Létezik egy ősi föld alatti város, ahol egykor 20000 ember élt

Bizonyára sokan fantáziáltak már arról, hogy van az otthonukban egy ajtó, ami egy rejtett világba nyílik, de azt már kevesen tudják elkép...

Bizonyára sokan fantáziáltak már arról, hogy van az otthonukban egy ajtó, ami egy rejtett világba nyílik, de azt már kevesen tudják elképzelni, hogy a házuk mögött egy eltemetett város fekszik. 1963-ban egy török ember egy falat döntött le házának pincéjében, amikor felfedezett egy ősi, 18 emelet mély föld alatti várost.

Egy időben akár 20000 embernek is otthont adhatott Derinkuyu, a világ egyik legnagyobb föld alatti városa. A törökországi Kappadókia régióban található, mely egyike a több mint 200 föld alatti városnak, melyet vulkáni kőzetből faragtak ki.

Derinkuyu valójában alagutakkal csatlakozik ezekhez a föld alatti településekhez, melyek több kilométer hosszan húzódnak. Ami annyira lenyűgözővé teszi a várost, az a mélysége, ami több mint 75 méter, valamint a szervezettsége, ami szükséges volt ahhoz, hogy megfeleljen a lakosság igényeinek a föld alatt.

Mikor jött létre a föld alatti város?

Úgy gondolják, hogy Derinkuyu föld alatti városának építését a frígek, egy indoeurópai nép kezdte el az időszámításunk előtti 8. és 7. század körül. Miután a népesség keresztény lett a római időkben, a kápolnáikat a föld alatti lakhelyük mellett kezdték létrehozni. Úgy gondolják, hogy a keresztény népesség a föld alatti várost használta, hogy elkerülje a rómaiak üldöztetését.
[post_ads_2]
A bizánci időszak alatt a föld alatti város virágkorát élte. A 780-tól 1180-ig tartó arab bizánci háborúk alatt Derinkuyut menedékként használták a muzulmán arabok - ebben az időszakban készítették a föld alatti városokat összekötő alagutakat.

Egy alternatív elmélet sokkal korábbra teszi a föld alatti város kialakulását, az ősi anatóliai hettiták idejére. Ez a hipotézis az időszámításunk előtti 15. századra datálja az építését, ahol a területet a megszálló ellenségek előli menekülésre használták.

http
Milyen volt az élet a Derinkuyuban?

Bár a klausztrofóbiások számára nem éppen ideális, ezek az ősi kultúrák megpróbálták az életet kényelmesebbé és biztonságosabbá tenni a föld alatti városban. Hosszú, akár 55 méter hosszúságú aknák biztosították a szellőzést, míg a nagy, kerek, több, mint 400 kilogrammos kőajtók nyújtottak védelmet, hogy a betolakodók ne tudjanak bejutni a föld alatti városba.

Az istentiszteletre használt kápolnák mellett voltak állatok számára használt területek valamint kutak, amelyek friss vizet biztosítottak. A közös helyiségek, istállók, borospincék és olajprések mind a föld alatti élénk életre utalnak. Mit kezdtek a hulladékkal? Edényekben tárolták, és amikor csak lehetett, a felszínre juttatták.

Derinkuyu manapság

Mióta 1965-ben megnyitották a nyilvánosság számára, Derinkuyu föld alatti városa Kaymakli mellett jól ismert turisztikai látványosság a régióban. Bár a 18 szint közül csak 8 látható, hihetetlen lehetőség arra, hogy az ember elképzelje, hogyan voltak képesek az akkori lakók alkalmazkodni a körülményekhez.