Egy nyugalmazott püspök elmagyarázza, hogy miért találta ki az Egyház a poklot

Az Egyház túlélése a pokol koncepciójában való hittől függ. A vallások gyakran olyan elképzeléseket és koncepciókat találnak ki, mint m...

Az Egyház túlélése a pokol koncepciójában való hittől függ.

A vallások gyakran olyan elképzeléseket és koncepciókat találnak ki, mint minden más alkotó emberi vállalkozás, és a történelem során számos rendkívül rossz elgondolást szabadítottak rá az emberiségre. A legtöbb ezek közül olyan fogalmak köré szerveződik, hogy mit és hogyan kell tenni az életben azzal a céllal, hogy meggyőzzék az embereket arról, hogy az Egyház irányelveinek való megfelelés néhány megfoghatatlan jutalommal jár majd a túlvilágon.

Az egyik példa a sok közül a keresztény hit, amely szerint az egyetlen módja annak, hogy ne égjünk örökké a pokolban, ha elfogadjuk Jézus Krisztust mint megmentőt, mintha nem lenne más istenség vagy vallási tapasztalat, amely elérhető lenne az ember számára.

A mennyország és a pokol koncepciója már annyira beleivódott az emberi lélekbe, hogy sok ember nem lát más lehetőséget ezen korlátozó paradigmán túl. John Shelby Spong nyugalmazott episzkopális püspök azonban úgy tűnik, hogy nem hisz a pokol mítoszában, és egy széles körben sugárzott televíziós interjúban osztotta meg véleményét arról, hogy az emberek meggyőzése a "pokolban" való hitről miért abszolút kritikus fontosságú az Egyház fennmaradása szempontjából.

"Nem hiszem, hogy létezik a pokol. Történetesen hiszek a halál utáni életben, de nem gondolom, hogy van olyan dolog, mint a jutalom és a büntetés. A vallás mindig is az irányításról szólt, és ez olyasvalami, amit az emberek nem igazán értenek meg. Ez egy bűntudat előállító, irányító vállalkozás. És ha van a mennyország, mint olyan hely, ahol megjutalmaznak a jóságért, és a pokol, ahol megbüntetnek a gonoszságért, akkor egyfajta irányítással rendelkezel az emberek felett. Így hozták létre ezt a tüzes helyet, amely a szó szoros értelmében a frászt hozta egy csomó emberre az egész keresztény történelem során. És ez része egy irányító taktikának."

Sokan fordulnak a vallási tanításokhoz vigasz és útmutatás reményében ebben az őrült világban, de Spong püspök úgy gondolja, hogy a vallás eredménye az, hogy az emberek egyre kevésbé érzik magukat felelősnek a saját életükért és azért a világért, amiben élünk, miközben a keresztény hit tipikus tanainak egyedi nézőpontját kínálja fel.

"Az Egyház nem szereti, ha felnőnek az emberek, mert a felnőtteket nem lehet irányítani. Ezért beszélünk az újjászületésről. Amikor valaki újjászületik, akkor még gyerek. Az embereknek nincs szükségük arra, hogy újjászülessenek. Arra van szükségük, hogy felnőjenek. Arra van szükségük, hogy felelősséget vállaljanak önmagukért és a világért."

Senki sem tudja igazán megerősíteni, hogy hol köt ki az emberi lélek a halál után, akkor miért találnak ki a vallások olyan helyeket, mint a menny és a pokol? A válasz egyszerű: hogy irányíthassák az embereket, és életben tartsák az Egyházat.

Ha a legvallásosabb emberek közül néhányan, mint például John Shelby Spong püspök elkezdik nyilvánosan felfedni a motivációkat ezen történetek mögött, akkor talán itt az ideje sokak számára, hogy kritikus szemmel kezdjék vizsgálni a vallás értékét, mely a közvetlen személyes spirituális élmények fölé próbál helyezkedni.

"Tudom, hogy minden egyház azt állítja, hogy 'mi vagyunk az igazi egyház' - hogy van valami alapvető tekintélyük, 'Rendelkezünk egy csalhatatlan pápával,' 'Van a bibliánk.' ... Az ötlet, hogy Isten igazsága összeköthető bármilyen emberi rendszerrel, bármely emberi hitvallás, bármely emberi könyv által, szinte minden képzeletet felülmúl számomra.

Isten nem egy keresztény. Isten nem egy zsidó vagy muszlim vagy hindu vagy buddhista. Ezek mind emberi rendszerek, melyeket emberi lények hoztak létre, hogy megpróbáljanak segíteni belépni Isten misztériumába. Tisztelem a hagyományaimat. Végigmegyek ezeken a hagyományokon. De nem gondolom azt, hogy ez a hagyomány határozza meg Istent. Csak emlékeztetnek Istenre."

http