Rögzített felvételekből kiderült, hogy a növények stressz esetén ultrahangot adnak ki

Noha az utóbbi években kiderült, hogy a növények képesek látni, hallani és szagolni, általában még mindig úgy gondoljuk, hogy némák. Most...

Noha az utóbbi években kiderült, hogy a növények képesek látni, hallani és szagolni, általában még mindig úgy gondoljuk, hogy némák. Most először azonban felvételek készültek a levegőben hallható hangokról, amikor a növények stresszhelyzetbe kerülnek.

A kutatók szerint ez a precíziós mezőgazdaság új területét nyithatja meg, ahol a gazdák meghallhatják a víz után szomjazó növények hangját.

Itzhak Khait és kollégái az izraeli Tel-Avivi Egyetemen azt találták, hogy a paradicsom és dohánynövények olyan frekvencián képesek hangokat kiadni, melyeket az emberi fül nem hall, amikor vízhiány okozta stressztől szenvednek, vagy amikor a szárukat megvágják. (1)

A növényektől 10 centiméterre elhelyezett mikrofonok 20 és 100 kilohertz közötti tartományban ultrahangokat rögzítettek, amelyeket a csapat szerint a rovarok és egyes emlősök 5 méter távolságból is képesek lehetnek meghallani és reagálni rá.

Egy moly például dönthet úgy, hogy a petéit nem rakja egy olyan növényre, amely víz okozta stresszben szenved, mondják a kutatók. A növények azt is hallhatják, ha más növények vízhiányban szenvednek, és ennek megfelelően reagálnak, a kutatók szerint.

"Ezek az eredmények megváltoztathatják azt, ahogy eddig a növények birodalmáról gondolkodtunk, amit eddig szinte némának tartottunk," - írják tanulmányukban, amelyet még nem tettek közzé hivatalos folyóiratban.

Korábban a növényekhez már csatlakoztattak eszközöket, hogy rögzítsék a vízszállítás során a xilém csövekben kialakuló és felrobbanó légbuborékok hangja - ez egy kavitációnak nevezett folyamat - által okozott rezgéseket. Ez az új tanulmány azonban az első alkalom, hogy a növények hangjait távolról mérték meg.

Az aszály következtében a paradicsom növények óránként 35, a dohánynövények 11 hangot adtak ki átlagosan. A növények szárának megvágásakor a paradicsom növények a következő órában átlagosan 25 hangot adtak ki, a dohánynövények pedig 15-öt. A nem stresszes állapotban lévő növények óránként átlagban kevesebb, mint egy hangot adtak ki.

Még a hangokat is meg lehet különböztetni, hogy megtudjuk, mi okozza a stresszt. A kutatók gépi tanulási modellt dolgoztak ki, hogy megkülönböztessék a növények hangjait a széltől, az esőtől és egyéb zajoktól egy üvegházban, és a hang intenzitása és gyakorisága alapján a legtöbb esetben helyesen azonosították, hogy a stresszt szárazság vagy vágás okozta-e. Úgy tűnik, hogy a vízhiánytól szenvedő dohány erősebb hangot ad ki, mint például a megvágott dohány.

Bár Khait és kollégái csak a paradicsom és dohánynövényeket vizsgálták, úgy vélik, hogy más növények is adhatnak ki hangokat, ha stressz éri őket. Egy előzetes tanulmány során ultrahangokat rögzítettek egy kaktusz (Mammillaria spinosissima) és az árvacsalán gyomnövény (Lamium amplexicaule) esetében is. A kavitáció egy lehetséges magyarázat arra, hogy a növények hogyan generálják a hangokat.

Ha a mezőgazdasági termelők képesek lennének hallani a vízhiányos növények hangját, ez "új irányt nyithatna a precíziós mezőgazdaság területén," - mondják a kutatók. Hozzáteszik, hogy ez a képesség egyre fontosabbá válik, mivel az éghajlatváltozás következtében egyre több területet érint az aszály. (2)

(1) - https://www.biorxiv.org/content/10.1101/507590v4
(2) - https://www.newscientist.com/article/2226093-rec