Miért gondolja egy zseniális tudós, hogy a tudatunk kvantum szinten gyökerezik?

Az emberi tudat korunk egyik legnagyobb rejtélye. Honnan tudod, hogy "te" vagy te? Vajon az a gondolat, hogy tudatában vagy mag...

Az emberi tudat korunk egyik legnagyobb rejtélye. Honnan tudod, hogy "te" vagy te? Vajon az a gondolat, hogy tudatában vagy magadnak, az elmédből fakad, vagy a test hozza létre? Mi történik valójában, ha belépünk egy "megváltozott" tudatállapotba valamilyen vegyi anyag vagy növény segítségével?

Az állatok is tudatosak? Noha az önismeretünk ezen alapvető rejtélye a tudományos kutatás élvonalába került, a tudomány még mindig nem rendelkezik elfogadható válaszokkal ezekre a kérdésekre.

Sokan gondolják azt, hogy a tudatosság az agyban zajló számos folyamat mellékterméke. A Wisconsin-Madison Egyetem idegtudós kutatója, Giulio Tononi által létrehozott integrált információelmélet azt sugallja, hogy a tudatos tapasztalat az agyunkba bejutó nagy mennyiségű információ integrációja, és hogy ez a tapasztalat nem redukálható. Az agy egy kifinomult információs hálózatot hoz létre az érzékelő és a kognitív bemenetekből.

A tudatosság globális munkaterület-elmélete, amelyet Bernard Baars, a kaliforniai La Jolla Idegtudományi Intézet idegtudós kutatója fejlesztett ki, azt mondja, hogy a tudat valószínűleg egyszerűen az agy körüli információ kisugárzása egy memóriabankból.

De vannak olyanok, akik szerint a tudatosság természetének megértésére irányuló kísérletek az idegtudomány révén kudarcra vannak ítélve, hacsak nem alkalmaznak kvantummechanikát. Az Oxfordi Egyetem híres matematikai fizikusa, Sir Roger Penrose szerint a tudat kvantum eredetű.

Stuart Hammeroff neves aneszteziológussal együtt, aki az Arizonai Egyetemen tanít, Penrose az elme Koordinált Objektív Redukciójának elméletével állt elő. Az elmélet némileg szokatlan, ám ezt nem lehet könnyedén elutasítani, mivel Roger Penrose-t sokan a világ egyik legbrilliánsabb elméjének tekintik a kozmológiában és az általános relativitáselmélet területén.

Arról is ismert, hogy Stephen Hawking-al végzett közös díjnyertes kutatást a fekete lyukakkal kapcsolatban. Lee Smolin fizikus egyszer megjegyezte, hogy Penrose "azon ritka emberek egyike, akikkel életemben találkoztam, és akit fenntartás nélkül zseninek hívhatok".

Penrose úgy véli, hogy a tudat nem számítási alapon működik. Tudatosságunk nem pusztán mechanikus melléktermék, amit egy gép létrehozhat, és a tudatosság megértéséhez forradalmasítani kell a fizikai világ megértését. Penrose úgy véli, hogy a tudatra adott válasz a kvantummechanika mélyebb ismeretében rejlik.

Penrose egy interjúban a kvantumszámításból származó példát használ annak magyarázatára, hogy az információs kvantumbitek több állapotban maradnak, amíg egy azonnali számításba be nem kerülnek, amelyet "kvantum koherenciának" hívnak, és így sok minden képes együttműködni egyetlen kvantum állapotban. (1)

Penrose elmélete Hameroff munkájára támaszkodik, mondván, hogy ez a kvantum koherencia a "mikrotubulusoknak" nevezett fehérjeszerkezetekben zajlik le. Ezek a mikrotubulusok az agyunk idegsejtjeiben helyezkednek el, és információkat és emlékeket tárolhatnak és dolgozhatnak fel. Penrose és Hameroff úgy gondolja, hogy a mikrotubulusok olyan kvantum készülékek, amelyek összehangolják a tudatosságunkat.

Ezt az elméletet a tudományos közösségben nem mindenki értékeli, sok kritikus szerint az agy túl "meleg, nedves és zajos," és nem képes fenntartani a kvantumfolyamatot. Egy másik fizikus, Max Tegmark még azt is kiszámította, hogy az agy nem képes olyan gyorsan gondolkodni, ahogy ez az elmélet megköveteli. Hawking annak idején szintén nem értett egyet azt sugallva, hogy Penrose-nak inkább a szakterületénél kellene maradnia.

Japán tudósok 2013-ban mégis bizonyítékot találtak Penrose és Hameroff elméletére, miután a kutatók a mikrotubulusokban rezgéseket észleltek. Penrose és Hameroff ezután azt javasolta, hogyha az agyi stimulációt ezekre a rezgésekre összpontosítjuk, akkor elképzelhető, hogy "számos mentális, neurológiai és kognitív állapot javát szolgálja". (2)

Ennek ellenére a tudatosság ezen elmélete más irányt mutatott egy olyan területen, ahol egy ideje nem történt előrelépés.

2017-ben Sir Roger Penrose elindította a Penrose Intézetet, melynek célja az emberi tudatosság fizikán keresztüli tanulmányozása és megkülönböztetése minden lehetséges mesterséges intelligenciától. (3)

Az alábbi videóban Penrose elmagyarázza, hogyan képzeli el az agy kvantumszerkezetét.

(1) - http://nautil.us/issue/47/consciousness/roger-penrose
(2) - https://www.elsevier.com/about/press-releases/resear
(3) - https://bigthink.com/paul-ratner/why-a-genius-scient