Délibáb a sivatagban: Újratervezik a szaúdi megavárost, a The Line-t

A szaúdi sivatag mélyén, ahol a forró homok és a vörös sziklák találkoznak a Vörös-tenger azúrkék vizével, valami olyasmi készül, amit eddig...

A szaúdi sivatag mélyén, ahol a forró homok és a vörös sziklák találkoznak a Vörös-tenger azúrkék vizével, valami olyasmi készül, amit eddig csak a legmerészebb sci-fi írók mertek papírra vetni.

A The Line, Mohamed bin Szalmán trónörökös látomása, nem csupán egy épületnek készült, hanem az emberi civilizáció új fejezetének: egy 170 kilométer hosszú, 500 méter magas, tükörfalú szuperstruktúrának, amely kilencmillió embernek adott volna otthont autóutak és károsanyag-kibocsátás nélkül.

Azonban az utóbbi hónapok hírei alapján úgy tűnik, a sivatagi utópia falai – legalábbis metaforikus értelemben – repedezni kezdtek, és a projektnek szembe kell néznie a kíméletlen gazdasági realitással.

A The Line ambícióit nehéz túlbecsülni. Amikor a munkálatok elkezdődtek, a projekt a világ acélkészletének mintegy 20 százalékát szippantotta fel, és a műholdfelvételeken jól látható volt, ahogy a gépek mély barázdát szántanak a sivatagba. A cél egy olyan vertikális város létrehozása volt, ahol minden szolgáltatás elérhető ötperces sétával, és a két végpont közötti távolságot egy szupengyors vasút hidalja át mindössze húsz perc alatt. Ez lett volna a szaúdi "Vision 2030" koronaékszere, egy jelkép, amely megmutatja a világnak, hogy a királyság képes túllépni az olajkorszakon.

Azonban a legfrissebb jelentések, köztük a Financial Times beszámolói szerint, a grandiózus tervek jelentős "karcsúsításon" esnek át. Míg korábban 2030-ra 1,5 millió lakost vizionáltak a városba, az előrejelzések most már alig 300 ezer emberről szólnak. A 170 kilométeres hosszúság is a múlté: a fejlesztők jelenleg egy mindössze 2,4-2,5 kilométeres szakasz befejezésére koncentrálnak az évtized végéig.

Ez a drasztikus visszavágás nem csupán mérnöki óvatosság, hanem kőkemény pénzügyi szükségszerűség. Szaúd-Arábia, bár továbbra is rendkívül gazdag, rájött, hogy még az ő tartalékaik sem feneketlenek, különösen egy olyan időszakban, amikor az olajárak ingadoznak, és a Neom névre keresztelt gigaprojekt összköltségei becslések szerint már az 1500 milliárd dollárt is elérhetik.

A bizonytalanságot fokozza, hogy a Neom vezérigazgatója, Nadhmi al-Nasr nemrég váratlanul távozott posztjáról, és más ambiciózus projektek, mint például a Mukaab névre keresztelt óriási kockaépület, szintén kérdőjelekkel küzdenek. A kritikusok szerint a The Line eredeti formájában fenntarthatatlan volt, mind ökológiailag, mind anyagilag. A tükörfalú homlokzat például komoly veszélyt jelentett volna a vándormadarakra, a hatalmas üvegfelületek hűtése pedig brutális energiát igényelt volna a sivatagi hőségben.

De mi lesz a már kiásott kilométerekkel és a lefektetett alapokkal? Itt jön a képbe a szaúdi pragmatizmus és a modern technológia házasítása. Az új tervek szerint a The Line funkciója drasztikusan megváltozhat: ahelyett, hogy milliók élettere lenne, a struktúra jelentős részét mesterséges intelligencia (MI) adatközpontok befogadására optimalizálhatják. Ez zseniális húzás lehet a királyságtól, hiszen a partmenti elhelyezkedés lehetővé teszi a tengervíz használatát a szerverek hűtésére, ami az adatközpontok üzemeltetésének egyik legnagyobb költsége. A sivatagi napsütést pedig hatalmas napelemfarmokkal fognák be, hogy tiszta energiával táplálják a digitális agyakat.

Ez az irányváltás jól mutatja, hogy Szaúd-Arábia nem adja fel a modernizációt, csak éppen a látványos sci-fi díszletek helyett az ipari és technológiai realitások felé fordul. A Neom projekt más részei, például a Trojena hegyi üdülőhely – ahol a 2029-es Ázsiai Téli Játékokat tervezik megrendezni – vagy a Szindalah luxussziget, továbbra is gőzerővel épülnek. Utóbbi már meg is nyitotta kapuit a látogatók előtt, bizonyítva, hogy a királyság képes luxustúrizmust varázsolni a semmibe.

Fontos megjegyezni, hogy bár a The Line visszavágása kudarcnak tűnhet, Szaúd-Arábia építészeti ambíciói globális szinten továbbra is páratlanok. Rijádban például épül a világ új legmagasabb épülete, és nemrég adták át a Qiddiya szórakoztató központban az első Six Flags vidámparkot. A királyság tanult az eddigi nehézségekből: a jövő városa talán nem lesz 170 kilométer hosszú, és nem fogja kettévágni a sivatagot, de a megmaradt töredék is monumentálisabb lesz bárminél, amit Európában vagy Amerikában ma építenek.

A következő hónapokban várható egy átfogó stratégiai jelentés, amely véglegesen kijelöli az új irányt. Az építészeknek most az a feladatuk, hogy a már elkészült infrastruktúrát a legkevésbé pazarló módon hasznosítsák. A The Line története így nem a végállomást jelenti, hanem egy tanulságos leckét arról, hogyan idomul a legmerészebb emberi akarat a természet és a matematika törvényeihez. Lehet, hogy a "vonal" rövidebb lesz, de a szaúdi sivatag átalakulása megállíthatatlanul folytatódik, még ha nem is pontosan úgy, ahogy azt az első tervrajzokon megálmodták.