Egy zen mester elmagyarázza, hogy a "pozitív gondolkodás" miért egy szörnyű tanács

Te is megkaptad valaha azt a tanácsot, hogy pozitívnak kell lenned, és ily módon próbáld megoldani azokat a problémákat, amelyek esetleg ...

Te is megkaptad valaha azt a tanácsot, hogy pozitívnak kell lenned, és ily módon próbáld megoldani azokat a problémákat, amelyek esetleg aggasztanak? Vagy talán azt, hogy a céljaid eléréséhez az életedben mindössze egy erős elmére van szükséged, amellyel vizualizálod magad előtt a célodat, mielőtt azt valóban eléred?

Az ilyen gondolkodásmódokat az elmúlt néhány évtizedben széles körben számos önsegítő könyv népszerűsítette, ilyen volt például a "Hogyan szerezzünk barátokat és befolyásoljuk az embereket" című Dale Carnegie kötet.

De valószínűleg nem fogsz túl messzire jutni az ilyen gondolkodással, és az ilyen tanácsok nem fognak segíteni abban, hogy bármit is elérj. Valójában a világ szellemi guruja Osho azt mondja, hogy a "pozitív gondolkodás" filozófiák teljességében csalások, amelyek többet ártanak az embereknek, mint használnak.

Miért nem segít az erőltetett pozitív gondolkodásmód?

Arra a kérdésre, hogy miért hiszi, hogy a pozitív gondolkodásmód nem segít az embereknek, azt a valóságtól való menekülésnek nevezte, ahol nem vagyunk őszinték önmagunkkal:

"Ha megpróbálod magadra erőltetni a pozitív gondolkodást, amikor valójában nem érzed azt, akkor magad ellen teszel. Nem vagy becsületes magaddal. Ez tagadása mindannak, amit magad előtt látsz, és ez egy burkolt formája az önbecsapásnak.

Sajnálatos módon a pozitív gondolkodás ötlete az egyetlen dolog, amivel Amerika hozzájárul az emberiség kollektív gondolkodásához, és egy szemét. Az olyan írók, mint Dale Carnegie és Napoleon Hill megfertőzték az emberek elméjét ezzel a haszontalan ötlettel.

Csak a középszerű elmék vonzódnak hozzá.

Dale Carnegie könyveinek népszerűsége például olyan szinteket ért el, amit nem is értek. Olyan könyvekről van szó, mint a 'Hogyan szerezzünk barátokat és befolyásoljuk az embereket', amelyek a pozitív gondolkodók és a valóság tagadók egész kultúráját ölelik fel.

A pozitív gondolkodásmóddal kapcsolatos attitűdök nem segítenek abban, hogy meglássuk és szembenézzünk azzal a valósággal, amit bemutatnak nekünk. Valójában üzenetet küld a tények figyelmen kívül hagyására, hogy ne nézzünk a sötét oldalra. Aztán nem nézünk rá, és akkor mi történik? Eltűnik? Nem, nem tűnik el. Még mindig ott van, és mindaz, amit csinálsz, önmagad becsapása.

Ott van a fény és a nappal, és az éjszaka nem válik világossá csak azért, mert jobban szeretnéd ezt képzelni.

A negatív dolgok ugyanolyan részei az életnek, mint a pozitívak, és a kettő teremt meg egy nagyon is szükséges egyensúlyt."

Érvelésében Osho nem kevesebb kritikával illette Napoleon Hillt és az ultranépszerű "Gondolkozz és gazdagodj!" című könyvét:

"Ahogy én emlékszem, Napoleon Hill nagyon szegény ember volt, de későbbi életében meggazdagodott. Ő azonban a gazdagodásról szóló könyvének eladásából gazdagodott meg. Ez elég volt ahhoz, hogy megtagadja az egész tanítását, de ezt csak nagyon kevés ember látta.

Vagyis nem az ő pozitív gondolkodásmódja volt az, ami gazdaggá tette. Hanem az a tény, hogy volt elég bolond a világon, aki úgy döntött, hogy megvásárolja a könyvét.

Az elején azonban nem volt olyan könnyű. Ott állt a könyvesboltokban, és egész nap azzal a céllal ment oda az emberekhez, hogy meggyőzze őket, hogy vegyenek egy könyvet.

És egy napon a sors úgy hozta, hogy Henry Ford bejött a könyvesboltba, majd Carnegie odalépett hozzá, és egy olyan könyvet próbált rásózni, amely bizonyos sikereket hozott neki az életben. Henry Ford megkérdezte tőle, hogy ő írta-e könyvet, és Carnegie büszkén megerősítette.

És azt hiszem, hogy büszke is lehetne a könyvére. Elismerést kell, hogy kapjon egy olyan ember, aki egy szar filozófiából globális bestsellert tudott csinálni.

Henry Ford megkérdezte Carnegie-t, hogy busszal vagy a saját kocsijával jött-e a könyvesboltba, és Carnegie azt mondta, hogy busszal. Henry Ford bemutatkozott, rámutatott a kocsijára és Carnegie-t egy csalónak nevezte, amiért a sikerről írt anélkül, hogy először elérte volna. Ford logikájának egyértelműsége nyilvánvaló, és nem, nem hiszek semmiféle pozitív gondolkodási filozófiában."

Vigyázni kell a féligazsággal

"Nem vagyok híve semmilyen pozitív gondolkodásmódnak, mivel nem hiszek a negatív gondolkodásban sem. Mindkét filozófia azon alapul, hogy valaki figyelmen kívül hagyja a valóság egyes részeit és elnyomja a saját érzelmeit. Mindkét filozófia szem elől téveszti azt a tényt, hogy az életben nem minden pozitív vagy negatív, hanem a kettő kombinációja, és ezt fel kell ismerni és szembe kell vele nézni.

A teljes hazugság kevésbé veszélyes, mint egy féligazság, mert hamar nyilvánvalóvá válik bárki számára. De a féligazságokat nehezebb felismerni, mert sokkal kevésbé nyilvánvalóak és egy csomó időt tölthet azzal valaki, hogy elhiszi."

Az elme negatív elképzeléseit fel kell szabadítani, és nem kell elnyomni.

Nagyon káros dolog, ha elnyomja valaki az érzelmeit, különösen a negatívakat. Az egészséges önkifejezés egy szüntelen folyamat, és semmi sem rekedhet bent. A tudat nem lehet sem pozitív, sem negatív. Ez a tudat legtisztább és legvalóságosabb formája.

A legjobb életet a tiszta tudatosságon keresztül élhetjük. A vacak gondolkodásmódok és filozófiák csak felhalmozódnak a tudatalatti elmében, és ez az, ahol már nem vagy valódi önmagad.

Szeretetről és boldogságról beszélsz, de annyira elnyomtad magadban, hogy egy poklot teremtettél a lényeden belül. Nincs szeretet és boldogság az életedben. Ha megtéveszted a többieket és megtéveszted magadat, ha sikeresnek is bizonyul, ez egyáltalán nem siker. Ez csak egy elvesztegetett élet receptje.

Ezért a pozitív gondolkodás a középszerűség és a képmutatás filozófiája. Hosszú távon nem lehet egészséges, ha énekelsz, amikor szomorú vagy. Megpróbálhatsz énekelni, és talán sikerül is, de emlékszel, mindaz, amit elfojtottál már benned van, és végül a dühödön keresztül jön ki.

És a szomorú vagy dühös éneklés teljesen értelmetlen, mert nem ez az állapot az, amiben vagy. Nem vagy a jelen pillanatban, és nem érzed azt.

sp

Könyvajánló

Szabadság - Merj önmagad lenni

Osho

Ne légy törpe. Próbáld elérni a képességeidben rejlő legvégső magasságot. De csak a saját igazságod, a saját felfedezésed fog felszabadítani; semmi más nem tudja ezt megtenni.

Osho a szabadság három dimenzióján keresztül mutatja be az önmegvalósítás lehetőségeit. Az első, amikor szabaddá válsz valamitől, ez az állapot a külső erők szülők, társadalom, vallás által rád kényszerített korlátok lerombolása. A következő fázis a szabadság valamire, egy pozitív állapot, amelyben magadhoz ölelsz és megteremtesz valamit például egy kiteljesítő kapcsolatot, egy művészi vagy humanitárius látomást. És végül létezik a puszta szabadság, a legmagasabb rendű és legértékesebb fázis. Ez utóbbi több mint csupán ellenezni vagy támogatni valamit; ez az a szabadság, amelyben egyszerűen önmagad vagy, és igaz módon válaszolsz minden egyes pillanatra.

Ez a kötet arra törekszik, hogy rávilágítson azokra a tévhitekre és nézőpontokra, amelyek nem engedik, hogy önmagad lehess. Arra ösztönöz, hogy nézz szembe mindazzal, amit elkerülni próbálsz, hiszen ez adja majd meg a kulcsot a valódi felismerésekhez és az erőhöz. Segít beazonosítani a szabadságod útjában álló akadályokat, akár a környezeted, akár saját magad állítottad őket. Segít bölcsen megválasztani a megvívandó csatákat, és megtalálni a bátorságot ahhoz, hogy hű legyél önmagadhoz.