A Föld éppen egy radioaktív felhőn halad keresztül az űrben, amely egy ősi szupernóva maradványa

Az óceán mélyén található radioaktív por maradványok arra utalnak, hogy a Föld egy hatalmas felhőn halad át, amelyet egy felrobbant csill...

Az óceán mélyén található radioaktív por maradványok arra utalnak, hogy a Föld egy hatalmas felhőn halad át, amelyet egy felrobbant csillag hagyott maga után. Az elmúlt 33000 évben a Földön egy szupernóvában kovácsolódott ritka vas izotóp halmozódott fel.

Nem ez az első alkalom azonban, hogy a vas-60 néven ismert izotóp elérte a bolygót. Ugyanakkor hozzájárul ahhoz, hogy egyre több bizonyíték álljon rendelkezésre arról, hogy az ilyen porülepedés folyamatban van - még mindig egy csillagközi porfelhőn haladunk át, amely több millió évvel ezelőttről egy szupernóvából származhatott.

A vas-60 az évek során számos tanulmány középpontjában állt. A felezési ideje 2,6 millió év, ami azt jelenti, hogy 15 millió év után teljesen lebomlik, tehát a Földön található összes mintának máshol kellett létrejönnie, mivel semmilyen vas-60 nem maradhatott fenn a bolygón 4,6 milliárd évvel ezelőttről.

A kutatók pedig megtalálták a vas-60 lerakódásokat. Anton Wallner, az Ausztrál Nemzeti Egyetem nukleáris fizikusa a tengerfenék lerakódásokat korábban 2,6 és 6 millió évvel ezelőttre datálta, ami arra utal, hogy a szupernóva törmeléke ezen időpontok között került a bolygónkra.

De vannak újabb bizonyítékok erre a csillagporra, melyek sokkal frissebbek. Az antarktiszi hóban találták, és a bizonyítékok szerint az elmúlt 20 évben kerültek a Földre. (1)

Néhány évvel ezelőtt a tudósok bejelentették, hogy vas-60-at detektáltak a Föld körüli űrben, amit 17 éven keresztül mértek a NASA Advanced Composition Explorer űreszköz segítségével.

Most pedig Wallner újabb anyagot talált két mélységi üledék öt mintájában két helyszínen, amelyek 33000 évvel ezelőttre nyúlnak vissza. És mint kiderült, a mintákban a vas-60 mennyisége elég állandónak tűnik a teljes időtartam alatt. Ez a megállapítás valójában több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.

A Föld jelenleg a Helyi Csillagközi Felhő nevű régión halad át, amely gázból, porból és plazmából áll. Ha ezt a felhőt felrobbant csillagok hozták létre, akkor ésszerű arra számítani, hogy egy nagyon gyenge vas-60 eső éri a Földet. Erre utalt az antarktiszi észlelés, és Wallner a csapatával ezt igyekezett bizonyítani az óceáni üledékek vizsgálatával.

De ha a Helyi Csillagközi Felhő lenne a vas-60 forrása, akkor éles növekedésnek kellett volna történnie, amikor a Naprendszer belépett a felhőbe - ami a csapat adatai szerint valószínűleg az elmúlt 33000 évben következett be. Ezek alapján a legrégebbi mintának lényegesen alacsonyabb vas-60 szintet kellett volna tartalmaznia, de mégsem így volt.

Lehetséges - jegyzik meg a kutatók a cikkükben -, hogy a Helyi Csillagközi Felhő és a szupernóva törmelék egybeesik ahelyett, hogy egy struktúra lenne, és a törmelék a csillagközi közegben maradt a szupernóvából, amely évmilliókkal ezelőtt történt. Ez arra utal, hogy a Helyi Csillagközi Felhő nem egy halvány szupernóva maradvány.

"Nemrégiben születtek olyan tanulmányok, amelyek szerint a porrészecskékbe csapdába esett vas-60 visszatérhet a csillagközi közegbe," - mondta Wallner. (2)

"Tehát a vas-60 származhat még régebbi supernóva robbanásokból is, amit valamilyen visszhangként mérünk."

A kutatók megjegyzik, hogy a legjobb módja ennek kiderítésére, ha még több vas-60-at keresnek, amelyek lefedik a 40000 és körülbelül egy millió évvel ezelőtti periódust.

Ha a vas-60 jelenléte az idő múlásával tovább növekszik, akkor egy ősi szupernóvára utalhat. Ugyanakkor az utóbbi időben bekövetkezett nagyobb mennyiség azt sugallja, hogy a vas-60 forrása a Helyi Csillagközi Felhő. (3)

(1) - https://www.pnas.org/content/early/2020/08/19/1916
(2) - https://www.scimex.org/newsfeed/ancient-star-explos
(3) - https://www.sciencealert.com/earth-might-be-moving