Az ultrafeldolgozott ételek lassan megölik a világot – és észre sem vesszük

Az utóbbi évtizedekben világszerte zajlik egy lassú, de mélyreható táplálkozási átalakulás. Egyre több országban szorulnak háttérbe a hagyom...

Az utóbbi évtizedekben világszerte zajlik egy lassú, de mélyreható táplálkozási átalakulás.

Egyre több országban szorulnak háttérbe a hagyományos, frissen készült ételek, és veszik át a helyüket az ultrafeldolgozott élelmiszerek – olyan termékek, amelyek ipari összetevőkből és kozmetikai adalékanyagokból állnak, s alig tartalmaznak valódi, érintetlen alapanyagokat.

Ilyenek például az üdítőitalok, csipszek, reggelizőpelyhek jelentős része vagy a különféle készételek.

A The Lancet folyóiratban megjelent három tanulmány szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek globális térnyerése nem csupán az étrend minőségét rontja, hanem jelentősen hozzájárul a diétával összefüggő krónikus betegségek növekedéséhez is. A probléma ráadásul nem az egyéni gyengeségben, hanem egy erős, globálisan összehangolt iparág működésében gyökerezik.

Miközben a legnagyobb élelmiszeripari cégek reklámköltései messze meghaladják még a WHO teljes költségvetését is, a kutatók szerint igenis van mód arra, hogy kormányok, közösségek és egészségügyi szakemberek fellépjenek a folyamat ellen.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek diadalútja

A tanulmány első része áttekinti, hogyan váltak az ultrafeldolgozott ételek a modern étrendek meghatározó elemévé. Az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és az Egyesült Királyságban már évtizedek óta a napi energiabevitel mintegy 50%-át adják ezek az ételek – lényegében a nemzeti étrend részévé váltak. Az utóbbi időben azonban Magyarországtól Latin-Amerikáig, Európa mediterrán részeitől Kelet-Ázsiáig szinte mindenhol megfigyelhető a folyamatos növekedés.

Miért különösen problémás ez? Az ultrafeldolgozott élelmiszerek táplálkozás-élettani szempontból rendkívül szegényesek: sok bennük a cukor, a telített zsír és az energiasűrűség, viszont kevés a rost, valamint a létfontosságú vitaminok és ásványi anyagok. A kutatások azt is megmutatták, hogy aki ilyen élelmiszerekre építi étrendjét, kevesebb teljes értékű ételt – például zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonát – fogyaszt.

A tanulmány azonban ennél is tovább megy. Nem csupán arról van szó, hogy ezek az ételek "egészségtelenek". Kontrollált klinikai vizsgálatok igazolták, hogy az ultrafeldolgozott ételeket fogyasztó felnőttek naponta mintegy 500-800 kalóriával többet esznek, mint azok, akik ugyanannyi fehérjét, zsírt és szénhidrátot, de friss alapanyagokból készült ételeket fogyasztanak. Az ok egyszerű: ezek az ételek nagyon ízletesek, puhák, gyorsan és könnyen fogyaszthatók, magas az energiatartalmuk, így szinte észrevétlenül túlevéshez vezetnek.

A kutatók 104 hosszú távú vizsgálat eredményeit is összesítették, és ezek közül 92 mutatott ki kapcsolatot az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása és különféle betegségek – többek között elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, szív- és érrendszeri betegségek, vesebetegségek, Crohn-betegség, depresszió, valamint korai halálozás – között.

A tudomány tehát egyre világosabb: ez a probléma globális közegészségügyi válsággá nőtte ki magát, amely átfogó, koordinált választ igényel.

Mit tehetnek a kormányok?

A kutatássorozat második része konkrét szakpolitikai javaslatokat fogalmaz meg azok számára, akik szeretnék visszaszorítani az ultrafeldolgozott élelmiszerek térnyerését. Négy fő eszközcsoport rajzolódik ki.

1. Az élelmiszerek átalakítása

A jelenlegi reformuláció – amely például a cukor édesítőszerekkel való helyettesítését vagy a zsír texturális adalékokkal történő "pótlását" jelenti – nem oldja meg a problémát. Helyette a kormányok:

• korlátozhatnák bizonyos adalékanyagok használatát,
• és úgynevezett "ultrafeldolgozottság-markereket" – például mesterséges színezékeket, aromákat, nem cukor alapú édesítőket – alkalmazhatnának a szabályozandó termékek azonosítására.

2. Az élelmiszerkörnyezet javítása

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy az emberek ételválasztását nagymértékben a környezetük határozza meg. Ebben segíthet:

• a kötelező, egyértelmű frontcímke-figyelmeztető rendszer,
• a gyermekek védelme a digitális platformokon megjelenő élelmiszerreklámoktól,
• a cukros üdítők és egyes ultrafeldolgozott ételek megadóztatása, az ebből származó bevétel gyümölcsök, zöldségek támogatására fordítva,
• az ultrafeldolgozott ételek kitiltása az iskolákból, kórházakból és más közintézményekből,
• és a kínálat korlátozása az üzletek polcain és az iskolák környékén.

3. A vállalati hatalom kordában tartása

A legismertebb élelmiszeripari cégek óriási gazdasági és politikai befolyással rendelkeznek: portfóliójuk nagy része ultrafeldolgozott élelmiszer, reklámköltéseik, lobbitevékenységük pedig messze túlmutat a közegészségügyi intézmények lehetőségein. A tanulmány szerint:

• szigorúbban kellene szabályozni az értékesítési portfólió összetételét,
• erősíteni kellene a versenyjogi eszközöket,
• és olyan adóreformokra lenne szükség, amelyek visszaszorítják az aránytalan piaci erőt.

4. A támogatási rendszerek átalakítása

Ma az agrártámogatások nagy része a kukorica, szója, cukor és más olyan alapanyagok termelését ösztönzi, amelyek az ultrafeldolgozott ételek fő összetevői. A szerzők szerint ideje lenne ezeket a forrásokat a friss, egészséges élelmiszerek termelői felé irányítani. Emellett a környezetvédelmi szabályozásnak – például a műanyagfelhasználás vagy a vízhasználat terén – is összhangban kellene lennie a táplálkozás-egészségügyi célokkal.

Hogyan fékezhetjük meg az iparág túlhatalmát?

A harmadik tanulmány már nemcsak azt vizsgálja, miért terjednek az ultrafeldolgozott ételek, hanem azt is, hogyan lehetne megállítani ezt a folyamatot.

A válasz lényegében egyetlen mondatban összefoglalható: az ultrafeldolgozás az élelmiszeripar legjövedelmezőbb üzleti modellje. A nagyvállalatok jelentős profitot termelnek, amelyből reklámokra, lobbira, gyárépítésre, terjeszkedésre költenek, és ezzel globálisan formálják az emberek étkezési szokásait. Módszereik kísértetiesen emlékeztetnek a dohány- és fosszilisenergia-ipar stratégiáira: pereskedés, önszabályozás, szponzorált kutatások, késleltetés.

A kutatók szerint ezért három lépés elengedhetetlen:

1. A jelenlegi üzleti modell megzavarása – például adóval, kötelező újrahasznosítási szabályokkal, valamint a kistermelők és családok támogatásával.
2. A tudomány és szakpolitika védelme – a vállalati befolyás minimalizálása érdekében.
3. Erős civil és szakmai koalíciók kiépítése – amelyek képesek nyomást gyakorolni a döntéshozókra.

Itt az idő cselekedni

A három tanulmány üzenete egyértelmű: ha a világ nem lép fel szervezetten, az ultrafeldolgozott élelmiszerek továbbra is egyre nagyobb teret hódítanak, és súlyosan károsítják az egészséget, a gazdaságot, a kulturális hagyományokat és a bolygót. Bár a kihívás hatalmas, a megoldás nem elérhetetlen. A döntéshozók, a közösségek, az egészségügyi szakemberek és az egyének közös fellépése képes lehet megfordítani a jelenlegi, egészségtelen trendet.

A kutatók üzenete tehát világos: a cselekvés ideje most van. A jövő generációinak egészsége múlik rajta. (1)

(1) - https://theconversation.com/the-ultra-processed