Amerikai tudósok szerint a napfény gyorsan elpusztítja a koronavírust

Az új koronavírust a napfény gyorsan elpusztítja, jelentette be egy magas rangú amerikai tisztviselő néhány nappal ezelőtt, bár a tanulmá...

Az új koronavírust a napfény gyorsan elpusztítja, jelentette be egy magas rangú amerikai tisztviselő néhány nappal ezelőtt, bár a tanulmányt még nem tették közzé, és külső értékelésre vár.

William Bryan, a Belbiztonsági Minisztérium titkárának tudományos és technológiai tanácsadója azt mondta a Fehér Házban az újságíróknak, hogy a kormány tudósai szerint az ultraibolya sugarak erős hatással vannak a kórokozóra, reményt adva arra, hogy terjedése enyhülhet a nyár folyamán.

"Eddig a legszembetűnőbb megfigyelésünk az a komoly hatás, amelyet a napfény gyakorol a vírusra, ami megöli azt mind a felületeken, mind a levegőben," - mondta.

"Hasonló hatást láttunk mind a hőmérséklet, mind a páratartalom esetében, ahol a hőmérséklet és a páratartalom növelése, vagy együtt mindkettő, általában kevésbé kedvező a vírus számára."

Maga a tanulmány azonban még nem került átadásra felülvizsgálatra, ami megnehezítette a független szakértők számára, hogy kommentálják a módszertan megalapozottságát.

Régóta ismert, hogy az ultraibolya fénynek sterilizáló hatása van, mivel a sugárzás károsítja a vírus genetikai anyagát és replikációs képességét.

A fontos kérdés azonban az, hogy mekkora volt a kísérletben alkalmazott UV fény intenzitása és hullámhossza, és hogy ez pontosan utánozza-e a nyári természetes fényviszonyokat.

"Jó lenne tudni, hogy miként végezték el a tesztet és hogyan mérték az eredményeket," - mondta Benjamin Neuman, a texasi A&M Egyetem biológiai tudományi vezetője.

Inaktiválódó vírus

Bryan megosztott egy diát a Marylandben, a Nemzeti Biovédelmi Elemző Intézetben végzett kísérlet fő eredményeiről. Ez azt mutatta, hogy a vírus felezési ideje - amennyi idő alatt a mennyisége a felére csökken - 18 óra, amikor a hőmérséklet 21-24 Celsius fok volt 20% páratartalom esetén egy nem porózus felületen.

Ide tartoznak például az ajtófogantyúk és a rozsdamentes acél. A felezési idő hat órára esett, amikor a páratartalom 80%-ra nőtt, és mindössze két percre, amikor napfényt adtak az egyenlethez.

Amikor a vírust aeroszolizálták - ami a levegőben szuszpendálódott -, a felezési idő egy óra volt, 21-24 Celsius fok és 20% páratartalom mellett. Napfény jelenlétében ez másfél percre csökkent.

Bryan arra a következtetésre jutott, hogy a nyárhoz hasonló feltételek "olyan környezetet teremtenek, ahol csökkenthető az átvitel".

Hozzátette ugyanakkor, hogy a csökkent terjedés nem azt jelentette, hogy a kórokozót teljes mértékben sikerült kiküszöbölni, és hogy a társadalmi távolságtartás irányelveit teljes mértékben meg lehetne szüntetni.

"Felelőtlen lenne azt mondani, hogy úgy érezzük, hogy a nyár teljesen elpusztítja a vírust, ha mindenki szabadon mozoghat, és az emberek figyelmen kívül hagyhatják ezeket az útmutatásokat," - mondta.

A korábbi vizsgálatok egyetértettek abban is, hogy a vírus hideg és száraz időben jobban terjed, mint meleg és párás körülmények között, és alacsonyabb a terjedési arány a déli féltekén fekvő országokban, ahol melegebb a környezet.

Például Ausztráliában alig 7000 megerősített eset és 77 haláleset történt, jóval kevesebb, mint az északi félteke sok országában.

Az okok között úgy vélik az lehet, hogy a légúti cseppek hosszabb ideig maradnak a levegőben hidegebb időjárási körülmények között, és hogy a vírusok gyorsabban lebomlanak a melegebb felületeken, mivel a védő zsírréteg, amely körülveszi őket, gyorsabban kiszárad.

Az amerikai egészségügyi hatóságok úgy vélik, hogy még ha a COVID-19 esetek nyáron csökkennek is, ősszel és télen a fertőzés valószínűleg ismét növekedni fog, összhangban más szezonális vírusokkal, például az influenzával. (1)

(1) - https://medicalxpress.com/news/2020-04-sunlight