A kutatók azt találták, hogy a mentális mintázataink károsíthatják a telomerjeinket - a sejt DNS-ének alapvető részeit -, és befolyásolha...
A kutatók azt találták, hogy a mentális mintázataink károsíthatják a telomerjeinket - a sejt DNS-ének alapvető részeit -, és befolyásolhatják az életünket és az egészségünket. A Nobel-díjas tudós, Elizabeth Blackburn és az egészségpszichológus, Elissa Epel elmagyarázta, hogy mindez hogyan lehetséges.
Hogyan lehetséges, hogy egy napsütésben sütkérező ember jó egészségnek örvend, míg egy másik idősebbnek tűnik a koránál? Az emberek évezredek óta felteszik ezt a kérdést, és a közelmúltban egyre világosabbá vált a tudósok számára, hogy az emberek öregedése közötti különbségek a gének, a társadalmi kapcsolatok, a környezet és az életmód közötti összetett kölcsönhatásokban rejlenek.
Annak ellenére, hogy egy adott génkészlettel született valaki, az életmódja nagy befolyással lehet arra, hogyan fejezik ki magukat. Egyes életmód tényezők akár be, vagy akár ki is kapcsolhatják őket.
Minden sejtünk genetikai szívében telomerek, vagy a nem kódoló DNS ismétlődő szegmensei találhatók, amelyek a kromoszómák végén helyezkednek el. Egyfajta kupakot képeznek a kromoszómák végén, és megakadályozzák a genetikai anyag lebomlását.
Minden egyes sejtosztódással rövidebbé válnak, ami segít meghatározni, hogy a sejt milyen gyorsan öregszik. Amikor túl rövidek lesznek, a sejt abbahagyja az osztódást. Nem ez az egyetlen ok, ami miatt a sejt idősebbé válhat - vannak olyan stresszhatások a sejtekben, amelyeket még nem értünk jól -, de a rövid telomerek a fő okai annak, hogy az emberi sejtek elöregednek.
Elizabeth és Elissa karrierjük nagy részét a telomerek tanulmányozásának szentelték, és laboratóriumaik (és más laboratóriumok) egyik rendkívüli felfedezése az, hogy a telomerek valójában meghosszabbíthatók.
Mit jelent mindez? Az öregedés egy dinamikus folyamat, amelyet fel lehet gyorsítani vagy lelassítani - és bizonyos szempontból akár meg is lehet fordítani. Bizonyos mértékig meglepte a tudományos közösséget, hogy a telomerek nem csupán egyszerűen végrehajtják a genetikai kód által kiadott parancsokat.
A telomerjeink hallgatnak ránk. Az elfogyasztott ételek, a kihívásokra adott válaszok, az elvégzett testmozgás mennyisége és sok egyéb tényező úgy tűnik, hogy befolyásolják a telomereket, és megakadályozzák a sejtek korai öregedését. A jó egészség élvezetének egyik kulcsa egyszerűen a sejtek egészséges megújulásának elősegítése.
A tudósok megfigyelték, hogy számos gondolkodási mintázat egészségtelennek tűnik a telomerek szempontjából, és az egyik ezek közül a cinikus ellenségesség. A cinikus ellenségességet a nagy harag és az a gyakori gondolat határozza meg, hogy másokban nem lehet megbízni.
Az ellenséges ember nem csak azt gondolja: "Utálok hosszú sorokban állni az élelmiszerboltban," azt gondolja: "Ez a másik vásárló szándékosan elém áll a sorban!" - és aztán magukban fortyognak.
Azok az emberek, akik sokszor élik meg a cinikus ellenségességet, hajlamosabbak a szív- és érrendszeri megbetegedésekre, az anyagcsere-betegségekre és gyakran fiatalabb életkorban halnak meg. Ezen felül rövidebb telomerjeik vannak.
Ezeknél az embereknél az ellenkezője volt az egészséges stresszválasz. Ideális esetben a test a stresszre a kortizol és a vérnyomás megemelkedésével reagál, majd gyorsan visszatér a normál szintre. Amikor ezeket az embereket stressznek tették ki, a diasztolés vérnyomásuk és a kortizolszintjük eltompult, ami annak a jele, hogy a stresszválaszuk alapvetően túlzott volt. A szisztolés vérnyomásuk viszont megemelkedett ahelyett, hogy visszatért volna a normál szintre, és később hosszú ideig magasabb maradt.
Az ellenséges férfiak kevesebb társadalmi kapcsolattal és kevesebb optimizmussal rendelkeznek. Fizikai és pszichoszociális egészségi szempontból rendkívül érzékenyek a korai betegség szakaszokra, azaz az élet olyan éveire, amelyeket az öregedés betegségei jellemeznek, ideértve a szív- és érrendszeri betegségeket, az ízületi gyulladást, a legyengült immunrendszert és még sok mást. A nők kevésbé hajlamosak az ellenségeskedésre - és ez az esetükben kevésbé kapcsolódik a szívbetegséghez -, de vannak más pszichológiai tényezők, amelyek befolyásolják a nők egészségét, például a depresszió.
A pesszimizmus a második gondolati minta, amelyről kimutatták, hogy negatív hatással van a telomerekre. Ez egy kicsi, körülbelül 35 női résztvevővel elvégzett tanulmány volt, de hasonló eredményeket találtak más, köztük több mint 1000 férfi körében végzett tanulmány esetében is.
Nagyon sok bizonyíték van arra, hogy a pesszimizmus a rossz egészségi állapot egyik kockázati tényezője. Amikor a pesszimisták esetében az öregedéssel kapcsolatos betegségek, például rák vagy szívbetegségek fejlődnek ki, akkor a betegség előrehaladása gyorsabb. Ahogy a cinikusan ellenséges emberek - és általában a rövid telomerekkel rendelkezők - is, hajlamosak korábban meghalni.
A tépelődés - a problémák előhozása újra és újra - a harmadik romboló gondolkodási minta. A reflexió egy természetes, introspektív elemzés arról, hogy miért történnek a dolgok bizonyos módon. Egészséges kellemetlenséget okozhat, ám a dolgokon való rágódás szörnyű érzés, és soha nem vezet megoldáshoz, csak további tépelődéshez.
Amikor valaki tépelődik, a stressz sokáig megmarad a testben, miután a stressz oka megszűnt, elhúzódó magas vérnyomás, megemelkedett pulzus és magasabb kortizolszint formájában. A bolygóidegnek, amely segít nyugodtnak érezni magunkat, és folyamatosan fenntartja a szív és az emésztőrendszer állapotát, eltompul a működése, és a stressz végét követően sokáig nem működik újra megfelelően.
A negyedik gondolati minta a gondolat elnyomása, a nemkívánatos gondolatok és érzések eltaszítására tett kísérlet. A néhai Daniel Wegener, a Harvard szociálpszichológusa egyszer a következő sorokkal találkozott a nagy orosz írótól, Lev Tolsztojtól: "Próbáld magadnak adni ezt a feladatot: próbálj nem gondolni egy jegesmedvére, és látni fogod, hogy az átkozott állat minden percben előjön az elmédben."
Wegener egy kísérleti sorozat segítségével kipróbálta ezt az elképzelést, és azonosította az ironikus hibának nevezett jelenséget, vagyis minél erőteljesebben próbálunk eltaszítani egy gondolatot, annál hangosabban hívja fel magára a figyelmet.
Az ironikus hiba szintén káros lehet a telomerekre. Ha megpróbáljuk úgy kezelni a stresszes gondolatokat, hogy a tudatalatti legmélyebb bugyraiba süllyesztjük őket, akkor visszaüthetnek. Ahelyett, hogy kevesebb stressz tapasztalnánk meg, egyre többet kapunk belőle.
A negatív gondolkodási minták automatikusak, eltúlzottak és irányítóak. Átveszik az elméd feletti irányítást, olyan, mintha bekötnék a szemed, így nem láthatod, mi történik körülötted. De amikor jobban megismered a gondolataidat, leveheted a szemedről. Ez nem feltétlenül fogja megállítani a gondolatokat, de jobban tisztában leszel velük. A jobb gondolati tudatosságot elősegítő tevékenységek között van a legtöbb meditáció, valamint az elme-test gyakorlatok legtöbb formája, ideértve a hosszú távú futást is.
A gondolati tudatosság elősegítheti a stresszel szembeni ellenálló képességet. Az idő múlásával megtanulhatjuk kezelni a saját tépelődéseinket vagy problémás gondolatainkat, és azt mondhatjuk, hogy "Ez csak egy gondolat. El fog halványulni." Ez az emberi elme titka: nem kell elhinni mindent, amit a gondolataink mondanak nekünk. Vagy ahogy azt a lökhárító-matrica mondja: "Ne higgy el mindent, amit gondolsz." (1)
(1) - https://ideas.ted.com/could-your-thoughts-make-you-age-faster/
Könyvajánló
Dr. Elizabeth Blackburn - Elissa Epel
Mennyi idősnek nézel ki? Milyen idősnek érzed magad? Mit gondolsz, a korodhoz képest fiatalos a külsőd, vagy öregebbnek tűnsz az éveid számánál? Esetleg azt tapasztaltad, hogy az utóbbi években tested gyorsabban öregszik, mint korábban? Van rá magyarázat! Tudj meg többet a telomer-hatásról és lassítsd le az idő kerekét!
A telomereket úgy kell elképzelni, mint a cipőfűző végén lévő apró műanyag tokot. A DNS végén található szerkezet, védőburok, ami sejtosztódás közben a DNS-t védi. A kor előrehaladtával, illetve életmódunk következményeként ezek a telomerek megrövidülnek, végül eltűnnek, így sejtjeink pusztulásnak indulnak és testünk öregedni kezd.
Elizabeth Blackburn 2009-ben Nobel-díjat kapott a telomerek működésének megfejtéséért. Tudományos munkájának köszönhetően ma már tudjuk, hogy sokat tehetünk telomereink hosszának megőrzéséért, mi több, visszaállíthatjuk épségüket!
A kulcs a telomeráz névre hallgató enzim aktivizálása, ami arra hivatott, hogy folyamatosan építse, pótolja telomereink végét. Hogyan mozgósítsuk szervezetünkben ezt a rendkívül fontos enzimet? Mit tehetünk azért, hogy intenzív munkára bírjuk és elérjük, hogy az öregedést okozó rövid telomerek helyett a hosszúak kerüljenek túlsúlyba sejtjeinkben? A fiatalaság titka című könyv erre az égető kérdésre ad közérthető nyelvre átültetett tudományos választ.
