Az atombomba robbantások izotópjai alapján először sikerült meghatározni a cetcápák valós életkorát

A vadon élő állatok megőrzésének kulcsfontosságú része, hogy a kutatók egyértelmű képet kapjanak az állatok életkoráról és várható életta...

A vadon élő állatok megőrzésének kulcsfontosságú része, hogy a kutatók egyértelmű képet kapjanak az állatok életkoráról és várható élettartamáról. A biológusok számára, akik a világ legnagyobb halait tanulmányozzák, ez a létfontosságú információ nem volt eddig könnyen elérhető.

Egy új tanulmány azonban bebizonyította, hogy a hidegháború korszakában végzett atombomba tesztek miként segíthetnek kitölteni néhány üres hézagot. A tudósok először használtak nukleáris izotópokat a cetcápák életkorának maghatározására. (1)

A szén-14 egy radioaktív elem, amely a légkörben természetesen fordul elő, és amely minden földi élőlényben elnyelődik. Az 1950-es és 60-as években végrehajtott atombomba tesztek nagy szén-14 túlfeszültséget okoztak, ideiglenesen megduplázva az elem mennyiségét a légkörben, és ezáltal növelve annak koncentrációját az azóta képződött összes szerves anyagban.

Ilyen módon a szén-14 szintek mérése a szövetmintákban jó pillanatképet adhat arról, hogy milyen volt a légköri szint egy adott időpontban. Mivel a radioaktív izotóp szokásos, kiszámítható sebességgel bomlik, a kalibrálás más kormeghatározási módszerekkel, például a fagyűrűkkel párhuzamosan, jó jelzést adhat arról is, hogy valami milyen ütemben öregszik.

Fa gyűrűk helyett az új tanulmány mögött álló nemzetközi tudós csoport azonban a cetcápa csigolyáit kezdte vizsgálni, amelyben látható sávok alakulnak ki, amelyek száma növekszik az állat életkorának előrehaladtával. Néhány dolgot sejtettek ezeknek a gyűrűknek a növekedési ütemével kapcsolatban, és néhány tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy évente képződik egy újabb, más tanulmányok viszont azt állapították meg, hogy hathavonta jönnek létre.

A kutatók két halott cetcápa növekedési gyűrűit elemezték, hogy meghatározzák a szén-14 szintet. A növekedési gyűrűkben talált radioizotóp különböző szintjei egyértelmű képet adtak számukra arról, hogy milyen gyakran képződnek, és ez lehetővé tette az állatok korának kiszámítását.

"Megállapítottuk, hogy egy növekedési gyűrű minden évben létrejön," - mondja Mark Meekan, a tanulmány szerzője az Ausztrál Tengertudományi Intézetből. "Ez nagyon fontos, mert ha túlbecsüljük vagy alulbecsüljük a növekedési rátákat, az elkerülhetetlenül egy olyan stratégiát fog eredményezni, amely nem működik, és látni fogjuk a populáció összeomlását."

Noha néhány tanulmány szerint a cetcápák akár 100 évig is élhetnek, ez a módszer lehetővé tette a csapat számára, hogy először igazolják egyértelműen az életkorát, és ez alapján az egyik példány 50 évesnek bizonyult.

"Noha a cetcápák mozgásának, viselkedésének, kapcsolódásának és eloszlásának megértése drámai módon javult az elmúlt 10 évben, az életük történetének olyan alapvető jellemzői, mint az életkor, az élettartam hossza és a halálozás, nagyrészt ismeretlenek maradtak," - mondja Meekan. "Most egy újabb darabot sikerült beillesztenünk a kirakós játékba." (2)

(1) - https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fmars
(2) - https://www.aims.gov.au/news-and-media/cold-war