Ezeket a lábnyomokat neandervölgyiek hagyhatták a friss lávában nem sokkal azután, hogy kitört egy vulkán

A dél-olaszországi Roccamonfina közelében fekszik egy kihalt vulkán, amely évezredek óta nem volt aktív. A vulkán oldalán számos benyomód...

A dél-olaszországi Roccamonfina közelében fekszik egy kihalt vulkán, amely évezredek óta nem volt aktív. A vulkán oldalán számos benyomódás található, amelyek egyértelműen lábnyomok.

Néhány ilyen nyom állatokhoz tartozik, ám a többségük emberi. A helyi legenda szerint az ördög egyszer lesétált a vulkán lejtőjén, ezért elnevezték az "Ördög nyomának".

A tudósok 67 láb és kéz által hagyott bemélyedést találtak. A nyomok három tiszta sávban követik egymást a lejtő oldalán.

A közelmúltban további 14 bemélyedést mértek és vizsgáltak meg. Ezek közelebb vannak a lejtő aljához, nagyobbak, és legalább néhány közülük valószínűleg visszafelé tart a vulkán irányába.

A nyomatok elhelyezkedésének területén a sziklarétegeken geológiai kormeghatározási módszereket alkalmaztak, amelyek megállapították, hogy lágy lávarétegben jöttek létre, amelyet a vulkán kitörése hagyott körülbelül 350000 évvel ezelőtt.

Ezzel az "Ördög nyoma" a világ legrégebbi megkövesedett emberi lábnyomainak számít.

A kutatóknak nehéz meggyőző információkat adni azon emberek sajátosságairól, akik a nyomokat hagyták, tekintettel a korukra és az azt követő időjárási viszonyokra.

Úgy vélik azonban, hogy a nyomatokat körülbelül öt ember hagyta. Lehetséges, hogy egy további vizsgálat során bizonyos általános információkat is sikerül róluk kideríteni, például a nemüket és azt, hogy milyen súlyúak lehettek.

Egy dolog azonban biztosan ismert, akik ezeket a nyomokat hagyták, nem voltak fajunk tagjai, mivel a Homo sapiens csak körülbelül 315000 éve jelent meg, 35000 évvel a vulkán kitörése után.

A nyomok mérete és alakja megegyezik egy hominid fajéval, amely megelőzte a Homo sapienst, és amelynek nyomait megtalálták a Sima de los Huesos régészeti helyszínen, Spanyolország északi részén.

A spanyolországi maradványok körülbelül 430000 évesek, és az általuk képviselt pontos faj némi vitát váltott ki a szakértők körében.

Először azt hitték, hogy a nyomokat a heidelbergi ember hagyta, majd úgy vélték, hogy a nenadervölgyi, azután a gyenyiszovai fajnak tulajdonították, és végül ismét a neandervölgyiekkel társították.

Ha ez az értékelés helyes, akkor arra lehet következtetni, hogy a Roccamonfina vulkán lejtőin járt emberek fiatal felnőttek egy csoportja lehetett, bár a kutatást végző tudósok ezt nem tekintik magától értetődőnek.

Azt is jó lenne kideríteni, hogy egy ilyen csoport miért sétált egy vulkán lejtőjén, amely nemrég tört ki. A lejtőkön levő piroklasztikus anyag ugyanis elérheti a 300 Celsius fokos hőmérsékletet is.

Az anyag körülbelül 120 fokra hűlhetett le, amikor a csoport arra járt, ami még mindig nagyon félelmetes, ha valaki csupasz lábbal sétál rajta.

Annak ellenére, hogy elég hűvös lehetett ahhoz, hogy továbbmenjenek rajta, alatta elég lágy volt az anyag és lassan mozoghatott.

A vulkán lábánál fekvő területen számos tárgyat találtak a helyszínt kutató különféle expedíciók során. Ezeket nagyrészt bazaltból, egyfajta fekete, vulkáni kőzetből készítették, ami arra utal, hogy bár a vulkán legalábbis időszakosan aktív volt, volt bizonyos számú ember, akik a közelben lakhattak.

Tekintettel erre, valószínű, hogy ezeket a nyomokat olyan korai emberek hagyták, akik már a környéken éltek, és csak azt akarták látni, hogy néz ki a terület a kitörés után.

Mindenesetre elég erős idegekkel kellett rendelkezniük a neandervöklgyieknek, hogy egy aktív vulkán közelében éljék az életüket, ezért talán nem is meglepő, hogy utána fel akarták mérni a keletkezett károkat, és megpróbálják kitalálni, mit jelent ez számukra. (1)

(1) - https://www.outdoorrevival.com/instant-articles/vol