Egy rendkívüli viking temetkezési helyszínt fedeztek fel, ahol két hajót helyeztek egymás fölé 100 év különbséggel

Norvég régészek egy különösen furcsa temetkezési helyszínt fedeztek fel. Két viking hajót találtak egy sírban. A második temetésre kb. 10...

A kutatások szerint a svéd vikingek meglepően jó fogorvosok voltak

Bizonyítékot találtak arra, hogy a vikingeknek már 800 és 1100 között voltak üvegtáblás ablakaik

Bizonyítékot találtak arra, hogy a vikingek 500 évvel korábban érkeztek Amerikába, mint Kolumbusz

Norvég régészek egy különösen furcsa temetkezési helyszínt fedeztek fel. Két viking hajót találtak egy sírban. A második temetésre kb. 100 évvel az első hajó eltemetése után került sor. Számos sírlelet is előkerült, melyek segítenek a szakértőknek abban, hogy jobban megértsék a viking korszak korai éveit.

Az NTNU Tudományos Múzeum régészei egy közműjavító projekt részeként néhány mezőgazdasági területen dolgoztak Norvégia középső részén, Vinjeøra-ban. A norvég törvények szerint a régészeknek gondoskodniuk kell arról, hogy egy építési projekt ne veszélyeztesse vagy károsítsa az ország történelmi örökségét.

A régészek éppen egy olyan területen dolgoztak, ahol egy viking kori gazdaság található egy temetkezési célt szolgáló épülettel. Közben azonban rábukkantak a titokzatos sírra a két temetkezési hajóval.

Viking temetkezési hajók

Az eredeti sírt már régen legyalulták, esetleg szántással. A hajókban szinte az összes fa elkorhadt, csak kevés maradt meg a kisebb hajó gerincéből. Viszont nagyon sok szegecset találtak a hajókból, és eloszlásuk alapján úgy tűnik, hogy az egyik hajót a másikra helyezték.

A további vizsgálatok kimutatták, hogy a kisebb hajót óvatosan egy nagyobb hajó tetejére helyezték a sírban, sok évvel azután, hogy kiásták.

A ké hajó közül a kisebbikben egy nő volt, aki valószínűleg valamikor a kilencedik században halt meg. Nyilvánvalóan fontos személy volt a vele együtt eltemetett tárgyak alapján, amelyek között található egy gyöngy nyaklánc, ollók és egy orsó.

A halott nő ruháját egy bronz bevonatú csésze alakú, és kereszt alakú csattal rögzítették egy hám segítségével, amely Írországban készült. A hámot valószínűleg egy viking támadás során szerezték Írországban, ami a 9. században a magas társadalmi státusz szimbóluma lehetett.

Az első hajó temetésére a 8. században kerülhetett sor, amelyben egy karddal, lándzsával és pajzzsal rendelkező férfi maradványait találták meg. Valószínűleg harcos volt, és a nagyobbik hajóban temették el, amely mintegy 10 méter hosszú lehetett.

Ez az iker sír egy nagyobb temetkezési domb közelében helyezkedett el egy fjordra nézve, amely a térség egyik legfontosabb tájékozódási pontjaként szolgálhatott.

A hajótemetés egy jellemző viking temetkezési gyakorlat volt, az viszont teljesen egyedülálló, hogy két hajót temettek egymás fölé. Úgy tűnik, hogy ahelyett, hogy egy új sírt ástak volna a nő számára, a rokonával egy sírba temették el körülbelül 100 évvel később. Ezek a kettős temetések Norvégiában nem ismeretlenek, de nagyon ritkák.

Néhány hasonló sírt találtak Tjøllingben, Norvégia déli részén az 1950-es években. Az ásatás vezetője, Raymond Sauvage, az NTNU Egyetemi Múzeum régésze kijelentette, hogy az ikertermetés "alapvetően ismeretlen jelenség".

A régészek ezután feltették maguknak a kérdést, hogy vajon miért temették el a férfit és a nőt egy sírba, amikor sok évtized választotta el őket egymástól. Az egyik ésszerű feltételezés az volt, hogy rokonok lehettek.

Úgy tűnik, hogy a helyi vikingek tudták, kiket temettek az egyes sírhalmokba, és ezeket az ismereteket továbbadták generációkon keresztül, ezért valószínű, hogy a nőt egy rég halott rokonának sírjában helyezték végső nyugalomra.

A halottak és a tulajdonjogok

A család központi szerepet játszott a vikingek életében, és azért volt fontos, mert egyéni státuszt és tulajdonjogokat adott. A temetkezési helyszíneket gyakran használták egy földterület tulajdonjogának jogi bizonyítására.

Sauvage szerint "ésszerű azt gondolni, hogy azért temették egy helyre őket, hogy meghatározzák a család gazdasághoz fűződő tulajdonjogát." Az iker temetés a tulajdonhoz fűződő törvényes jog szimbolikus érvényesítésének egyik módja lehetett, amely fontos volt az írástudás előtti társadalomban.

Úgy tűnik, hogy a két csontváz már régen lebomlott, ugyanakkor megtalálták a nő koponyájának egy töredékét, amit DNS és izotópok szempontjából tesztelni fognak. Ez segíthet a kutatóknak a nő életének jobb megértésében, de képet alkothatnak arról is, hogyan nézhetett ki.

A temetések másik fontos szempontja a dátum. A kard stílusa alapján világossá vált, hogy a férfit a Meroving korban temették el Skandináviában. Erről az időszakról keveset tudunk, és várható, hogy a halott harcos sírja egyéb nyomokat is tartalmazhat. Remélhetőleg egyéb maradványokat és leleteket is találnak a régi temetkezési halom körül ebből a homályos időszakból. (1)

(1) - https://norwegianscitechnews.com/2019/11/mysterious