A varázslatos föld alatti város, melyet teljes egészében sósziklákból vájtak ki Lengyelországban

Kevés föld alatti város létezik a világon, melyet teljes egészében só kőzetből faragtak ki. Ettől olyan fantasztikus a lengyel Wieliczka ...

Kevés föld alatti város létezik a világon, melyet teljes egészében só kőzetből faragtak ki. Ettől olyan fantasztikus a lengyel Wieliczka sóbánya Krakkó közelében.

A híres turisztikai attrakció, amely istentiszteletek és esküvők helyszíne, számos művészi dombormű magával ragadó galériáját tartalmazza, és Wieliczkában mindent só blokkokból faragtak ki.

A bányászati műveletek 1996-ban értek véget, de a múltban sok évszázadon keresztül Wieliczka volt a legjelentősebb hely a régió gazdaságában.

A sót értékes erőforrásnak tartották a középkorban a tartósító tulajdonságai miatt, és ez vezetett a fokozott kitermeléséhez. A wieliczkai bányák szó szerint aranyat értek.

Tény, hogy a reneszánsz idején úgy tűnik, nem volt más jövedelmezőbb vállalkozás Európában, mint ez a bánya.

A királyi személyek rendszeresen látogatták a helyszínt, de a bányászok töltöttek itt napokat és éjszakákat, végtelen mélységbe behatolva a föld alá, hogy új aknákat hozzanak létre és új barlangokat ássanak ki.

A bánya története a 13. századi bányászokkkal kezdődött, akik elkezdték a barlangokat figurákkal díszíteni. Ezzel leheltek életet azon helybe, ahol a napjuk szinte valamennyi óráját voltak kénytelenek eltölteni.

Nehéz elképzelni ennek a helynek a méreteit. Azt mondják, hogy Wieliczkában jelenleg mintegy 2000 kamra található, és akár két hónapig is eltarthat, ha valaki mindegyiket be akarja járni.

A bányák kilenc szintnyi mélységig húzódnak. A legmélyebb és legmagasabb pontja között mintegy 1000 méter a különbség.

Az évszázadok során a bányászok a kamrák egy részét kápolnákká alakították, és templomi ikonográfiával díszítették.

Oltárokat emeltek, ahol a munkások is imádkozhattak, és kapcsolatban maradhattak Istennel fenn az égben, miközben oly mélyen voltak a föld alatt.

A helyszínt Lengyelország föld alatti só katedrálisának is nevezik, és jelenleg is az ország nemzeti történelmi emléke és az UNESCO által védett műemlék.

Leghíresebb kamrája kétségtelenül a Szent Kinga kápolna, a legcsodálatosabb az összes kápolna közül. A felszín alatt mintegy 330 méternyire található, és a világ legnagyobb föld alatti egyházi építményei közé tartozik.

A kápolnát Szent Kinga, Árpád-házi királylány, magyar szent, IV. Béla király lánya, Szent Margit és Boldog Jolán nővére, Lengyelország és Litvánia védőszentje emlékének szentelték, és az ő ereklyéit itt temették el.

A tatárjárás után 1249-ben, amikor hazalátogatott Magyarországra, az apjától bányászokat kapott, és 1251-ben ő nyittatta meg a wieliczkai sóbányákat.

A legenda szerint, amikor Kinga, IV. Béla lánya megérkezett Lengyelországba, szeretett volna új hazájának valami rendkívüli ajándékot adni. Amikor megtudta, hogy Lengyelországban nem termelnek ki kősót, ami abban az időben komoly jövedelmet jelentett volna, apjától IV. Bélától az egyik magyarországi sóbányát kérte.

Amikor Kinga meglátogatta ezt a sóbányát, jegygyűrűjét az egyik aknába dobta, annak jeléül, hogy birtokába vette a szóban forgó sóbányát. Mialatt azonban Lengyelországba utazott, a só a gyűrűvel csodás módon követte úrnőjét, és amikor Kinga Wieliczkába ért, megparancsolta, hogy az egyik dombon kezdjenek ásni, és csodák csodája, néhány ásónyom után megtalálták a Magyarországon eldobott gyűrűt és a sót.
[post_ads_2]
Itt nyitották meg az első sóbányát, de a wieliczkai és bochniai bányászok máig vitatkoznak azon, hogy melyikük bányája volt az a hely, ahol a gyűrű előkerült.

A kifaragott figurája különleges helyet foglal el a Szent Kinga kápolnában, amely egyébként teljes egészében kiemelkedő bibliai eseményeket ábrázoló domborművekkel borított.

Pazar sókristályokból készült csillárok lógnak a kamra mennyezetén és töltik meg meleg fénnyel a teljes belső teret.

Több évtizednyi munkára volt szükség a teljes Szent Kinga kápolna elkészítéséhez, amely a 19. század végén a bánya egyik részévé vált, ami akkor még mindig aktív volt.

A kápolna berendezéseinek nagy részét Antoni Wyrodek szobrász készítette. Domborműveit leginkább az Újszövetség ihlette. Leonardo da Vinci utolsó vacsorája is inspirálta, így egy saját verzióját is kifaragta a kamrában lévő sóból.

1999-ben a kápolnában II. János Pál pápa szobra is helyet kapott. Minden vasárnap szentmisét tartanak a Szent Kinga kápolnában. A kamrát esküvői ceremóniák megrendezésére is használják.

Néhány sókamrában egészségügyi létesítmények találhatók. Van olyan, amely azon embereknek segíthet, akik krónikus allergiával küzdenek.

Más kamrákat a kortárs művészek használják műveik megjelenítéséhez. Bárok, éttermek, konferenciatermek is találhatók a bánya területén.