Égy nézne ki az "ókori világ hét csodája", ha még ma is állna

A gízai nagy piramis az egyetlen az ókori világ hét csodája közül, amely még most is áll, és elég furcsa, de egyben a legrégebbi. Bár a h...

A gízai nagy piramis az egyetlen az ókori világ hét csodája közül, amely még most is áll, és elég furcsa, de egyben a legrégebbi. Bár a hat másik látványosságból már csak törmelékek és romok maradtak, az alábbi előtte és utána képek megmutatják azt, hogy ezek az ősi helyek hogyan néznének ki ma, ha elég szerencsések lettek volna, hogy túléljék a hosszú évszázadokat.

A közelmúltban a Budget Direct biztosító cég megbízásából készült munkában egy kutatócsoport információkat gyűjtött az egyes "csodákról", köztük a helyszínekről, a történeti leírásokról, releváns építőanyagokról, mérésekről stb. Majd ezt követően 3D-s képeket hoztak létre a struktúrákról, beillesztve őket a jelenlegi környezetükbe. (1)

A világ hét csodája hét szobrászati vagy építészeti struktúrát jelent a Földközi-tenger és a Közel-Kelet térségében, amelyeket az időszámításunk előtti 2. században a Szidóni Antipáter nevű görög költő írt össze. A Szidóni Antipáter által készített lista óta több másik is született, de így nézett ki az eredeti felsorolás:

• Rodoszi kolosszus
• Gízai nagy piramis
• Szemiramisz függőkertje
• Alexandriai világítótorony
• Halikarnasszoszi mauzóleum
• Zeusz szobra Olümpiában
• Epheszoszi Artemisz-templom

Rodoszi kolosszus

A Rodoszi kolosszus egy 32 méteres bronzszobor volt, amely két 15 méter magas emelvény tetejére épült Rodosz kikötőjében a város ostromának emlékére (i.e. 305-304). Néhány beszámoló szerint a szobor valójában a kikötő szélén állt, így a hajók a lábai között vitorlázhattak, bár a legtöbb történész azt állítja, hogy ez valójában egy mítosz, amelyet a középkorban terjesztettek. Végül időszámításunk előtt 225-ben egy földrengésnek köszönhetően megpecsételődött a sorsa.

Szemiramisz függőkertje

Szemiramisz fűggőkertje babilóniában a legrejtélyesebb csodák egyike, hiszen senki sem biztos benne, hogy hol állt egykor. Nincsenek babilóniai szövegek, amelyek említik a kerteket, sem végleges régészeti bizonyítékok. Mindez azt eredményezte, hogy néhányan azzal érvelnek, hogy csak egy ősi utazó író képzeletének szüleménye. Mások azonban azt sugallják, hogy talán valahol a mai Irak területén található, és egykor egy sor, kertekkel borított kőteraszból állt, amelyek a hegyeket utánozták.

Gízai nagy piramis

Több mint 4500 év elteltével ez a struktúra a világ egyik legnagyobb látnivalója. Miután időszámításunk előtt 2650 körül befejeződött az építkezés, a nagy piramis volt a legmagasabb emberi alkotás a világon több mint 3800 évig, amikor elkészült a lincolni székesegyház 1311-ben. Az emlékmű még mindig csodálatot kelt a többé-kevésbé eredeti formájában éppúgy, mint i.e. 2560-ban.

Alexandriai világítótorony

A világítótorony valamikor időszámításunk előtt 284 és 246 között épült, melynek romjait először 1904-ben fedezték fel az egyiptomi Alexandria keleti kikötőjében. A becslések eltérőek, de akár 135 méter magas is lehetett, ami azt jelenti, hogy évszázadokon keresztül ez volt az egyik legmagasabb ember alkotta építmény.

Halikarnasszoszi mauzóleum

A Halikarnasszoszi mauzóleum az első perzsa birodalom tartományának kormányzója, Mauszólosz számára épült síremlék volt, innen ered a mauzóleum szavunk. A görög, közel-keleti és egyiptomi építészet jegyeit magán viselő nagy mauzóleum a 12. és a 15. század között bekövetkezett egymást követő földrengéseknek köszönhetően végső soron törmelékké vált.

Zeusz szobra Olümpiában

Mi lehet még drámaibb, mint egy 13 méteres arany és elefántcsont Zeusz szobor gondolata? A hatalmas szobrot a Zeusz-templomban emelték az élisziek, akik leginkább arról ismertek, hogy ők indították el az olimpiai játékokat az időszámításunk előtti 5. század második felében. Időszámításunk szerint 425-ben a szobor és a templom egy tűzben elpusztult.

Epheszoszi Artemisz-templom

Az Epheszoszi Artemisz-templom hét évszázad alatt háromszor épült fel és semmisült meg. Első alkalommal egy Hérosztratosz nevű ember gyújtotta fel, aki az Artemisz-templom megsemmisítésével törekedett hírnévre. Ezután rekonstruálták, majd a gótok pusztították el a város ostroma alatt. Ezt követően a keresztények semmisítették meg, akik semmit sem építettek újjá, csak az alapokat és egy oszlopot hagytak meg, ami ma is látható.

(1) - https://www.budgetdirect.com.au/blog/the-7-wonders-of-the-ancient-world-reconstructed.html