Egy áttörő kutatás szerint Stonehenge egy naptár volt

Stonehenge a bolygó egyik leghíresebb ősi műemléke. Sok elmélet született a céljáról és eredetéről, de az egyik legnépszerűbb az, hogy valam...

Stonehenge a bolygó egyik leghíresebb ősi műemléke. Sok elmélet született a céljáról és eredetéről, de az egyik legnépszerűbb az, hogy valamilyen gigantikus kőnaptár volt.

A Bournemouth Egyetem kutatói által az Antiquity folyóiratban közzétett legújabb kutatás szerint ennek a hipotézisnek van a legnagyobb valószínűsége a felhasználás módját illetően. A munkát a közelmúltbeli új felfedezések és a modern elemzések késztették, amelyek arra sarkallták Timothy Darvill professzort, hogy megpróbálja friss szemmel nézni a helyszínt. (1)

"William Stukeley antikvárius óta Stonehenge világos napnyugati tájolása arra késztette az embereket, hogy azt sugallják, hogy a helyszín valamiféle naptár," - mondta Darvill. "Most a felfedezések élesebb fókuszba helyezték a kérdést, és azt mutatják, hogy a helyszín egy 365,25 napos trópusi szoláris éven alapuló naptár volt," - tette hozzá.

Az egyik kritikus bizonyíték ennek alátámasztására az a tény, hogy a henge óriás sarsen köveit a jelek szerint az építési szakaszban adták hozzá, ami i.e. 2500 körül történt. Úgy gondolják, hogy ezek a kövek ugyanarról a területről származtak, és később ugyanabban a formációban maradtak. Ha igaz, ez azt jelzi, hogy egyetlen egységként működtek.

Ezen információk alapján Darvell és csapata elemezte a köveket a henge-ben, különös figyelmet szentelve numerológiai vonatkozásuknak, és összehasonlította őket a korszak többi ismert naptárával. Ezzel azonosítani tudta, hogy az elrendezésükben nagy valószínűséggel egy naptárt alkottak, ami arra utal, hogy az év fizikai ábrázolásaként szolgáltak, ami segített Wiltshire ősi lakóinak nyomon követni a napokat, heteket és hónapokat.

"A javasolt naptár nagyon egyszerű módon működik. A sarsen körben lévő 30 kő mindegyike egy hónapon belüli napot jelent, három hétre oszlik, melyek egyenként 10 naposak," - magyarázza Darvill. A körben lévő jellegzetes kövek tehát valószínűleg minden hét kezdetét jelzik.

Ezen kívül egy ötnapos interkaláris hónapra és négyévente egy szökőnapra volt szükség ahhoz, hogy megfeleljen a napévnek. "Az interkaláris hónapot, amelyet valószínűleg a helyszín isteneinek szenteltek, a helyszín közepén lévő öt trilit képviseli," - tette hozzá Darvill.

"A Sarsen-körön kívüli négy állomáskő olyan jelzőket ad, amelyek egy szökőnapot jelentenek," - mondta.

Ez alapján a téli és a nyári napfordulót minden évben ugyanazok a kőpárok keretezik. A többi kő is fontos szerepet játszhatott, az egyik trilit a téli napfordulót keretezte, jelezve az új évet. A kövek elrendezése egyfajta "érzékellenőrzésként" is szolgálhatott a naptár kalibrálásához. Bármilyen hiba a napok számlálásában könnyen kimutatható lenne, mivel a nap rossz helyen járna a napfordulókon.

Az ősi naptár ma nagyon furcsa számunkra

A naptár a maga 10 napjával és plusz hónapjaival nyilvánvalóan kissé furcsa számunkra, de az ehhez hasonló naptárakat sok kultúra átvette ebben az időszakban. Végül is modern naptárunk egy viszonylag új találmány , amely a római korból származik, és XIII. Gergely pápa módosította a késő-középkorban.

"Az ilyen naptárat a Földközi-tenger keleti részén fejlesztették ki az i.e. 3000 utáni évszázadokban, Egyiptomban pedig polgári naptárként fogadták el i.e. 2700 körül, és széles körben használták az Óbirodalom kezdetén, i.e. 2600 körül," - magyarázza Darvill.

Ez felveti annak lehetőségét, hogy az ilyen ősi naptárak, mint például a Stonehenge, sokkal régebbi kulturális származással rendelkeznek Európában és a Közel-Keleten. Ezt támasztja alá néhány más érdekes régészeti lelet is a közelben. Például a közeli Amesbury íjász, akit nagyjából ugyanebben az időszakban temettek el, valószínűleg az Alpokban született, és tinédzserként Nagy-Britanniába költözött.

Darvill most abban reménykedik, hogy a jövőbeli kutatások fényt deríthetnek ezekre az elképzelésekre. További ősi DNS és régészeti leletek még több kapcsolatot tárhatnak fel ezen eltérő kultúrák között. Bárhogy is legyen, a Stonehenge-i naptár azonosítása önmagában is fontos, ami más megvilágításba helyezi az emlékművet.

"A Stonehenge építészetében megjelenített naptár felfedezése egy teljesen új szemléletet nyit meg az emlékmű esetében," - mondta Darvill.

"Egy olyan hely, ahol a szertartások és ünnepek időzítése a világegyetem szövetéhez és az égi mozgásokhoz kapcsolódott." (2)

(1) - https://www.cambridge.org/core/
(2) - https://interestingengineering.com/