Iránban egy homokvihar vélhetően egy ősi város romjait fedte fel

Egy közelmúltbeli homokvihar Iránban egy sor struktúrát fedett fel, melyekről úgy vélik, hogy egy ősi város vagy nekropolisz részei lehetn...

Egy közelmúltbeli homokvihar Iránban egy sor struktúrát fedett fel, melyekről úgy vélik, hogy egy ősi város vagy nekropolisz részei lehetnek. A kezdeti elemzések azt sugallják, hogy a maradványok a korai iszlám középkorig nyúlnak vissza (i.sz. 661-1508), de lehetnek sokkal régebbiek vagy akár újabbak is. Az iráni hatóságok nem kockáztatnak, ezért fegyveres katonák őrzik a helyet és tartják távol a fosztogatókat.

"Egy csoport régész már a helyszínre érkezett annak megállapítására, hogy a terület egy nekropolisz vagy egy lakóhely volt-e," - mondta Mohammed Vafaei, a Kulturális Örökség, Kézműves és Idegenforgalmi Szervezet (CHHTO) igazgatója. (1)

A CHHTO régészei fogják megvizsgálni a helyszínen található tárgyakat és feltérképezni a romos struktúrákat, hogy átfogóbb képet kapjanak a szerkezetek korát illetően. A régészeti helyszínt mintegy 5000 négyzetméterre becsülik.

Az archeológus csapat a kezdeti vizsgálatokat követően egyelőre nem bocsátkozott találgatásokba a helyszín korával kapcsolatban. (2)

A homokvihar március végén söpört végig a sivatagos területen, felfedve az ősi romokat, törött cserepeket és vályogot Nejad Khaleqi, Fahraj kormányzója szerint Kerman tartományban.

Vafaei azonban azt mondja, hogy "Nem állítható, hogy egy adott terület történelmi, amint tárgyak jelennek meg a föld alól a viharok és árvizek után, mivel azok származhatnak más régiókból is, melyeket a víz vagy a vihar sodort oda."

Azonban Hamid Rouhi, a CHHTO tartományi helyettes vezetőjének óvatos következtetése alapján a helyszín az iszlám középkorig (i.sz. 661-1508) nyúlik vissza.

"Ez az első alkalom, hogy ilyen romok kerültek felszínre, így nincs pontos adat az életkorukra és a történelmükre vonatkozóan," - mondta Rouhi. Azt is elmondta, hogy a megbízott tisztviselők több információt is nyilvánosságra fognak hozni, amint azok rendelkezésre állnak.

A szakértők azt remélik, hogy a helyszín felkerülhet a Nemzeti Kulturális Örökség listájára, miután a vizsgálatok igazolják az életkorukat.

Nem lenne példa nélküli, hogy régi helyszíneket találnak Kerman területén, mivel Fahraj és Rigan is több ókori régészeti lelőhellyel rendelkezik. Az elmúlt néhány hónapban áradások következtében kerültek napvilágra ezek az ókori helyek Riganban és Negin Kavirban.

Az iszlám középkor az úgynevezett iszlám aranykor a muszlim tudósok tanulmányai szerint, mivel megőrizték és bővítették a tudást műszaki, technológiai, földrajzi, jogi, tudományos és orvostudományi területeken. A tudósok a helyszínekkel kapcsolatban emellett kutatták a művészeteket, a költészetet, valamint az irodalmat, filozófiát, közgazdaságtant, a navigációt és a szociológiát.

A 7. század közepétől a 13. század közepéig az iszlám világ volt a a tanulás és a tudományos fejlődés központja. Az iszlám aranykor számtalan találmány és újítás megszületését tette lehetővé, míg az iszlám tudósok fontos szerepet játszottak a görög és más ókori civilizációk tudásának megőrzésében.

(1) - http://www.tehrantimes.com/news/412450/Archaeologists-dispatched-to-newly-unearthed
(2) - https://financialtribune.com/articles/people-travel/62179/kerman-area-exposed-by-storms