Az agy titkai - Hogyan döntünk?

Az emberi agy a legösszetettebb dolog, amit az univerzumban eddig ismerünk, és a neurális áramköreinek nagy része minden nap olyan döntés...

Az intuíció valóságos, és a kutatások megmutatják, hogyan érhetjük el

Az álomtelepátia létezik, és egyre több tudományos bizonyíték van rá

Az emberi lélek és test rejtélyes kapcsolata

Az emberi agy a legösszetettebb dolog, amit az univerzumban eddig ismerünk, és a neurális áramköreinek nagy része minden nap olyan döntések tízezreit hozza meg, amelyekre szükségünk van. Hogyan döntünk? Egy izgalmas utazásban lehet részünk a döntések láthatatlan világán keresztül, és megtudhatjuk, hogyan jönnek létre.

Vegyünk egy egyszerű példát, amikor döntenünk kell arról, hogy milyen ízű joghurtot válasszunk, miközben megtudhatjuk, hogy minden döntés a "győztes mindent visz" verseny során születik meg a rivális neurális hálózatok között. Miközben David a homlokát ráncolva elgondolkodik a választása előtt - mentolos vagy citromos -, az agyában, két rivális hálózat küzd. Ahogy az egyik kezd felülkerekedni, egyre erőteljesebben aktiválódik, így a másik hálózat egyre kevésbé aktív, amíg egy küszöböt nem lépnek át, ami elvezet a döntés meghozatalához.

Minden döntésünket ez a fajta neurális konfliktus jellemzi. Az egyik konfliktus, amelyet gyakran nagyon erősen érzünk, a racionális "logikus" énünk és az érzelmi énünk között zajlik. Ez a konfliktus az agy két rendszere közötti feszültségből fakad, melyben a logikai oldalsó és az érzelmi középső hálózatok vesznek részt. Dr. Eagleman rámutat arra, hogy talán az intuícióval ellentétes módon érzelmi rendszereink kulcsszerepet játszanak abban, hogy minél jobb és emberibb döntéseket hozzunk.

A döntéshozatali folyamat mélyebb megértése érdekében David egy olyan nőhöz látogat, aki akkor is küzd, amikor a legegyszerűbb döntést kell meghoznia. Egy baleset során sérülést szenvedett agyának orbitális-frontális kérge, egy olyan terület, amely kulcsfontosságú a testből áramló jelek integrálásához, amelyek megmondják az agy többi részének, hogy milyen állapotban van a szervezet (éhes, ideges, izgatott stb.).

Ezek az érzelmi összefoglalók teszik lehetővé az agy és a test közötti állandó visszacsatolást, és ez a kétirányú információáramlás eredményezi, hogy az egyik döntést értékelni lehessen a másikkal szemben. Ezek a különbségek gyakran nagyon finomak és tudattalanok, de nélkülük az agynak nincs lehetősége arra, hogy az egyik döntést a másik elé helyezze, és nem lennénk képesek dönteni.

Dr. Eagleman rámutat arra, hogy fontos döntéseink sokaságát öntudatlanul hozzuk meg, melyeket az agy azon részei irányítják, amelyekhez nincs hozzáférésünk, kezdve attól, hogy kit tartunk vonzónak egészen addig, hogy kire szavazunk.

Read Montague professzor 95%-os biztonsággal meg tudja mondani, hogy melyik politikai pártra fog egy személy szavazni az alapján, hogy az agya hogyan reagál olyan képekre, melyek célja egy undor válasz felidézése. Minél inkább létrejön az undor agyi válasza, annál valószínűbb, hogy az adott személy konzervatív szavazó lesz. Minél kevésbé undorodik, annál valószínűbb, hogy a liberálisokra fog szavazni.

Végezetül Dr. Eagleman megvizsgálja, hogyan tudjuk jobban irányítani az általunk hozott döntéseket, és egy izgalmas új technikát mutat be, az úgynevezett fMRI neurofeedback-et, melynek segítségével átképezhető a drogfüggők agya, akik jobb döntéseket akarnak hozni, hogy képesek legyenek "nem"-et mondani.