Az evolúció során az ember elveszítheti azt a képességét, hogy tolerálja az alkoholt

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az ember még mindig fejlődik, és a Nature Ecology and Evolution tudományos folyóirat legújabb kia...

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az ember még mindig fejlődik, és a Nature Ecology and Evolution tudományos folyóirat legújabb kiadásában megjelent új tanulmány azt sugallja, hogy egy olyan gént fejleszthetünk ki, amely tönkreteszi az alkohol toleranciánkat. (1)

A Pennsylvani Egyetem kutatói négy kontinens 26 populációjából származó mintegy 2500 ember genomját elemezték az 1000 Genom Projekt által gyűjtött adatok felhasználásával. A csapat ezután olyan különlegességeket vagy "genomikus forró pontokat" mutatott be, amelyek különböző, eltérő populációkban jelentkeznek - például a glikoforin termelődéséért felelős gén egyik területére, amely Afrikában és Ázsiában jelent meg.

Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, e két különböző populációban mutációknak kellett egymástól függetlenül megjelenni, és fenn kellett maradnia. Ha csak egyetlen kezdeti mutáció történt volna, akkor a két kontinens között iszonyatos sebességgel kellett volna elterjednie.

"Az új tanulmány azt mutatja, hogy a szelekció arra is hajlamos, hogy bizonyos géneket hasonlóan hozzon létre a populációk között, hogy segítsen az embereknek alkalmazkodni az ökológiai környezet legutóbbi változásaihoz," - mondta John Hawks, a Wisconsin-Madison Egyetem kutatója.

A tanulmányban a kutatók a legutóbbi változások öt területét emelték ki. Ez magában foglalja Ázsiában és Afrikában a glikoforin géncsoporthoz való alkalmazkodást, amely kapcsolatban áll a maláriával szembeni ellenállással, ami két olyan terület, ahol a szúnyogok által terjesztett betegségek súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek.

Európában a csapat észrevette a homocisztein nevű aminosav lebontásával kapcsolatos gének növekedését, amely magas szinten szívbetegséget okozhat. Mindeközben mind az öt vizsgált afrikai populációban megváltozott az a gén, amely a húgycső nyilás helyét befolyásolja (DGKK), és a nem afrikai populációk esetében pozitív szelekciót mutatott két, a neandervölgyi őseinktől örökölt genom esetében.

A legérdekesebb azonban az alkohol-dehidrogenáz csoport (ADH) módosulásai lehetnek, amelyek megváltoztathatják azt, ahogy a szervezet feldolgozza az alkoholt. A dehidrogenáz egy olyan enzim, amely lebontja az alkoholt, amit az acetaldehidnek nevezett vegyület metabolizálásával végez.

Ez a mérgező vegyi anyag a felelős a reggeli lüktető fejfájásáért egy éjszakai ivászatot követően. Szerencsére a szervezet viszonylag gyorsan átalakíthatja egy másik, nem toxikus, acetát nevű  anyaggá, és egy nap múlva jobban érezzük magunkat.

Az evolúció azonban megfékezheti az emberiség alkoholfüggőségét azzal, hogy az ADH új variánsait hozza létre, amelyek befolyásolják az ivás iránti toleranciát és a szervezetünkben az acetaldehid acetáttá való átalakulását. Lényegében ez azt jelenti, hogy már egy kevés ital után is betegnek érezzük magunkat.

Ezeket a géneket eddig csak Kelet-Ázsiában és Nyugat-Afrikában észlelték, de az idő majd megmondja, hogy milyen messzire terjednek. (2)


(1) - https://www.nature.com/articles/s41559-018-0478-6
(2) - http://www.iflscience.com/plants-and-animals/evolution