Mennyire korlátozzák génjeink a szabad akaratunkat?

Sokan úgy gondoljuk, hogy a saját sorsunk mesterei vagyunk, de az új kutatások feltárták, hogy mennyire befolyásolják viselkedésünket a génj...

Sokan úgy gondoljuk, hogy a saját sorsunk mesterei vagyunk, de az új kutatások feltárták, hogy mennyire befolyásolják viselkedésünket a génjeink.

Most már meg lehet fejteni egyéni genetikai kódunkat, a 3,2 milliárd DNS-betű szekvenciáját, amelyek mindegyikünk esetében egyediek, és amelyek az agyunk és a testünk tervét alkotják.

Ez a szekvencia feltárja, hogy viselkedésünk mekkora részében játszanak közre biológiai hajlamaink, ami azt jelenti, hogy torzíthatja egy adott tulajdonság vagy jellemző kialakulását.

Kutatások kimutatták, hogy a gének nemcsak a magasságunkat, a szemszínünket vagy a súlyunkat hajlamosíthatják, hanem a mentális egészségi állapottal kapcsolatos sérülékenységünket, az élettartamunkat, az intelligenciánkat és az impulzivitásunkat is befolyásolhajták. Az ilyen tulajdonságok különböző mértékben vannak beleírva a génjeinkbe, és néha több ezer gén működik együtt.

Ezeknek a géneknek a nagy része határozza meg, hogy az agyi áramköreink hogyan alakulnak ki az anyaméhben, és hogyan működnek. Ma már 20 héttel a születés előtt megtekinthetjük a baba agyának felépítését.

Az agyukban áramköri változások vannak, amelyek szorosan korrelálnak az autizmus spektrumzavarra és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarra (ADHD) hajlamosító génekkel. Még olyan állapotokra is hajlamosítanak, amelyek évtizedekig nem jelentkezhetnek: bipoláris rendellenesség, súlyos depressziós rendellenesség és skizofrénia.

Egyre inkább azzal a kilátással szembesülünk, hogy a bonyolultabb viselkedésre való hajlam hasonlóan van bekötve az agyunkba. Ide tartozik, hogy melyik vallást választjuk, hogyan formáljuk politikai ideológiáinkat, és még azt is, hogyan alakítjuk ki baráti csoportjainkat.

A természet és a neveltetés összefonódik

Azon kívül, hogy beíródnak a DNS-be, léteznek más módok is, amelyek révén az élettörténeteink generációkon keresztül továbbadhatók.

Az "epigenetika" egy viszonylag új tudományterület, amely képes feltárni, hogy a természet és a neveltetés mennyire fonódik össze. Nem magának a génnek a változását vizsgálja, hanem az élettapasztalat által a génekre helyezett "címkéket," amelyek megváltoztatják a génjeink kifejeződését.

Egy 2014-es tanulmány az egerek epigenetikai változásait vizsgálta. Az egerek imádják a cseresznye édes illatát, így amikor egy fuvallat eléri az orrukat, az élvezeti zóna beindul az agyukban, ami arra ösztönzi őket, hogy körbejárjanak és vadásszanak. A kutatók úgy döntöttek, hogy ezt az illatot enyhe áramütéssel párosítják, és az egerek gyorsan megtanulták, hogyan lefagyva várakozzanak.

A tanulmány megállapította, hogy ez az új memória nemzedékeken át továbbadódik. Az egerek unokái féltek a cseresznyétől, annak ellenére, hogy ők maguk nem tapasztalták meg az áramütést. A nagyapa spermiumának DNS-e megváltoztatta az alakját, így a tapasztalatok tervrajza összefonódott a génekkel.

Ez egy folyamatban lévő kutatás és egy újszerű tudomány, ezért továbbra is kérdéseket vet fel, hogy ezek a mechanizmusok hogyan alkalmazhatók az emberekre. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy az epigenetikai változások befolyásolhatják a rendkívül traumatikus eseményeket megtapasztalók leszármazottait.

Egy tanulmány kimutatta, hogy az amerikai polgárháborús foglyok gyermekei között 11%-kal magasabb volt a halálozási arány a 40-es éveik közepén. Egy másik, kisebb tanulmány kimutatta, hogy a holokauszt túlélők és gyermekeik epigenetikus változásokat hordoztak egy olyan génben, amely a stresszválaszban szerepet játszó kortizol hormon szintjéhez kapcsolódott.

Ez egy bonyolult kép, de az eredmények azt sugallják, hogy az utódoknak magasabb a nettó kortizolszintje, és ezért hajlamosabbak a szorongásos rendellenességekre.

Van-e lehetőségünk a szabad akaratra?

Természetesen nem egyszerűen arról van szó, hogy életünket kőbe vési az agyunk, amellyel születünk, a DNS, amelyet szüleink adtak nekünk, és a nagyszüleink által átadott emlékek.

Szerencsére még van lehetőség a változásokra. Ahogy tanulunk, új kapcsolatok jönnek létre az idegsejtek között. Az új készségek gyakorlása vagy a tanulás újraélesztése során a kapcsolatok megerősödnek, és a tanulás memóriává szilárdul. Ha a memóriát többször használjuk, az az agy elektromos jeleinek alapértelmezett útvonala lesz, vagyis a tanult viselkedés szokássá válik.

Vegyük például a biciklizést. Nem tudjuk, hogyan kell kerékpározni, amikor megszületünk, de próbálgatással és néhány apró eséssel megtanulhatjuk.

Hasonló elvek mentén jön létre az észlelés és a navigáció. Idegi kapcsolatokat hozunk létre és erősítünk meg, miközben a környezetünkben mozgunk, és felidézzük a körülöttünk lévő tér érzékelését.

De van egy bökkenő: néha korábbi tapasztalataink elvakítanak bennünket, hogy meglássuk a jövőbeli igazságokat. Az alábbi videó jól emonstrálja, hogy mindannyian elfogultak vagyunk abban, ahogy az arcokat látjuk a környezetünkben. Ez a preferencia arra késztet bennünket, hogy figyelmen kívül hagyjuk az árnyék jeleket, amelyek azt mondják nekünk, hogy ez egy maszk hátulja. Ehelyett kipróbált utakra támaszkodunk az agyunkban, létrehozva egy másik arc képét.

Ez az illúzió szemlélteti, milyen nehéz lehet megváltoztatni a véleményünket. Identitásunk és elvárásaink múltbeli tapasztalatokon alapulnak. Túl sok kognitív energia kell ahhoz, hogy lebontsuk az elménk kereteit. (1)

(1) - https://theconversation.com/how-much

Könyvajánló

Változtasd meg a DNS-ed! Változtasd meg az életed!

Dr. Robert V. Gerard

Feltűnően gyakran érezzük úgy, hogy irányítanak, manipulálnak bennünket. Mentális és fizikai egészégünk túlzottan függ másoktól, holott mindenkinek magának kéne meghatározni, mit tesz tudatosan egészségéért, önnön bolgodságáért. Eljött az életünkért való egyéni, személyes felelősségvállalás ideje, mielőtt a globalizmus végleg szabványosít bennünket. A markáns egyéniséggé válás alapos önismeretet, mély belátást, intelligenciát és felszabadított intuíciót igényel. Amikor az intuíció a tudatosság egy magasabb szintjére lép, megkezdődhet az alkotás, az önépítés folyamata. Ezt kifejlesztve mindenki megváltoztathatja DNS-ét, s ezzel az életét!