Botswanában szemeket festenek a szarvasmarhák fenekére, hogy elijesszék a ragadozókat

A kutatók új módszert dolgoztak ki az állatok, az oroszlánok és az emberek megélhetésének megóvására Botswanában, a szarvasmarhák fenekér...

A kutatók új módszert dolgoztak ki az állatok, az oroszlánok és az emberek megélhetésének megóvására Botswanában, a szarvasmarhák fenekére festett szemekkel.

Az állatok hátsójára festett szemek megakadályozzák a ragadozók, például az oroszlánok és hiénák támadásait, amelyek Botswana legelőin osztoznak. A kutatók szerint ez egy sokkal humánusabb módszert kínál a szarvasmarhák, és a gazdálkodók megélhetésének ragadozókkal szembeni védelmére, mint a kerítések felállítása a távoltartásuk érdekében, vagy a nagymacskák megölése.

Botswana nagy északi területe a buja Okavango-deltában található, ahol Afrika számos híres állata él, kezdve az oroszlánoktól és a leopárdoktól a foltos hiénáig, gepárdig és az afrikai vadkutyákig.

Továbbá itt legel a dél-afrikai ország haszonállat állományának legnagyobb része, amelyek Botswana mezőgazdasági jövedelmének mintegy 80%-át teszik ki.

Az Új-Dél-Wales-i Egyetem (UNSW) kutatói azon tűnődtek, vajon be tudják-e csapni a ragadozókat, amelyek általában észrevétlenül cserkészik be a zsákmányt, hogy azt gondolják, hogy észrevették őket, hogy ezzel elvegyék a kedvüket a támadástól.

Lehet, hogy egy szempár egy fenéken nem elegendő a természet leghalálosabb vadászainak elriasztásához, ám a nagymacskák meglepően alacsony sikerességgel bírnak a vadászatban - gepárdok esetében ez körülbelül 50 százalék, míg a leopárdoknál ez csak 38%, az oroszlánok között pedig mindössze 25% - tehát mindig megfontolják, vajon a támadás megéri-e az energiát.

"Az oroszlánok lesből támadó ragadozók, amelyek a követésre támaszkodnak, és ezért a meglepetés, hogy áldozataik látják őket, a vadászat felhagyásához vezethet," - magyarázta az UNSW és a Taronga Western Plains Állatkert kutatója, Dr. Neil Jordan. (1)

"Megvizsgáltuk, hogy be tudjuk-e csapni ezt a választ az állatveszteségek csökkentése érdekében, és ezzel egyidejűleg megóvhatjuk-e az oroszlánokat és az emberek megélhetését."

Botswana szarvasmarha ágazata sok kihívással kénytelen megküzdeni. A hosszabb és súlyosabb szárazság miatt az állatok elpusztulnak az ivóvíz és a gyepek hiánya miatt. Ezek a szélsőséges körülmények a ragadozókat is kétségbeesettebb vadászatra ösztönzik, ideértve a szarvasmarhák elejtését is. Botswana tavalyi népszámlálása szerint az ország szarvasmarha állománya a 2011-es 2,5 millióról 2015-re 1,7 millióra csökkent. (2)

Az emberek és a vadon élő állatok közötti konfliktusok egyre növekvő nyomást jelentenek számos afrikai országban, ám a ragadozóktól való megszabadulás vagy a vadászterület csökkentése azáltal, hogy hatalmas kerítéseket helyeznek a természetes tájakba, nem jelent választ.

A kutatók az Okavango-delta régió helyi gazdálkodóival dolgoztak együtt annak érdekében, hogy kipróbálják az állatok fenekére festett szemek ötletét, és lenyűgöző eredményeket értek el, amit a Nature Communications Biology folyóiratban tettek közzé. (3)

A festett szemeket 14 különböző állományon próbálták ki, amelyek már megtapasztaltak oroszlántámadást. Az állományok egyharmadának farára szemeket, egyharmadukra egyszerű keresztet festettek, és egyharmaduk festetlen maradt.

Megállapították, hogy azok az állatok, amelyek extra szemekkel rendelkeznek, sokkal valószínűbb, hogy túlélnek. Valójában egyetlen négyszemű szarvasmarhát sem veszítettek el a négyéves vizsgálat során.

Meglepő módon azt is megállapították, hogy a festett keresztek is visszatartó hatásúak voltak, közülük mindössze négyet öltek meg a ragadozók, szemben a festetlen 15 állattal.

"Noha ezek az eredmények alátámasztják a kezdeti gondolatunkat, hogy annak érzékeltetésével, hogy a zsákmány meglátta a ragadozót, azt eredményezheti, hogy felhagynak a vadászattal, de volt néhány meglepetés is," - mondta Dr. Jordan.

"Az egyszerű keresztekkel jelölt szarvasmarhák szignifikánsan nagyobb eséllyel éltek túl, mint az azonos csorda jelöletlen szarvasmarhái. Noha a szemmel jelölt szarvasmarha nagyobb valószínűséggel élt túl a többi csoportnál, ez az általános 'szembetűnő' hatás azt sugallja, hogy a kereszttel való megjelölés is jobb eredményt szült, mint amikor az állatok egyáltalán nem voltak megjelölve, ami váratlan volt."

Ez furcsa, mivel a szemfolt - a mimikri egy olyan formája, ahol a minták szemeknek tűnnek - sok faj esetében kialakultak, kezdve a pillangóktól a madarakig, melyek a ragadozók elleni jelzőként működnek, ám az emlősök körében soha nem jelent meg a ragadozók elriasztására szolgáló szemmimikri, ám úgy tűnik, hogy a kutatások szerint működik.

A kutatók azt gyanítják, hogy az emlősök esetében is fel lehetne használni ezt a hatást, hogy megelőzzék az emberek és a vadvilág közötti konfliktusokat.

A kutatók eredményeiket és módszereiket gyakorlati útmutatókba foglalták abban a reményben, hogy több gazdálkodó fogja ezt az eszközt humánusabb és ökológiai szempontból megalapozottabb módszerként felhasználni a ragadozók elleni küzdelemben. (4)

(1) - https://www.scimex.org/newsfeed/eye-catching
(2) - http://www.statsbots.org.bw/annual-agricultural
(3) - https://www.nature.com/articles/s42003-020-01
(4) - https://www.iflscience.com/plants-and-animals/