Egy 25 millió éves óriás vombatféle maradványait találták meg Ausztráliában

Körülbelül 10 évvel ezelőtt Julien Louys paleontológus a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeumban volt, és véletlenszerűen elkezd...

Körülbelül 10 évvel ezelőtt Julien Louys paleontológus a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeumban volt, és véletlenszerűen elkezdte átnézni a gyűjtemény fiókjait, amikor egy igazán rejtélyes faj példányának nagy csontjaiba botlott.

"Elsöprő érzés volt és összezavart," - mondta Dr. Louys, a Griffith Egyetem munkatársa. "Mert láttam, hogy ez valami egyedi és fontos, de nem tudtam sehová elhelyezni."

Kiderült, hogy a vombat kihalt óriás testvérének csontjai voltak, amely körülbelül 25 millió évvel ezelőtt élt az ausztráliai Eyre-medencében.

Dr. Louys és egy nemzetközi csapat a Scientific Reports folyóiratban arról számolt be, hogy a Mukupirnának nevezett állat négy-ötször nagyobb volt, mint a jelenleg élő vombatok, körülbelül akkora, mint egy birka. (1)

"A fogainak formája nem olyan, mint amit eddig megfigyelhettünk az erszényesek bármely más csoportjában," - mondta Mike Archer, az Új-Dél-Walesi Egyetem kutatója és a tanulmány társszerzője.

Dr. Louys elvégezte az előzetes munkát, hogy elhelyezze a Mukupirnát, mint hiányzó láncszemet a vombatalkatúak családfájában, amely ma azon állatok csoportja, amelybe a vombatok és koalák tartoznak.

"A fogak egyértelműen rámutattak arra, hogy ez egy hiányzó láncszem," - mondta.

"Időnként elég, ha más szemmel nézünk át egy régi gyűjteményt."

Archer professzor szerint a Mukupirna fogai nem voltak olyan erősek, mint a modern vombatoké. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg puhább növényeket evett, mint a modern unokatestvére által fogyasztott kemény füvek. Valójában Ausztráliában ebben az időben még nem alakultak ki a gyepek.

"A fogai nagyon vékony zománccal rendelkeztek. Ha egy napig csak füvet rágott volna, elvesztette volna a fogait," - mondta Archer professzor.

Továbbá a modern vombattól eltérően a Mukupirna nem ásott odúkat. Ugyanakkor erős hátsó lábai voltak, amelyek valószínűleg lehetővé tették, hogy "kikaparja" a lágyabb üledékeket, gyökereket és gumókat, mondták a kutatók.

Becslések szerint a Mukupirna súlya valahol 143 és 171 kilogramm között lehetett és 25-26 millió évvel ezelőtt élt a lelet helyszínén talált pollenmagok kora alapján.

Az új fajnak, melynek teljes neve Mukupirna nambensis, olyan jellegzetességei voltak, hogy egy teljesen önálló, Mukupirnidae nevű családba kellett besorolni a vombatalkatúak között.

A Flinders Egyetem paleontológusa, Gavin Prideaux megjegyezte, hogy bár régóta ismert, hogy a vombatok és a koalák egymás legközelebbi élő rokonai, különbségeik arra utalnak, hogy sokáig külön-külön fejlődtek. Szerinte a Mukupirna egy "praktikus" közbenső faj lehetett.

"Vannak olyan tulajdonságai, amelyek azt mutatják, hogy nem egyértelműen vombat, de félúton van ahhoz, hogy vombat legyen," - mondta.

Az új tanulmány csaknem fél évszázaddal azután jelent meg, hogy a csontokat először fedezte fel egy olyan csapat, amelynek tagja volt a fiatal Archer professzor és az Amerikai Természettudományi Múzeum idősebb munkatársa, Richard Tedford, aki az ausztrál gerinces paleontológia fontos úttörője volt.

A csapat fosszilis maradványok után kutatott az Eyre-tó medencéjében 1973-ban, és ekkor találták meg a Mukupirna csontokat, köztük a részleges koponyáját és a csontvázát is egy Pinpa-tó nevű kiszáradt sós tó medrében, a dél-ausztráliai Flinders Ranges-től keletre.

Archer professzor elmondta, hogy a csoport úgy találta meg a fosszíliákat, hogy hosszú, vékony fémrudakkal vizsgálták a tó medrét.

Miután megtalálták a csontokat, Dr. Tedford visszavitte őket az Egyesült Államokba, de meghalt, mielőtt még részletesebben elemezhette volna őket. (2)

(1) - https://www.nature.com/articles/s41598-020-66425-8
(2) - https://www.abc.net.au/news/science/2020-06-26/giant