A Vénusz bolygó valószínűleg több milliárd évig lakható volt, de 700 millió éve történt egy súlyos katasztrófa

Lehetséges, hogy a Vénusz bolygó több milliárd éven át lakható volt, a Nasa tudósainak számításai szerint. A Naptól számított második b...

Lehetséges, hogy a Vénusz bolygó több milliárd éven át lakható volt, a Nasa tudósainak számításai szerint.

A Naptól számított második bolygó éghajlat előzményeinek új számítógépes modelljei azt mutatják, hogy mintegy 700 millió évvel ezelőtt a hőmérsékletek 20 és 50 Celsius fok között változtak, ami elég hűvös a folyékony vízhez.

Az 1980-as években a Nasa Pioneer Venus missziója utalásokat talált arra, hogy a bolygónak egykor sekély óceánja volt, de mivel sokkal több napfényt kap, mint a Föld, a tudósok úgy gondolták, hogy gyorsan elpárolgott, mielőtt az élet kialakulhatott volna.

Mivel nem maradt víz a felszínen, a szén-dioxid szintje megemelkedett a légkörben, és elindult egy gyorsuló üvegházhatás, amely létrehozta a jelenlegi körülményeket.

Manapság a Vénusznak 90-szer nagyobb a légköri nyomása a szén-dioxid miatt, mint a Földnek, és a felszín hőmérséklete eléri a 462 Celsius fokot, így a bolygó alkalmatlan az élet feltételeinek biztosítására.

A Nasa Goddard Űrtudományi Intézet új számítógépes modellezése azonban arra utal, hogy az óceán két-három milliárd évig is létezhetett a Vénuszon. (1)

Ez nem csak azt sugallja, hogy az élet kialakulhatott a Vénuszon, hanem új lehetőségeket nyit meg arra vonatkozóan, hogy hol lehetnek idegen civilizációk a Naprendszerünkön kívül.

"Hipotézisünk az, hogy a Vénusznak több milliárd éven keresztül egy stabil éghajlata volt," - mondta Dr. Michael Way vezető kutató.

"Lehetséges, hogy egy közel globális esemény volt a felelős a bolygó átalakulásáért, amelynek következtében a földszerű éghajlatból a ma látható pokoli melegház jött létre."

"Modelljeink azt mutatják, hogy valóban fennáll annak a lehetősége, hogy a bolygó lakható volt és radikálisan különbözhetett a mai Vénusztól."

"Ez mindenféle következményt felvet az exobolygókkal kapcsolatban, amelyeket az úgynevezett 'Vénusz zónában' találunk, amely valójában folyékony víznek és mérsékelt éghajlatnak adhatott otthont."

Körülbelül 4,2 milliárd évvel ezelőtt, röviddel a kialakulása után a Vénusz egy gyors hűlési időszakon ment keresztül, és atmoszféráját a szén-dioxid uralta.

Ha a bolygó a Földhöz hasonló módon fejlődött volna a következő 3 milliárd évben, akkor a szén-dioxidot a sziklák kivonták volna és megkötötték volna a felszínen.

Körülbelül 715 millió évvel ezelőtt a légkört a nitrogén uralhatta, nyomokban szén-dioxiddal és metánnal - hasonlóan a mai Földhöz -, és ezek a feltételek a mai napig is stabilak maradhattak volna.

Dr. Way azonban úgy véli, hogy az intenzív vulkáni tevékenység körülbelül 700 millió évvel ezelőtt átalakította a Vénuszt. Az egyik lehetőség, hogy nagy mennyiségű magma indult a felszín irányába, és az olvadt kőzetekből szén-dioxid került a légkörbe.

A magma megszilárdult, mielőtt elérte volna a felszínt, és ez akadályt hozott létre, ami azt jelentette, hogy a gázt nem lehetett újra megkötni, ami gyorsuló globális felmelegedést okozott.

A legtöbb kutató úgy véli, hogy a Vénusz túl van Naprendszerünk lakható zónájának belső határain, és túl közel van a Naphoz, hogy folyékony víz legyen a felszínén. Ám az új tanulmány szerint ez nem igaz.

"A Vénuszt jelenleg csaknem kétszer akkora sugárzás éri, mint a Földet. Ugyanakkor minden modellezésünk során úgy találtuk, hogy a Vénusz továbbra is képes volna fenntartani a folyékony víz számára megengedett felszíni hőmérsékleteket," - mondta Dr. Way. (2)

(1) - https://meetingorganizer.copernicus.org/EPSC-DP
(2) - https://www.msn.com/en-nz/news/techandscience/