Hadrianus császár egykor lenyűgöző templomát régészek kezdték feltárni Küzikosz ókori városában

A Küzikosz ősi városában álló Hadrianus templom romjait jelenleg egy Nurettin Koçhan professzor vezette kutatócsoport tárja fel a törökor...

A Küzikosz ősi városában álló Hadrianus templom romjait jelenleg egy Nurettin Koçhan professzor vezette kutatócsoport tárja fel a törökországi Bandırma Onyedi Eylül Egyetem Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Karáról.

Küzikosz ősi városa a nyugati Balıkesir tartományban található, amely az egyik legrégebbi jón gyarmat volt a Márvány-tenger partján. Egyszer egy csodálatos Hadrianus templom állt ott, amelyet a késő római birodalom idején a világ hét csodája egyikének tekintettek.

Küzikosz romjai közé tartoznak a negyedik századból származó falak, egy római vízvezeték maradványai és egy színház. Nemrégiben a csapat számos kőtárgyat azonosított a templom romjai között, amelyet Hadrianus római császárról neveztek el.

Tavaly a kutatók felfedezték a templom északnyugati sarkát, ami segített nekik meghatározni a templom pontos méreteit.

A becslések szerint a 116 méter hosszú és 62 méter széles templom akkora, mint az ókori Epheszosz városában található Artemisz-templom, amely a mai Izmirben található, és az Apollón-templom Görögországban.

A templom fő domborműve hosszabb, mint 1,6 méter, az oszlopfejek pedig 2,5 méter magasak, ami a hasonló templomok között az egyik legnagyobb, mondta Koçhan.

Azt is elmondta, hogy valószínűleg volt egy agora - az ókori görög városállamok központi nyilvános tere - a templomtól északra.

"Az ásatások során, amelyeket itt végeztünk, nemrégiben feltártuk a templom domborműveihez tartozó fejrészeket, és aranyozott festékkel találkoztunk egy nő fejszobrának haján," - magyarázta Koçhan, hozzátéve, hogy a templom építését valószínűleg annak idején nem fejezték be.

Az ásatási csapat által talált kődarabok azonban többnyire a templom domborműveihez tartoznak. Feltártak néhány, a templomhoz tartozó szobrot is. Koçhan megjegyezte, hogy ezeket a műveket darabokban találták meg.

"Ez azért van, mert ezt a helyet évszázadokon keresztül mészbányaként használták az ősi Küzikosz városában. Ezért a város lakói összetörték az itteni anyagokat, és egy részéből meszet készítettek. Amit ma találhatunk, az a művek többi része. Megtaláltuk például egy pajzsos alak testét, valamint más alakok fejének és karjának részeit."

A legutóbbi feltárások arra is rávilágítottak, hogy a templom külső oszlopainak feje korinthoszi rendben épült, amely az ókori görög és római építészet három fő klasszikus rendjének utolsó fejlesztése volt, és aranyozással festették.

A templom tetőcserepei márványból készültek, és Koçhan azt is elmondta, hogy "Ez egy monumentális épület, de a gyakori földrengések megrongálták. A régió 1085-ben szeldzsuk fennhatóság alá került, amikor Isztambul kiemelkedett. Küzikosz három történelmi kikötőjét az egyik legfontosabb kereskedelmi központnak tartották, majd idővel bezárták, és a város elvesztette korábbi jelentőségét. Ezért kezdett összeomlani."

Ismeretes, hogy az ősi Küzikosz városának legrégebbi törzse, amelynek története i.e. 5000-ig nyúlik vissza, a dolionok voltak. A régió, ahol néhány, az Égei-tengerről és a Balkánról bevándorló törzs telepedett le i.e. 1200-ban, a milétosziak kolóniája, Ionia egyik legfontosabb városa maradt.

Küzikosz perzsa fennhatóság alá került a gazdag lüdiai állam bukásával, amelyhez i.e. 546-ban csatlakozott. A város i.e. 364-ben nyerte el függetlenségét, de később a macedónok fennhatósága alá került, amikor Nagy Sándor 334-ben legyőzte a perzsákat. (1)

(1) - https://www.dailysabah.com/arts/from-part-to