Egyes viking nőknek 1000 évvel ezelőtt szándékosan megnyújtották a koponyáját, amit a hunoktól tanulhattak

Stockholmtól több mint 150 kilométerre délre fekszik a svéd Gotland sziget. A történészek évtizedek óta fontos információforrásnak tekintik ...

Stockholmtól több mint 150 kilométerre délre fekszik a svéd Gotland sziget. A történészek évtizedek óta fontos információforrásnak tekintik a szigetet a viking kultúrát illetően a több száz 10. és 11. századi temetkezési hely miatt.

A történészek éveken át a viking kultúra kulcsfontosságú elemének tekintették a testmódosítást. A viking kori szövegek, valamint az emberi maradványok bizonyítják, hogy a tetoválás és a fogak reszelése gyakori volt abban az időben. A kutatók azonban a testmódosítás egy másik formáját is felfedezték, a koponya megnyújtását.

Eredetileg a hunok gyakorolták, és Délkelet-Európában alkalmazták a koponya nyújtását, de még soha nem figyelték meg viking temetkezésekben. A megnyúlt koponya a Gotlandon eltemetett három 8-11. századi nő esetében a vikingek és más európaiak közötti kulturális csere jelenlétére utal.

Testmódosítás a viking kultúrában

A történészek régóta elismerik a testmódosítást, mint a viking kultúra fontos részét. Ahogy Aḥmad ibn Faḍlān arab diplomata leírta 10. századi naplójában, a vikingek általában tetoválták magukat. Az 1990-es években feltárt viking maradványok esetében a szájban végzett módosításokat is megfigyeltek. Ebben a rituáléban a vikingek vasszerszámokat használtak, hogy barázdákat faragjanak a fogaikba.

A kutatók most szándékos koponyanyújtást azonosítottak néhány viking nő maradványai között Gotlandon, a távoli svéd szigeten.

A kutatók összesen három kúp alakú koponyával rendelkező nőt azonosítottak, akik 793 és 1066 között éltek. Ez az első ismert példa arra, hogy a vikingek a koponya megnyújtását gyakorolták.

A kutatócsoport tanulmánya szerint a nők fejét valószínűleg születésükkor kötszerbe tekerték, hogy elvégezzék a koponya módosítását. (1)

"A csecsemő koponyájának módosítására vonatkozó ismeretek szükségessé tehették a közösség bevonását, és nem lehetett egyszerűen átadni elszigetelt egyének között," - magyarázták a szerzők. Ami a célját illeti, a kutatók szerint ez a viking közösség közötti osztálykülönbség jele lehetett.

"Feltételezem, hogy ezeknek a nőknek az idegen megjelenése nyilvánvaló volt," - mondta Matthias Toplak, a tanulmány vezető szerzője, a németországi Haithabu Viking Múzeum régésze. "Lehet, hogy egy bizonyos elit vagy valamilyen más társadalmi csoport jelképe volt."

Tekintettel arra, hogy ez a fajta módosítás valószínűleg a nomád hunoktól származik, akik a 4. és 5. század között megszállták Európát, a kutatók rájöttek, hogy jelenléte Gotlandon érdekes információkat tár fel a vikingek más kultúrákkal való kapcsolatairól.

Jelentős információk feltárása a viking kultúráról

Valószínű, hogy egy bizonyos gotlandi család gyakorolhatta a koponyanyújtást, mint látható ábrázolását egy olyan régióval való kapcsolatuknak, ahol ez a gyakorlat mindennapos volt, például Délkelet-Európában, a Fekete-tenger közelében. Az egyik nő eredetileg talán ebből a régióból származott.

"Úgy gondolom, hogy a gotlandi koponyadeformációkat messzemenő kereskedelmi kapcsolatok bizonyítékának tekintették, és így a befolyás és a kereskedés sikerének jele volt," - mondta Toplak.

A legtöbb dolog, amit a történészek tudnak Gotland befolyásáról a viking korban, az a 11. és 12. századi temetkezésekből származik, amelyekből nagyon sok van a szigeten. Valójában a viking testmódosítás számos ismert példája ezekből a temetkezésekből származik, ami Gotlandra, mint a kulturális csere központjára mutat rá. A 12. és 14. században a német kereskedők még a viking kor után is használták a szigetet kereskedelemre.

Ennek ellenére a koponya megnyújtása "meglehetősen újonnan felfedezett jelenség, amely intenzív kutatást igényel" a tanulmány szerzői szerint. A kutatóknak több bizonyítékot kell gyűjteniük, hogy véglegesen megmagyarázzák a gyakorlat célját.

"A viking kor társadalmában ezeknek a szokásoknak a konkrét megnyilvánulásait még mindig nem vizsgálják szisztematikusan társadalmi vonatkozásaik tekintetében," - írják a tanulmány szerzői. (2)

(1) - https://publicera.kb.se/csa/article/view/10726/188
(2) - https://www.livescience.com/archaeology/vikings/