Bár a félelmet a pszichológusok az egyik legalapvetőbb emberi érzelemnek minősítették, szinte egyszerű érzésnek tekinthető. Valójában, ha...
Bár a félelmet a pszichológusok az egyik legalapvetőbb emberi érzelemnek minősítették, szinte egyszerű érzésnek tekinthető. Valójában, ha az érzelmek érzéseket és testi reakciókat is tartalmaznak, akkor a félelem a legalapvetőbb összetevője a szorongásoknak és a fóbiáknak.
A félelem ugyanakkor inkább tekinthető érzésnek, mint érzelemnek, és fontos, hogy különbséget tegyünk érzések és érzelmek között a pszichológiában. Ez a megkülönböztetés manapság elég homályos, emiatt a pszichológusok széles körben nem tesznek különbséget az érzés és az érzelem között.
Az érzelmek összetett mentális és fizikai folyamatok, mivel az érzelmek érzésekkel járnak, melyek szellemi vagy lelki összetevőkből és testi reakciókból állnak, melyek fizikai reakciók. Így az érzés elengedhetetlen része az érzelemnek. Az egyszerű érzés tisztán pszichológiai, és nem jár testi reakciókkal, és ez az, ahol a félelem együtt jár vagy sem testi reakciókkal, mely egyaránt lehet egy érzés és egy érzelem.
Például egy hallgató félelmét egy vizsga alatt kísérheti testi reakció, mint a gyors szívverés vagy kipirult arc, kitágult pupillák, és így tovább. Bár a félelem, ami lehet egy érzés összetevő, lehet nagyon egyszerű és általános, de lehet tudattalan is testi reakció jelenléte nélkül, bár nem olyan intenzív, mint a szorongás, amely szükségszerűen testi reakciókkal jár együtt. Így ha fenn állsz egy színpadon, és előadsz valamit, lehet, hogy közvetlenül nem érzékeled a testi reakciót, és lehetsz nyugodt és normális, de még akkor is ott rejtőzhet a félelem érzése, mint egyfajta nyugtalanság.
A félelem tehát lehet egyszerre egy érzés és egy érzelem, a félelmet mégis nehéz lenne kimutatni, mint egy teljesen szubjektív vagy lelki érzést, mivel nem kísérik látható vagy érezhető fizikai reakciók, mint a félelmet, mint érzelmet. A szorongást másrészt egy különálló, belső vált érzelemnek tartják, ami a félelem helyett egy belsőleg érzékelt fenyegetésből keletkezik, amely külső ingereknek köszönhető. A félelmet, mint külsőleg megnyilvánult érzelmet vagy érzést lehetne meghatározni, amit lehet, hogy nem kísérnek testi reakciók, és a félelem lehet tudatos, vagy tudattalan.
A félelem pszichológiája a félelmet mint egy érzelmet, és mint egy érzést, a félelmet mint tudatost és tudattalant, a félelmet testi reakciókkal és testi reakciók nélkül, és a félelmet a szorongásban és a fóbiákban különböztetné meg. Fontos lenne megérteni, hogy miért jelentkezik a félelem, és mik a testi reakciók, amikor a félelem egy erős, tudatos érzelem, és ez hogyan tér el a félelemtől, mint egy érzéstől, mely lehet, hogy nem jár együtt testi reakciókkal, és lehet tudatos, de valószínűleg inkább öntudatlan lenne.
Mondjuk például, hogy egy öntudatlan félelme van valakinek a régi, kísértetjárta, omladozó házaktól, és többször is álmodik eseményekről ilyen házakban, maga az álom is okozhat némi testi reakciót, de ez nem tűnik nyilvánvalónak, hogy a félelem okozza a testi reakciót. Tehát ebben az esetben maga a félelem egyszerűen tudattalan és egy érzés, ami az álmokban nyilvánul meg, és az álmok a testi reakciókkal kapcsolatosak, nem a félelemmel.
Tehát itt a félelem egy érzés, nem pedig érzelem. Néhány pszichológus ugyanakkor amellett érvelne, hogy ez a "félelem" egyszerűen egy meghatározatlan aggodalom lenne, de mivel a pszichológusoknak a félelem okát is meg kellene határozniuk (vagy a szorongásét, ahogy azt mondanák), mely egy félelem a kísértetjárta háztól, ez még mindig egy külsőleg megnyilvánult félelem, és nem egy belsővé vált szorongás. A félelem tehát külsőleg nyilvánult meg, legyen az egy érzés, vagy egy érzelem.
Különbséget tenni az érzések és érzelmek között olyan, mint megpróbálni különbséget tenni a meteorok és aszteroidák között a világűrben, és a megkülönböztetéshez szükség lenne az elme rétegeinek igen részletes elemzésére. Ezen a ponton nem rendelkezünk megfelelő kerettel vagy tudományos bizonyítékkal, amely hozzájárulhatna ahhoz, hogy ezt a megkülönböztetést könnyen elvégezzük. A tudatossággal kapcsolatos modern kutatások foglalkoztak az érzésnek ezen problémájával.
Ahogy Thomas Nagel kiemelte nagyon híres tanulmányában, a "Milyen lehet denevérnek lenni"-ben a "milyen lehet annak lenni" szubjektív érzése nagyon fontos. A tudatosság tanulmányozásával az érzelmek szubjektív szempontjai mind fontosak, és bár kőkemény fizikalisták, akik úgy vélik, hogy az elménk nem más, mint neuronális kisülések, figyelmen kívül hagynák, hogy az érzelemnek lehet egy érzésbeli vonatkozása. Tudatossággal foglalkozó tanulmányok bebizonyították, hogy az érzés, vagy szubjektív szempont az emberi lét lényege.
Ugyanakkor a félelem pszichológiájának témájában alapvető fontosságú megértenünk, hogy miért történik a félelem, és mik lehetnének a félelem gyógyászati irányai. A félelmet a kellemetlenségek általános tudattalan érzéseként lehetne jellemezni, vagy lehetnek bonyolultabb érzések, mint a szorongás, és a külsőleg megnyilvánult félelem. A félelem fóbia is lehet, amely tartósan kóros félelem konkrét tárgyak és helyzetek irányában.
Fóbiák lehetnek pókoktól, vagy a magasságtól, és ezek a túlzó, vagy szésőséges félelemformák súlyos testi reakciókkal, szinte a paranoiás reakciókkal határos válaszokkal járhatnak együtt. A félelemről így tehát kiderült, hogy lehet komoly érzelem testi reakciókkal, és megnyilvánulhat szorongásként és fóbiaként, és a félelem lehet egy általános érzés is. Ahhoz, hogy megértsük, miért történik a félelem, megkülönböztetjük a félelem típusait:
Félelem, mint érzelem - A félelem, amikor testi reakciókkal jár együtt, erős érzelmi válaszként egy helyzetre, egy tárgyra, vagy egy eseményre. Mivel a félelem belsővé vált, a félelem természetesen egy érzéssel kezdődik, vagy egy szubjektív alkotórésszel. Ez azt jelenti, hogy az egyén először félelmet "érez" a helyzettől, majd reagál rá. Az ilyen félelem, melyben az egyén tudatában van az érzelemnek, és erősen reagál rá, általában egy érzelmi reakció, és ez a fajta félelem így nyilvánul meg, mint egy erős érzelem.
Félelem, mint érzés - A félelem azonban lehet egyszerűen megnyilvánuló, mint egy szubjektív érzés, egyfajta nyugtalanság, vagy tudattalan észlelése valamilyen fennálló veszélynek vagy fenyegetésnek, melyek nem idéznek elő erős testi reakciókat. A félelem, mint érzés így öntudatlanul megjelenhet álmokban, nyelvbotlásban, figyelemvesztében stb.
Szorongásos félelem - A félelem, mint egy érzés, a szorongás szubjektív alapja is lehet, mint amikor belsővé vált, és a megmagyarázhatatlan szorongásnak van egy általános félelem érzése. A szorongás így szintén félelemmel kezdődik, de ez lehet nagyrészt tudattalan, külsőleg megnyilvánult, és általánosabb. De a szorongás eltérő testi reakciókkal jár, és ez az, amiben a szorongás különbözik a félelemtől, mint érzéstől.
Fóbiás félelem - Fóbiás félelem tartós kóros érzelmi reakcióként áll fenn különleges tárgyak vagy események irányában. A különbség a szorongás és a fóbia között az, hogy a fóbia mindig külsőleg megnyilvánult, míg a szorongás belsővé vált, és a félelem újra külsőleg megnyilvánulttá válhat, mint egy érzelem, vagy belsővé válhat, mint egy érzés, mely mind része lehet a szorongásnak és a fóbiának. Azonban a fóbia nem érzelem, hanem kóros válasz, mely félelemből, mint komplex érzelmi, és testi reakciókból áll. Mivel a fóbiák érzelmek és erős reakciók kompozíciói, a fóbiákban a reakciók eltúlzott formában fejeződnek ki, így a fóbiával rendelkező egyének extrém módon reagálnak, és kifejleszthetnek egy pánik állapotot, különösen a szélsőséges és ellenőrzihetetlen testi reakcióknak köszönhetően.
A pszichológiai terápiás kezelésben szükséges lesz megérteni a félelem eredetét, és ezt meg lehet tenni neurológiai vizsgálatokkal, és a testi reakciók, valamint a mentális állapotok vizsgálatával. A félelmeket, mint egyszerű érzéseket, vagy összetett érzelmi válaszokat azonosítani kell az egyes helyzetekben, és a kiterjedt félelmeket is tanulmányozni lehet a szorongásokban és a fóbiákban.
WT
Könyvajánló
Tanulj meg félelem nélkül élni!
Balogh Béla
Szerelmi bánat, csalódás, gyász vagy váratlan anyagi veszteség olyan érzelmi hullámvölgybe sodorhat, melynek hatása sokszor hónapokig, esetleg évekig is eltart. Ha vannak is nyugodtabb órák, esetleg napok, a fájdalom újra és újra feltör. Néha egy szó, egy emlék vagy egy illat is elegendő ahhoz, hogy eleredjenek a könnyeid, vagy torkodat elkezdje fojtogatni a sírás.
Lehúzó, fájó érzelmek és szomorú gondolatok komoly veszélyt jelentenek testi egészségedre, ezért jó volna ebből a hullámvölgyből mielőbb kikerülni, és újra megtalálni a belső harmóniát és egyensúlyt.
Egy kis segítséggel ezt akár három hét alatt is elérheted.
A mellékelt CD feloldhatja minden félelmedet, sőt, előző életeid emlékeihez is hozzásegíthet.
