Hamarosan újra elolvashatjuk a Vezúv kitörésekor elszenesedett ősi tekercseket az új technológiák segítségével

A Vezúv kitörése időszámításunk szerint 79-ben megsemmisítette Pompeii és Herculaneum városát, lakóikat és nagyrabecsült értékeiket, közt...

A Vezúv kitörése időszámításunk szerint 79-ben megsemmisítette Pompeii és Herculaneum városát, lakóikat és nagyrabecsült értékeiket, köztük egy finom tekercsekből álló könyvtárat, amelynek darabjai a hamu és a gáz félelmetes hője miatt elszenesedtek.

A tudósok azonban abban reménykednek, hogy a törékeny dokumentumokat újból el lehet olvasni egy nagy energiájú röntgen felvételeket és mesterséges intelligenciát magában foglaló innovatív megközelítésnek köszönhetően.

"Bár a papirusz minden egyes részén láthatjuk, hogy van írás, a szétnyitásához rugalmasnak kellene lennie, de már nem az," - mondta Brent Seales professzor, a Kentucky Egyetem informatikai tanszékének vezetője, aki a kutatást vezeti.

A két, ki nem nyitott tekercs, amelyet tesztelni fognak, a Párizsi Institut de France tulajdonában van, és egy 1800 tekercsből álló elképesztő gyűjtemény része, amelyet először 1752-ben fedeztek fel Herculaneumban az ásatások során. Ezek együtt alkotják az ókorból származó egyetlen ismert érintetlen könyvtárat, ám a gyűjtemény nagy részét ma Nápoly egyik múzeumában őrzik.

Szakértők úgy gondolják, hogy a villa, amelyben megtalálták őket, Julius Caesar apósáé volt, a római diktátoré, akit időszámításunk előtt 44-ben meggyilkoltak.

A szakértők az évek során különféle módszerekkel megpróbálták a tekercsek mintegy felét szétcsavarni, bár néhányat a folyamat során megsemmisítettek, a rajtuk lévő írás, miután levegővel érintkezett, a tinta elhalványulásához vezetett.

Seales és csapata korábban nagy energiájú röntgen felvételeket használt egy 1700 éves héber pergamen "virtuális széttekeréséhez," amelyet az izraeli En-Gedi zsinagóga szent ládájában találtak meg, amely felfedte, hogy az a Leviták könyvéből származó szöveget tartalmaz.

Miközben az En-Gedi tekercs fém alapú tintát tartalmazott, amelyet a röntgen adatok bizonyítottak, a herculaneumi tekercseken használt festékek szén-alapúak, faszén vagy korom felhasználásával készültek, azaz nincs nyilvánvaló kontraszt az írás és a papirusz között a röntgen vizsgálat során.

Míg a herculaneumi tekercsek egyes részein a festék ólmot is tartalmaz, Seales szerint ez csak nyomnyi mennyiség, és nem teszi lehetővé a tekercsek belsejének olvasását a röntgen adatok segítségével. Seales szerint lehetetlen megismételni azt a megállapítást is, miszerint a herculaneumi tekercseken levő betűket szabad szemmel lehet megfejteni egy kissé eltérő röntgen módszerrel készített beolvasás révén.

Ennek eredményeként a csapat új megközelítést dolgozott ki, amely nagy energiájú röntgen felvételeket és a gépi tanulásnak nevezett mesterséges intelligencia egyik típusát alkalmazza.

A módszer a töredékekről készült fényképeket használja, amelyeken szabad szemmel látható az írás, ezeket pedig a gépi tanulási algoritmusok használják.

Az ötlet az, hogy a rendszer kiválasztja és megtanulja a röntgenvizsgálat során a tinta és az üres területek közötti apró különbségeket, például a papirusz rostok szerkezetének különbségeit. Miután az algoritmusok megtanulták a töredékek felismerését, azt remélik, hogy a rendszer felhasználható az érintetlen tekercsek adatainak elemzésére, hogy felfedjék a szöveget.

Seales szerint a csapat éppen befejezte a röntgen adatok gyűjtését, és az algoritmus kiképzését végzik, hozzátéve, hogy az elkövetkező hónapokban megkísérlik alkalmazni a rendszert a tekercseken. (1)

(1) - https://www.theguardian.com/science/2019/