Egy új DNS tanulmány szerint Stonehenge építői bevándorlók voltak a mai Törökországból

Egy nemrég megjelent tanulmány új fényt vetett a neolitikus Anglia népességére és történelmére. Bizonyítékot szolgáltat arra, hogy Stoneh...

Ősi sírokat és titokzatos tárgyakat fedeztek fel Stonehenge-nél az alagútépítés előtt

Ősi idegenek - A Stonehenge titkai

Egy hatalmas neolitikus struktúrát találtak Stonehenge közelében

Egy nemrég megjelent tanulmány új fényt vetett a neolitikus Anglia népességére és történelmére. Bizonyítékot szolgáltat arra, hogy Stonehenge építészei azon mezőgazdasági termelők leszármazottai voltak, akik átmenetileg a mai Ibériában telepedtek le, de a modern Törökországból származtak. A DNS minták vizsgálatával kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy a bevándorló gazdálkodók majdnem teljesen átvették az őshonos vadászó-gyűjtögetők helyét, akik több ezer éven át éltek a szigeten.

A londoni Természettudományi Múzeum kutatócsoportja végezte el a tanulmányt, melynek során 53 személy DNS-ét vizsgálták meg, akik a 4500 és 12000 évvel ezelőtti időszak között éltek a mai Nagy-Britannia területén. A szakértők 47 neolitikus gazdálkodó csontvázát vizsgálták meg, melyek a 6000 és 4500 évvel ezelőtti korból származnak, és hat mezolitikus vadászó-gyűjtögető csontvázát elemezték.

A DNS elemzés eredményei lehetővé tették a csapat számára, hogy összehasonlítsák a populációk genetikai összetételét két nagyon különböző korszakból. Ezután a neolitikus gazdálkodók mintájából származó DNS-t hasonlították össze olyan más populációkéval, akik ugyanabban a korban éltek a kontinentális Európában.

Az út a neolitikus Nagy-Britanniába

A kutatók az összes adat tanulmányozása után nagyon meglepődtek. A bizonyítékok alapján a Stonehenge építéséért felelős neolitikus emberek a mai Törökország régiójából származtak. A BBC arról számol be, hogy valószínűleg az "Anatóliai emberek hatalmas terjeszkedésének részei voltak időszámításunk előtt 6000 körül, amely bevezette a gazdálkodást Európában. Valószínűleg több szántóföldet kerestek a növekvő népességük táplálása érdekében." (1)

Az egyik csoport a Duna vonalát követte, és Közép- és Nyugat-Európa nagy részén telepedett le, a másik csoport pedig a Földközi-tengeren kelt át az Ibériai-félszigetre. Nagy-Britanniában a lakosság többsége Stonehenge építésének idején időszámításunk előtt 3000 körül azoktól származott, akik Ibériában telepedtek le. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a neolitikus mezőgazdasági földművelők DNS-e "leginkább az ibériai neolitikus emberekéhez hasonlított (mai Spanyolország és Portugália területe)."

A genetikai bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy az ibériai bevándorlók közül sokan először Walesbe vagy Cornwallba érkeztek, és ennek legvalószínűbb magyarázata az, hogy hajókon utaztak, amelyek a partvidéket követték vagy a szigetek mentén haladtak. Az is kiderült, hogy egyes brit populációk kisebb részben a Duna vonalát követő csoportok révén is rendelkeztek ősökkel. Ez azt sugallja, hogy egyes gazdálkodók Franciaországon keresztül is eljutottak Nagy-Britanniába.

Az adatok elemzése azt mutatta, hogy ezek a gazdálkodók, akik elérték Nagy-Britanniát körülbelül időszámításunk előtt 4000-ben, szinte teljes egészében lecserélték a meglévő népességet. Azok az emberek, akik a szigetet lakták az újonnan érkezettek előtt, főleg vadászó-gyűjtögetők voltak.

Amikor a neolitikus gazdák DNS-ét hasonlították össze Európában másokéval, a kutatók egy másik meglepő dolgot találtak. Abban a csoportban, amely az utat Törökországból a Duna mentén tette meg, bizonyítékokat találtak arra, hogy a helyi vadászó-gyűjtögetőkkel keveredtek össze. Ez azonban nem így történt a brit neolitikus maradványok 47 mintája esetében, akik úgy tűnik, hogy nem keveredtek a bennszülöttekkel.

Miért tűntek el a vadászó-gyűjtögetők?

Ez nem tekinthető arra utaló jelnek, hogy az új bevándorlók erőszakos kampányt folytattak a már létező népesség ellen. Valószínűbb, hogy a vadászó-gyűjtögetők száma túl kevés volt ahhoz, hogy genetikai nyomokat hagyjanak. Csupán Skócia távoli, nyugati részén találtak valódi bizonyítékot a vadászó-gyűjtögetők DNS-ére a későbbi populációk között. Ez arra enged következtetni, hogy a vadászatból és gyűjtögetésből élőket a távolabbi területekre kényszerítették a beérkező gazdálkodók, és ez segíthet megmagyarázni az újonnan érkezők és az eredeti lakosság közötti keveredés hiányát is.

Úgy tűnik, hogy a bevándorlók, akiknek elődei a kelet-mediterrán térségből származtak, nagyon eltértek az őslakosoktól. A hajuk és a bőrük is világosabb volt azokénál, akik a mai Anglia területén éltek a mezolitikus időszakban. Úgy tűnik, hogy az őshonos vadászó-gyűjtögetők, mint például az időszámításunk előtt 7000 körül élt Cheddar-ember, sötét arccal, ugyanakkor kék vagy zöld szemekkel rendelkezett, és nagyon különbözött a mai csoportoktól.

A Cheddar-ember, aki a mai Anglia őslakosa volt

Stonehenge építői és egy mezőgazdasági és társadalmi forradalom

A bevándorlók gazdálkodási technikákat, kerámiákat és új vallási kultúrákat és hiedelmeket hoztak magukkal. Úgy tűnik, hogy nagyon kifinomult társadalmat hoztak létre, és ezt Stonehenge és más megalitikus emlékművek építése is bizonyítja. Továbbá gazdálkodási módszerük megváltoztatta a sziget kinézetét. Érdemes megjegyezni, hogy az ibériai bevándorlókat később a "harangedényes kultúrából" újonnan érkezők váltották fel időszámításunk előtt 2800 és 2300 között. (2)


A tanulmány lehetővé teszi a szakértők számára, hogy jobban megértsék a Brit-szigetek előtörténetét. A DNS bizonyítékok azt mutatják, hogy a gazdálkodást a bevándorlók vezették be, és azt nem az őshonos vadászó-gyűjtögetők kezdték el. Továbbá az eredmények bizonyítják azt is, hogy a bevándorlás mekkora szerepet játszott a távoli múltban. A tanulmány eredményei a Nature Ecology & Evolution tudományos folyóiratban jelentek meg. (3)

(1) - https://www.bbc.com/news/science-environ
(2) - https://www.ancient-origins.net/news-histor
(3) - https://www.nature.com/articles/s41559-019