Irak visszakövetel egy 3000 éves asszír műtárgyat, melyet New Yorkban bocsátottak árverésre

Egy 3000 éves asszír szobor több mint 30 millió dollárért került értékesítésre egy New York-i árverésen, de az ajánlattételi háborút beár...

Ez volt 2020 tíz legnagyobb régészeti felfedezése

3000 éves ritka asszír domborművek kerültek elő egy iraki domb alól

Egy 3000 éves asszír szobor több mint 30 millió dollárért került értékesítésre egy New York-i árverésen, de az ajánlattételi háborút beárnyékolta az a tény, hogy Irak visszaköveteli az elrabolt műkincset, melyet az országból vittek ki illegálisan.

A tökéletesen részletgazdag lelet, amely egy asszír istenséget ábrázol, kedden került kalapács alá a Christie's árverésén New Yorkban, melyről a kritikusai azt állítják, hogy a darabnak egy iraki múzeum tulajdonában kellene lennie. (1)

A 2,1 méter magas frízről úgy vélik, hogy egy Nimrudban (jelenleg Kalhu) található ókori asszír palotából lopták el a mai Irak területéről a 19. század közepén. A szobrot becsomagolták és nyugat felé szállította egy vállalkozó fiatal brit, akinek állítólag az oszmánok adtak engedélyt az ősi kincs elvitelére.

A dombormű végül az Egyesült Államokban kötött ki, ahol nagyrészt feledésbe merült egy virginiai papneveldében. Egy múlt évben elvégzett rutin audit során kiderült a szobor valódi értéke, melynek következtében hatalmas biztosítást kellett érte fizetni.

A Christie's egyik szóvivője azt mondta, hogy az aukciós házat megnyugtatták, hogy nincs semmilyen külföldi nemzetnek jogalapja az ősi műtárgy tulajdonjogának érvényesítésére - azonban Bagdad más véleményen van. Irak kulturális minisztériuma azt követeli, hogy a szobor kerüljön vissza Irakba, míg az értékesítés során az aukciós házon kívül demonstrációt tartottak az eladás ideje alatt. (2)

A közösségi média felhasználói között is haragot szült az árverés híre, és sokan azzal érveltek, hogy a szobor egy ellopott műtárgy, és vissza kell adni eredeti tulajdonosának. Mások pedig vitatták azt a gondolatot, hogy az emberi történelem egy ilyen értékes darabját magánvásárlóknak adják el.

Az Atlanti-óceán túloldalán hasonló vita folyik a műtárgy lopással kapcsolatban az Egyesült Királyságban. Júniusban a Munkáspárti vezető Jeremy Corbyn megígérte, hogy visszaadja az Elgin-márványokat Görögországnak, ha ő lesz az Egyesült Királyság miniszterelnöke.

http
Az 1816 óta a British Museumban látható márványszobrok Lord Elginről kapták a nevüket, aki brit nagykövet volt az Ottomán Birodalomban az 1800-as években. Abban az időben azt állította, hogy az ottomán hatóságoktól kapott engedélyt arra, hogy megvásárolja és Londonba vigye a szobrokat.

London művészeti múzeumai nagy hasznot húztak a gyarmati fosztogatásból, ami igen kellemetlen tény és amely tüntetéseket, sőt kísérteties művészeti túrákat inspirált.

(1) - https://www.christies.com/antiquities-27522.aspx?lid=1&dt
(2) - https://edition.cnn.com/style/article/assyrian-relief-panel