Már itt is működik a társadalmi kreditrendszer, csak még nem tudunk róla

Elérkeztünk oda, hogy az embereket a világ minden táján a közösségi média adataik alapján ítélik meg és megtagadják tőlük a pénzügyi szol...

Elérkeztünk oda, hogy az embereket a világ minden táján a közösségi média adataik alapján ítélik meg és megtagadják tőlük a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést anélkül, hogy ennek tudatában lennének.

Sokan már ismerhetik a Kínában folyamatosan bevezetésre kerülő országos társadalmi kreditrendszert. A kínai kormány 2009-ben kezdte meg a polgárok gazdasági és társadalmi jó hírnevén vagy "társadalmi kreditjén" alapuló nemzeti rendszerének tesztelését. Ez a társadalmi kreditpontszám felhasználható bizonyos viselkedések jutalmazására vagy büntetésére. Az ötlet az, hogy az állam adhat vagy elvehet pontokat a társadalmi kreditpontokból annak érdekében, hogy fenntartsák az emberek "jó viselkedését".

2019 végére a kínai állampolgárok pontszámot veszítettek, ha tisztességtelen és csalárd pénzügyi magatartás tanúsítottak, hangosan zenét hallgattak, ettek a tömegközlekedési járműveken, ha szbálytalanul közlekedtek, átmentek a piros lámpán, nem jelentek meg az orvossal megbeszélt időpontban, ha értesítés nélkül elmulasztották az állásinterjút vagy nem mondták le a szállodafoglalást, és ha helytelenül válogatták szét a hulladékot.

Társadalmi kreditpontszám növelése érdekében egy kínai állampolgár vért adhat, adományozhat egy jóváhagyott jótékonysági szervezetnek, önként jelentkezhet közösségi szolgálatra és más, a kormány által jóváhagyott tevékenységeket végezhet.

A kínai kormány elkezdte megtagadni emberek millióitól, hogy repülő- és nagysebességű vasúti jegyet vásárolhassanak az alacsony társadalmi kreditpontszám és a "megbízhatatlan" címke miatt.

Noha a legtöbb ember valószínűleg ismeri ezt a koncepciót a népszerű Fekete tükör című sorozatból, az igazság az, hogy ez a gyakorlat sokkal inkább valóság, mint fikció.

A kiberbiztonsági szakértő Kaspersky új jelentése szerint a 25 és 34 év közötti felnőttek 32%-ának volt már problémája jelzálog vagy hitel felvétele során a közösségi média tevékenysége miatt. A kölcsönök elutasítására a "társadalmi pontozási rendszerek" részeként kerül sor, amelyeket a kormányok és a vállalkozások riasztó ütemben kezdenek használni az ügyfelek vagy a polgárok megbízhatóságának meghatározására.

"Ezen pontszámok alapján a rendszerek döntéseket hoznak nekünk vagy rólunk, az utazási célokról és a kapcsolódó költségektől kezdve egészen annak a lehetőségéhez, hogy magunk is hozzáférhessünk a szolgáltatáshoz," - állítja a jelentés.

A Kaspersky 21 országból több mint 10000 embert vizsgált meg, és úgy találta, hogy a megkérdezettek 18%-ánál voltak problémák pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban a közösségi média adatainak értékelése miatt.

A jelentés megjegyzi, hogy világszerte több mint 4,5 milliárd ember használja az internetet, és 3,8 milliárd ember rendelkezik közösségi média oldallal. Ezek az oldalak több ezer adatpontot biztosítanak a kormányoknak és a vállalatoknak az emberek pontozására.



A megkérdezettek kevesebb mint fele mondta, hogy hallott már a társadalmi pontozásról vagy a társadalmi kreditről. Az osztrák és németországi megkérdezetteknek mindössze 13%-a mondta, hogy ismeri a fogalmakat, míg Kínában az emberek 71%-a ismeri.

Sajnos a felmérés azt is megállapította, hogy az emberek 67%-a hajlandó megosztani profilját az online vásárlási engedmények érdekében, és 52%-uk teszi meg akkor, ha ezzel elkerülhetik a sorbanállást a repülőtereken és más utazási módok esetében.

Végül az emberek 51 százaléka mondta azt, hogy rendben van az, hogy a kormány figyelemmel kíséri a közösségi média viselkedését, ha ez azt jelenti, hogy a lakosság számára garantálják a biztonságot. Úgy tűnik, hogy a szeptember 11-e utáni indoktrináció meghökkentő mértékben működött.

A Kaspersky arra figyelmeztetett, hogy a nyilvánosság kevés védelmet élvez a közösségi média adataival kapcsolatban, kijelentve: "Nincs olyan keret, amelynek nyilvánosan tudatában lennénk, amikor a szervezetek és a kormányok összegyűjtik a más rendszerek által használt adatokat."

Ezenkívül a jelentés kimondja, hogy a fogyasztók számára "lehetetlen megállapítani, hogy mi a pontszámuk, hogyan számítják ki ezeket a pontokat és hogyan lehet azokat helyesbíteni pontatlanságok esetén".

Chengyi Lin, az INSEAD üzleti iskola stratégiai professzora elmondta az EuroNews-nak, hogy úgy gondolja: "Átfogó képet kapnak az emberek viselkedéséről - mind pénzügyi, mind digitális, akár fizikai szempontból is -, hogy egyetlen hitelpontszámot adjanak." (2)

Lin észrevételei rámutatnak az adatok egyre növekvő központosítására és az egyetlen pontszám elérésére irányuló törekvésre, amellyel a kormányok értékelik a lakosságot. Az arcfelismeréssel, a repülőtereken alkalmazott biometriai adatokkal, biztonsági kamerákkal, drónokkal és a nagyobb városok fölött repülő megfigyelő repülőgépekkel egyértelmű, hogy a technokrata állam egyre nagyobb teret nyer.

Nyilvánvaló, hogy az emberek többsége számára teljesen ismeretlenek ezek a programok és nincsenek tisztában azok veszélyes következményeivel. Ezért egyre fontosabbá válik, hogy minél többen tudatában legyenek annak, hogy ez már nem fikció, hanem a kőkemény valóság.

Személyes felelősséget kell vállalnunk azon adatokért is, amelyeket önként megosztunk a közösségi média oldalakon, alkalmazásokban és általában az interneten. A magánélet - és így a szabadság - teljes megsemmisítése elleni egyetlen védelmet egy tudatos és jól informált közvélemény jelentheti, amely kiáll a saját jogainak védelmében.

A Kaspersky a jelentésében az alábbi következtetésekre jutott:

A fogyasztók számára kihívást jelenthet, hogy egyet visszalépjenek, és személyes adataikat eltávolítsák az online és néhány valós szolgáltatásból. A szervezetek gyorsan digitalizálódnak, és új módon profitálnak a technológiából és a fogyasztói adatokból. A kormányok szerte a világon fontolóra veszik az állami megfigyelő rendszerek szélesebb körű bevezetését a közbiztonság garantált célja érdekében. Ennek ellenére nem világos, hogy ezekben az esetekben mekkora hozzáférést kérnének a személyes információkhoz és az emberek életéhez. Sokkal fontosabb, mint valaha, hogy kompromisszumra van szükség annak bemutatására, hogy hol húzódik a határ a közbiztonság és az ellenőrzés között.

A magánélet védelme mind online, mind offline módon lehetséges, és a Kaspersky azt javasolja a fogyasztóknak, hogy tegyék meg a következő lépéseket saját maguk védelme érdekében:

Ne felejtse el törölni a fiókját és az előzményeket, amikor csak lehetséges, amikor abbahagyja egy alkalmazás vagy online szolgáltatás használatát. Ezenkívül ellenőrizze, hogy melyik csatlakoztatott szolgáltatás fér hozzá a személyes fiókjához.

Világunk változik, és ez azt jelenti, hogy életünk minden részét mérni és pontozni lehet. Vigyázzon a személyes adatainak megosztásakor, így nem utasíthatják el a korábbi viselkedése miatt, ha egy szolgáltatást akar igénybe venni.

A viselkedés megosztásának vannak előnyei, de csak a megfelelő szolgáltatásokkal. Egy online felméréssel kedvezményt kaphat a kedvenc márkájához, de ez azt eredményezheti, hogy egy vállalat többet megtudhat önről, mint amennyit szeretett volna megosztani. Legyen éber az online tevékenységeivel kapcsolatban.

A közösségi média mindennapi életünk szerves része, ezért kétszer is gondolja át, mielőtt megosztja a személyes adatait online, mivel abban az esetben, ha tévesen értelmezik őket, akár önnel szemben is felhasználhatják. (3)

(1) - https://www.kaspersky.com/blog/social-credits
(2) - https://www.euronews.com/2020/06/24/social
(3) - https://www.thelastamericanvagabond.com/so