkothatunk a mesterséges intelligencia jelentőségéről, lehetőségeiről és veszélyeiről, mint Bill Gates vagy Elon Musk.
