A torinói lepel rejtélye egyre fokozódik, miután drámai "vérzés szimulációs" kísérletet hajtottak végre

A torinói lepel vérmintázatának analízise azt sugallja, hogy a vallási körökben nagy tiszteletben álló szövet vérfoltjai "teljesen i...

A torinói lepel vérmintázatának analízise azt sugallja, hogy a vallási körökben nagy tiszteletben álló szövet vérfoltjai "teljesen irreálisak". Mindez újabb kérdéseket vet fel azon elmélettel kapcsolatban, hogy a szövetet Jézus Krisztus temetésekor használták.

A több mint négy méter hosszú vászon, amelyen egy szakállas ember képe látható, akit sokan Jézus Krisztusnak hisznek, régóta számít nagy rejtélynek. Úgy gondolják, hogy a vásznat a keresztre feszítése után Krisztus testének befedésére használták, és több különböző tanulmány tárgyát képezte, amelyek megpróbálták meghatározni az eredetét.

Azonban egy új kutatás szerint nem lehetséges, hogy a foltok úgy alakultak ki, miközben egy test feküdt a szöveten.

A törvényszéki antropológus Matteo Borrini a liverpooli John Moores Egyetemen, az Egyesült Királyságban, és Luigi Garlaschelli, az Olasz Áltudományokat Vizsgáló Bizottság szerves kémikusa vérfolt minta elemzést végzett annak meghatározására, hogy leplen található foltok hogyan jöttek létre.
[post_ads]
Kutatásuk szerint, amely a Journal of Forensic Sciences című folyóiratban jelent meg, a torinói lepel vérfoltjai arra utalnak, hogy számos különböző pózt használtak, hogy létrehozzák a kezek, a mellkas és a hát lenyomatát. Kétféle vért alkalmaztak az analízisük során, emberi vért, melyet a kutatás számára adományoztak, és szintetikus vért, ugyanolyan folyadék tulajdonságokkal. (1)

Az alábbi videofelvétel bemutatja, ahogy a kutatók elvégzik a drámai kísérletet, melynek során Borrini segítségére van Garlaschelli, mint élő alany. A két kutató egy manöken bábut is felhasznált, hogy elemezzék a sebekből kifolyó vér áramlását.

A tanulmány szerint az alkalmazott módszerek nem tudták teljes mértékben megmagyarázni az összes mintázatot a szöveten, és a kutatások azt mutatják, hogy a mintákat különböző testhelyzetekben lévő testtel hozták létre. A leplen található néhány folt pedig csak úgy jöhetett létre, ha az ember függőlegesen állt, állapították meg a kutatók a véráramlás tesztek lefolytatása után, míg a hátulján lévő foltok "teljesen irreálisak", ha a test a hátán feküdt.

Továbbá annak a szimulálása, hogy a vérzés a szegek okozta sebekből hogyan lép kapcsolatba a fával, szintén nem nyújtott világos eredményeket.

1988-ban több évnyi vita és várakozás után a tudósok végül radiokarbon kormeghatározást végeztek a leplen megállapítva, hogy az 1260 és 1390 közötti évekből származik.
[post_ads_2]
Azóta a további kutatások gyakran ellentmondásos eredményeket produkáltak, ami tovább mélyítette a rejtélyt.

Számos tanulmány igazolta a vér jelenlétét a szöveten, bár mások azt állítják, hogy a vörös foltok festék pigmentek. Egy 2015-ös DNS elemzés szerint mindkét vezető magyarázat elfogadható a lepellel kapcsolatban. Vagy a középkori Európából származik, és kapcsolatba kerültek vele különböző etnikumokból származó emberek, vagy a Közel-Keletről, és több országon keresztül szállították az évszázadok során. (2)

Tavaly egy másik kutatócsoport tett közzé egy tanulmányt, amely szerint a burok biológiai nanorészecskéket tartalmaz a súlyos trauma következtében, ami azt sugallja, hogy a vásznat valóban Jézus temetésénél használták. (3)

(1) - https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/1556-4029.13867
(2) - https://www.nature.com/articles/srep14484
(3) - https://www.rt.com/news/433352-shroud-turin-blood-patterns/