"A piszok az jó" - Miért kell a gyerekeknek minél több baktériummal találkozniuk?

Az újdonsült szülőket gyakran árasztják el információkkal, hogy hogyan gondoskodjanak megfelelően gyermekükről. A világunk egy folyamatos ...

Az újdonsült szülőket gyakran árasztják el információkkal, hogy hogyan gondoskodjanak megfelelően gyermekükről. A világunk egy folyamatos információforrás, és megpróbáljuk meghatározni, hogy mely információk szolgálják majd a családunk és a gyermekeink jólétét, és mi az, amit csak a profit megszerzése érdekében próbálnak eladni nekünk, ami nyomasztó és nehéz folyamat lehet.

Az npr hírportál újságírója Lulu Garcia-Navarro a közelmúltban készített interjút Jack Gilbert kutatóval, aki a Chicagói Egyetemen mikrobiális ökoszisztémákat tanulmányoz. A második gyermeke születése után, mint sok más szülő, nyugodtabb megközelítést alkalmazott a gyermeknevelés tekintetében. Ezen folyamat részeként úgy döntött, hogy megvizsgálja a baktériumok mögött meghúzódó tudományt és a modernkori gyerekekre leselkedő veszélyeket.

Talán meglepő, de a kutatásai azt mutatták, hogy a különféle kórokozóknak való kitettség valójában előnyös.

Felnőttként természetesen meg akarjuk védeni gyermekeinket mindentől, ami kárt okozhatna nekik, de amit talán nem veszünk észre, hogy miközben megpróbáljuk megvédeni őket, valójában akadályozzuk azt a képességüket, hogy erős immunrendszert alakítsanak ki. Amikor rohanunk, hogy megtörölgessük a kezüket és az arcukat, miután a szabadban játszottak, vagy nem engedjük, hogy a kedvtelésből tartott állataink megnyalogassák őket, megakadályozzuk, hogy a baktériumok elvégezzék varázslatos dolgukat.

Gilbert az életmódra utalva elmagyarázza, hogy "sokkal több erjesztett ételt kellene ennünk, amelyek bakteriális termékeket és baktériumokat tartalmaznak. Engednünk kellene, hogy a gyermekeink sokkal rendszeresebben érintkezzenek az állatokkal, a növényekkel és a talajjal."

Ma már annyira óvatosak vagyunk, hogy biztosak akarunk lenni abban, hogy körülöttük minden steril, miközben pont a kitettség hiánya és a túlzott sterilizálás az, amely hiperérzékeny immunrendszert hoz létre:

"Vannak a szervezetben ezek a kis katona sejtek, az úgynevezett neutrofilek, és ha túl sok időt töltenek azzal, hogy keressenek valamit, amit csinálhatnak, akkor ingerlékenyek és gyulladáskeltők lesznek. És amikor végre látnak valamit, ami idegen, mint például egy pollen, akkor robbanásszerűen gyulladást keltővé válnak. Megőrülnek. Ez az, ami kiváltja az asztmát és az ekcémát, és sokszor az ételallergiát."

Ha engedjük a gyerekeknek, hogy a piszokban játszanak és viszonylag "koszosak" maradjanak, az növeli az esélyét egy erős immunrendszer kialakulásának. Az egyik fő bűne a legtöbb szülőnek, a viselkedésük mögötti jó szándék ellenére, hogy túlzottan sterilizálják a környezetüket. Gilbert kifejezetten megemlíti, hogy a meleg vagy akár meleg szappanos víz használata a gyermek kezeinek tisztítására egészségesebb, mint egy kézi fertőtlenítő alkalmazása.

Gilbert az "5 másodperces szabályt" is leleplezi és elmagyarázza, hogy "a mikrobák ezred másodpercek alatt hozzátapadnak egy földre esett ételhez. Úgyhogy nem jelent semmi különbséget. Hacsak nem esett olyan helyre, ahol úgy gondoljuk, hogy nagy veszélynek lehetnek kitéve a rendkívül veszélyes kórokozók miatt, ami a mai háztartásokat figyelembe véve gyakorlatilag lehetetlen, tehát nem jelent veszélyt a gyermekek számára."

Pontosan ezt gondolja minden szülő abban a pillanatban, amikor a cumi kiesik a csecsemő vagy kisgyermek szájából. Ez egy reflexszerű reakció, amivel a legtöbben nem tudnak mit kezdeni, mégis van. Gilbert azonban egy vitatott tanáccsal szolgál arra, hogyan reagáljunk ebben a helyzetben, és azt javasolja, hogy amikor ez megtörténik, a szülők inkább nyalják meg a cumit ahelyett, hogy lemosnák.

Egy tanulmány kimutatta, hogy "azok a szülők, akik megnyalják a cumit és visszahelyezik, a gyereküknél sokkal ritkábban alakul ki allergia, asztma és ekcéma. Összességében egészségesebbek és ellenállóbbak lesznek."

A szabadban való tartózkodás óriási előnyökkel jár mind a fizikai, mind a pszichológiai egészségünkre nézve. Az egyik gyakorlat, melynek neve "Földelés" arra ösztönöz, hogy mezítláb legyünk a fűben. A földelés mögött rejlő logika a Föld által hordozott intenzív negatív töltésen alapul. Ez a töltés elektronban gazdag, jó antioxidáns és szabad gyököket pusztító elektronokat tartalmaz. A mezítlábas járás a talajon javítja az egészségünket és elősegíti a jólét érzését - ez a koncepció megtalálható a különböző kultúrák szakirodalmában és gyakorlataiban szerte a világon.

Mi a helyzet a fürdéssel? "A túlzott mosakodás károsíthatja a bőrt és nagyobb valószínűséggel járhat fertőzésekkel és gyulladásos reakciókkal, mint például az ekcéma esetében." A hat hónapos kor alatti gyermekek és a csecsemők legfeljebb 18 hónapig biztonságban lehetnek, ha néhány napig nem fürdenek - egy meleg vizes ruha használata elég lehet.

Mindezen információk megtalálhatók a Jack Gilbert és Rob Knight által közösen írt "A piszok jó: A baktériumok előnye a gyermek immunrendszerének fejlődésében" című könyvben. (1)

A könyv segít az interneten található mérhetetlen mennyiségű információ feldolgozásában és tudományosan alátámasztott kutatásokat mutat be, hogy támogatást nyújtson a gyerekek felneveléséhez.

"Az internet tele van spekulációval és félretájékoztatással azon kockázatokról és előnyökről, amelyeket a legtöbb szülő egyszerűen kórokozónak tart, de amit a tudósok ma már mikrobiomnak neveznek: a szervezetünk belsejében lévő összes apró organizmus és a külső környezet együttes aktivitása hatalmas hatással van egészségünkre és jólétünkre." (2)

(1) - https://www.amazon.com/Dirt-Good-Advantage-Childs-Developing/dp/1250132606
(2) - http://www.npr.org/sections/health-shots/2017/07/16/537075018/dirt-is-good-why-kids