Az embereknek két lelke van a bennszülött amerikai és kereszténység előtti hiedelmek szerint

A lélek fogalma lenyűgöző. Sok kísérlet ellenére senki sem tudja biztosan megmondani, hogy mi a lélek és mi történik vele, ha meghalunk. ...

A lélek fogalma lenyűgöző. Sok kísérlet ellenére senki sem tudja biztosan megmondani, hogy mi a lélek és mi történik vele, ha meghalunk.

Ez azonban nem akadályoz meg bennünket abban, hogy elgondolkodjunk a témán, ám az őseink ugyanolyan kíváncsiak voltak ezzel kapcsolatban, mint amilyenek mi vagyunk jelenleg. A vallási hiedelmektől függően a lélek koncepciója is változhat.

Az őslakos amerikaiak mélyen spirituális emberek, és hiedelmeik tükröződnek a mítoszaikban, legendáikban, hagyományaikban és szokásaikban. Számos indián törzs szerint az embernek két lelke van. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a lélek fogalma a csoportok között nagyon eltérő, de a kettős lélekkel kapcsolatos hit Észak-Amerika minden régiójában elterjedt.

Åke Hultkrantz professzor (1920-2006), aki őseink ősi vallási hiedelmeit vizsgálta, azt mondta, hogy a mítoszok elsősorban vallási fogalmak. Sokan nem értenek egyet ezzel a véleménnyel, ám Hultkrantz professzor tanulmányai arra vezették rá, hogy a vallás a tudatalatti erők példájaként jelenik meg, amelyeket később különféle mítoszok tükröznek.

Hultkrantz professzor objektív volt a kutatásakor, és soha nem próbált saját személyes meggyőződésén alapuló következtetéseket levonni. Tanulmányozta sok ősi kultúra hagyományait és hiedelmeit, például a számi emberekét, a sosonokét és az arapahokét, akikkel kapcsolatba lépett. Idővel annyira nagy tiszteletnek örvendett, hogy John Trehero, a soson orvos is elfogadta őt.

A két lélek koncepciója egy kereszténység előtti hit volt

A két lélek fogalma széles körben elterjedt volt az egész kereszténység előtti Európában, ám később az egyház eretnekségnek tekintette.

Origen, az egyik korai keresztény püspök szerint, a halottak újjáéledt lelkei - az utolsó ítélet után - éterikus, gömb alakúak lesznek. Az ősi egyiptomi koncepcióban ez egyértelműen megismétlődik (amit a hermetikusok továbbvittek), de az akkori egyházatyák eretnekségként ítélték el - valószínűleg azért, mert túl szorosan illeszkedett a újplatonikus fogalmak félelmetes szellemi függetlenségéhez, amellyel a politikailag rögzült egyháznak meg kellett küzdenie.

Sokkal később, a tizenkettedik században a Közép-Keleten az egész kereszténység előtti tanítás kiújult, miszerint az embernek két lelke van - a bá és az ah, az egyiptomiak hiedelme szerint. A gondolatot egyértelműen a bogumilok továbbították tanításaikban, amiért a konstantinápolyi (modern Isztambul) zsinat posztumusz kiátkozta Constantine Chrysomalus szerzetest éppen egy ilyen eretnekségi koncepció miatt.

Miért gondolják az őslakos amerikaiak, hogy két lelkünk van?

A kereszténység előtti európaiaktól eltérően a bennszülött amerikaiak soha nem hagyták el azt a hitet, hogy az emberek két lelket hordoznak. A délnyugati Pueblo emberek kivételével, akiket a mexikói magas kultúra egységes lélekkel kapcsolatos koncepciója befolyásolt, a legtöbb őslakos amerikai törzs továbbra is fenntartja a két lélek fogalmát, amely fontos szerepet játszik az emberek anyagi és spirituális életében.

A bennszülött amerikai hiedelmek szerint az egyik lelkünk szabad. Egész életünk alatt velünk marad, és amikor meghalunk, elhagyja a testet és elutazik a halottak birodalmába. Második lelkünk a test-lélek, vagy az élet-lélek, amelyet néha lélegzet-léleknek is neveznek.

Ez a lélek élteti a testet, megkönnyíti a mozgást és a tudatosságot. Több csoport úgy gondolja, hogy az élet-lélek a mellkasban lakozik, és sokan a szívhez kötik.

Valószínűleg a délnyugaton talált állatokról és emberekről készült sok sziklarajz a bennszülött lélek hiedelmek legkorábbi ábrázolásai, mivel azok a szájból a szívbe futó életvonalat mutatnak. Sok ember számára a szív volt a lélek székhelye, és a szájból a szavak formájában kijutó lélegzet fejezte ki az ember lelkét.

A halált követően az élet-lélek egy ideig rosszkedvű szellemként kóborolhat az élők földjén, de végül a testtől megszabadult élet-lélek szétszóródik és összeolvad a széllel, a felhőkkel és néha a Nagy Szellemmel, vagy csak eltűnik és örökre elvész. Egyesek szerint a lélek a Tejúton folytatja tovább az életét. Amíg az ember életben van, ha az élet-lélek elhagyja a testet, és nem tud visszatérni, akkor a személy meghal.

Ez az őslakos amerikai hit arra emlékeztet, amit William A. Tiller professzor kifejtett az emberi testtel és a tudatosság természetével kapcsolatban. Tiller professzor úgy véli, hogy az emberek szellemi lények, biotest ruhába öltözve.

Elmélete vitatott, de érdekes. Tiller professzor elmagyarázta, hogy az embereket szellemeknek látja, amelyek biotestbe vannak öltözve és rendkívüli hatalommal bírnak, amelynek nincsenek tudatában. Tiller szerint a tudat a szellem sűrű anyagba történő belépésének mellékterméke.

Elmélete a két lélek koncepciójával kombinálva okot ad nekünk arra, hogy elgondolkozzunk, vajon a halál csak egy újabb utazás kezdete a nagy ismeretlen felé? (1)

(1) - http://www.ancientpages.com/2020/04/08/people