Egy 6000 éves, bizarr kinézetű, száj nélküli idegen arcot ábrázoló maszkot találtak Bulgáriában

Az északkelet-bulgáriai Provadiya város közelében található ősi Solnitsata település dombjának legutóbbi régészeti feltárásakor egy furcsa ő...

Az északkelet-bulgáriai Provadiya város közelében található ősi Solnitsata település dombjának legutóbbi régészeti feltárásakor egy furcsa őskori agyagmaszkot vagy figurát találtak, amelynek nincs szája, de emberi és állati tulajdonságokkal rendelkezik.

Ez az ősi település Európa legrégebbi városaként is ismert.

A késői kőrézkorból származó száj nélküli őskori agyagmaszk vagy figura az időszámításunk előtti 4000-es éveket megelőző időszakból egyike a sok lenyűgöző műtárgynak, amelyeket a bulgáriai Provadiya közelében fekvő ősi település legutóbbi ásásai során találtak.

Az Archaeology in Bulgaria weboldal azt írja, hogy a maszk rendkívül érdekes tulajdonságokkal rendelkezik. Az elülső része kidomborodik, és egy emberi arcra hasonlít. (1)

Az őskori maszk vagy szobrocska felső részén két rövid kiemelkedés található, ami valószínűleg a fül stilizált ábrázolása.

Az "idegen" figura "fülein" kis lyukak vannak, amelyekbe valószínűleg egy zsinórt fűztek és a műtárgyat hordták vagy felakasztva használták. A kutatók rámutattak arra, hogy a maszk arcvonásait bemetszett vonalakkal alakították ki, amelyek elválasztják egymástól a durvább és a csiszolt felületeket.

"Az arcnak megformált szemöldöke, stilizált orra és elliptikus szeme van. A tárgy valószínűleg egy státusszimbólum volt, amely a hozzá méltó ember mellkasán lógott," - mondta a régészeti csoport a száj nélküli őskori maszkról.

"Ez bizonyára nem véletlen, és szimbolikus jelentősége van. A hangsúly a szemeken van - alakjuk, méretük, valamint az alattuk található függőleges csiszolt sávok sokkal többet mondanak, mint a hiányzó száj," - mondta Vaszil Nyikolov professzor.

"A szemeket nézve az ember érzékeli a hatalmat, a felsőbbrendűséget, a bölcsességet. Érdekes dolog, hogy amikor más szögből nézzük, az ember különböző érzelmeket tapasztal magán," - teszi hozzá a csapat.

Egy másik őskori figura, amely kb. i.e. 5000-ből származik, és Bulgária délkeleti részén, a török határon fekvő Kapitan Andreevo közelében fedezték fel, szintén "háromszög alakú" arcvonásokkal rendelkezik, és a "kontyos istennő" néven ismert.

A felfedezett leletek bizonyítékot mutatnak a szomszédos kultúrák és civilizációk közötti hasonlóságokra. Például a Vinca kultúra is szinte azonos, háromszög alakú arcvonásokkal bíró tárgyakat készített.

Kapcsolódó cikk: A titokzatos Vinca figurák bizonyítékok a több ezer évvel ezelőtti földönkívüli kapcsolatra?

Nyikolov professzor elmondta, hogy "a maszk csak egy újabb ékkő az európai kontinens legrégebbi városi és sóbányászati központjában felfedezett leletek alkotta koronán".

Arról azonban nem lehet tudni, hogy az őskori emberek pontosan mire használták a 6000 éves agyagmaszkot vagy figurát.

A világ első mezőgazdasági termelői, akik a neolitikumban a Provadiya térségét, Solnitsatát lakták, a hatalmas kúp alakú kősó lelőhelyet használták, amely körülbelül 13 méterre volt a föld alatt. Körülbelül 1250 évvel azután, hogy a kősó kitermelése megkezdődött Solnitsata őskori városában, megváltozott az éghajlat. A sóforrások kiapadtak, és az egykor élénk őskori közösséget belső viszályok szaggatták szét.

A Solnitsata ("A sógödör") lakói Európa első kőből készült erődfalait építették, hogy megvédjék mintegy 6700 évvel ezelőtt a nagy mennyiségű sótermelésből felhalmozott gazdagságukat. Azok a korai erődfalak nagyon vastagok voltak, akár 3-4 méter szélesek is lehettek.

2015-ben az ásatások során egy 6300 éves arany ékszer került elő. 2016-ban a város helyén egy több mint 6500 éves arany műtárgyat fedeztek fel számos más lelettel együtt, köztük egy majdnem 6400 éves vízkutat.

Ez az ősi helyszín volt az egyik legjelentősebb település az európa civilizációban, amely a neolitikumban jelent meg a mai Bulgária és a szomszédos országok olyan részein, mint Románia és Szerbia, a Balkán, valamint az Alsó-Duna-völgy és a Fekete-tenger közelében. Ezt az újkori és kőrézkori civilizációt, ahol a világ legrégebbi aranya és Európa legősibb városa volt, és látszólag az ábécé előtti írás egyik legkorábbi formáját használták, néhány tudós "Ó-Európának" nevezi.

(1) - http://archaeologyinbulgaria.com/2020/11/15/